Társoldalunk:

Lavinabalesetek után - és előtt...

2005.01.26. 17:05

A lavina nem válogat, legyen az síző, hegymászó, túrázó vagy "szimpla" szemlélő. Aki nem szerez tudomást róla, nem veszi komolyan és nem gondolja át a lehetséges veszélyforrásokat, az könnyen áldozatául eshet a kegyetlen hógörgetegnek. Az alapvető túlélési szabály természetesen itt is érvényes: a természetet nem legyőzni, hanem tisztelni kell.

Két évvel ezelőtt nagy vihart kavart a hír, amikor magyarokat ragadott magával a lavina az osztrák Alpokban. Pedig, mint azt hegymászóktól megtudtuk: a lavinára is lehet "készülni"!

Néhány adat: a lavinabalesetek által hó alá került emberek életben maradási esélyei az első 20 percben a legnagyobbak. 20 perc és 1 óra között mindez 50%-ra csökken. 1 óra után pedig mindössze 10 százalék esély marad... A technika fejlődésének köszönhetően azonban megnövekedtek ezek az esélyek. A régi módszer - mint például a felszín átnézése, a durva és finom szondázás - mind mind hosszú és fáradságos munkát igényel. Ráadásul nem célravezető, mert lehet, hogy rossz helyen keresik a balesetet szenvedett embert, és a keresési idő is több órát vehet igénybe. Ezek tudatában pedig nem sok esély van a túlélésre. Ha viszont van rádió adó-vevő, a keresési idő 5-20 percre is csökkenhet.

Kétféle jelzőkészülék létezik: az egyik (amiről a nevet is kapta) a "csipogó", amely a balesetet szenvedett túrázónál lévő készülék jeleit fogja be. A keresett személy közelségét, pontos helyét egyre erősödő hangjelzéssel mutatja, melyet így pontosan be lehet mérni. A csipogó (melynek súlya mindössze 20-30 dekagramm) egy szíjjal a mellkasra rögzíthető, és néhány gombnyomással aktivizálható. A másik típus az optikai kijelzővel is rendelkező jelzőkészülék. Ezzel a műszerrel az "eltemetett" és a "kereső" közötti távolságot is lehet mérni (méterben). 3 méteres közelségig pedig még az irányt is megadja. A készülék legnagyobb hatótávolsága 40 méter. A készülékek 457 kHz frekvencián sugároznak, így a keresés közben nem okozhat még a típus különbsége sem gondot.

Egy-egy jelzőkészülék 50-80 000 forint közötti áron szerezhető be, ám bérelni is lehet. A kölcsönzést hazánkban főként hegymászóklubokon, illetve hegymászóboltokon keresztül lehet megoldani. A klubtagok általában ingyenesen kölcsönözhetik a csipogót. Akik nem klubtagok, nem végeztek tanfolyamot, mi több, abszolút "nincs közük" a hegymászáshoz, azoknak 7000 forint körüli összeggel kell számolniuk - egy hétre.

Természetesen ezekkel az eszközökkel sem "válthatjuk meg a világot", hiszen az életben maradás rengeteg más tényezőn is múlhat. A túlélés például függhet a lavina típusától, az eltemetés mélységétől, a lelki tényezőktől és a sodródás közbeni sérülésektől is. Az esélyt azonban senkinek sem szabad elvennie magától (és családjától).

Magyarországon jelenleg három különböző típusú csipogó van forgalomban: a klasszikus Pieps, amely csak csipogófunkcióval rendelkezik, illetve az Ortodox és a Barryvox, melyek már optikai kijelzéssel is bírnak.

Alapszabályok lavina esetén:
1. A túra kezdete előtt csatoljuk fel a készüléket
2. Állítsuk adásra
3. Legyen mindenkinél egy-egy kislapát, hogy az esetleges keresés alkalmával ki tudjuk ásni társunkat
4. Amennyiben társunkat elvitte a lavina, úgy a keresést azonnal el kell kezdeni
5. Kereséskor a kereső személyek kapcsolják át készüléküket vételre
6. Az eltűnt személy utolsó felbukkanási helyén kezdjük a keresést