Társoldalunk:

Környezeti szépségek és veszélyek Egyiptomban

Az ókori világ hét csodájából kettő is a mai Egyiptom területén volt: az alexandriai világítótorony és a gízai Nagy Piramis. Míg azonban előbbit egy földrengés elpusztította, a legrégibb világcsoda, Khufu (görögül Kheopsz) fáraó több mint 4500 éves piramisa még mindig áll. Igaz, az idő és az emberi beavatkozás a piramist sem hagyta érintetlenül, a királyi sírkamrát borító gránitlapok a földrengésektől megrepedeztek, hiányzik a gúla csúcsa és a burkolat is - a fehér mészkő borítást Kairó épületeihez használták fel.

Kérje az Aqua Magazin ingyenes mutatványszámát!

Az örökkévalóságnak épített királysírok, a piramisok azonban még mindig sokkal jobban vészelték át az évezredek viszontagságait - a hajdani száz piramis közül nyolcvan még fellelhető -, mint a lakóházak, templomok. A hatalmas paloták mind eltűntek, s a legnagyobb halotti templomból csak a két töredezett Memnón-szobor maradt - igaz, még így is csodájukra járnak. Az ókori világ leggyönyörűbb, leggazdagabb városaként emlegetett Thébából is csak romokban láthatjuk Luxor és Karnak hatalmas templomegyüttesét, a Kheopsz-piramis közelében pihenő szfinx mészkő testét pedig a légszennyeződés és a megemelkedett talajvízszint rongálja, s nagy darabok törtek le belőle 1988-ban.

Forrás: Aero Magazin
Memnon-szobrok
Sajátos veszélyt jelent a turizmus is. Egyiptom a világ legrégibb turisztikai célpontjának számít, az első turistának a 2500 évvel ezelőtt itt járt görög történetírót, Hérodotoszt tartják. Bár ő még feltehetően csak csodálta és nem rongálta a látnivalókat, a Memnón-szobrokon már több, ókori turista bevésett neve látható, Kheopsz gránit szarkofágjának borítólapját pedig Napóleon katonái emelték el.

A külföldiek később is szabad prédának tekintették az egyiptomi műkincseket, keresletük pedig csak tovább fokozta a már korábban beindult kincsvadászatot. Ennek méreteire jellemző, hogy a Théba melletti Királyok völgyében feltárt 62 királysír közül csak Tutanhamonét találták meg kifosztatlanul - ezért is keltett nagy szenzációt. A sírrablók szerencsére csak a mozdítható kincseket tudták elvinni, így a falakat díszítő festmények ma is megcsodálhatók.

Az évi egymillió turista lehelete, zsíros tenyere, a fényképezőgépek vakuinak villanása azonban nem tesz jót a díszítéseknek, melyeket terelőkorlátokkal, üvegborítással, fényképezési tilalommal, a megtekinthető sírok számának korlátozásával, időszakos bezárásokkal védenek.

Egyiptom természeti környezetét alapvetoen a területének 96 százalékát borító kietlen, nap perzselte sivatag jelenti - nem véletlen, hogy az ősi vallás főistene Ré, azaz a Napisten, s az isteni fáraók az ő fiai, vele egyesülnek haláluk után. A sivatagi egyhangúságot azonban megtöri egy zöld szalag: a Nílus völgye. Az egykor gazdag, természetes flóra és fauna - papirusz, nádfélék, lótusz, illetve a krokodil és a víziló - ugyan mára sajnos eltűnt, s a bilharziával fertőzött vízben fürödni sem lehet, a pálmafás part azonban sok helyütt még őrzi a fáraók korának hangulatát.

Előző
Következő