Társoldalunk:

Horgászat a Rába mentén

A rendkívüli szépségű, de kiszámíthatatlannak tartott Rába torkolatától egészen a nicki gátig várja egész évben, a nap bármely órájában a horgászokat. A folyóban a környezetvédelmi munkának köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben megtalálhatóak a védett fajok példányai, illetve a kifogható harcsák, csukák és egyéb halfajták.

Forrás: MTI
A Rába különleges folyó hírében áll. A felső szakasza szerkezeti határ, amely az Alpok megsüllyedt nyúlványait választja el a Dunántúli-középhegység rögeitől. A kiszámíthatatlansága miatt korábban misztifikált Rába ezen a területen még igen sebes folyású, s bár később ugyan lelassul, egyenetlen mélységei, hatalmas vízfelszín alatti forgói, örvényei miatt azonban az egyik legveszélyesebb folyónk. Vízfolyására jellemző, hogy a szeszélyes árvizek tavasszal, míg a kisvizek nyár végén jelentkeznek.

A Rábába - a torkolatig - számos folyó, s patak, köztük a Lapincs, a Pinka, a Sorok, a Gyöngyös és a Csörnöc-Herpenyő ömlik. A folyó mentén 73 kisebb "tó" is található, melyek többsége a Rába lefűzött holtága.

A természeti adottságoknak, a külön és együtt is jelentkező kontinentális és mediterrán hatásnak köszönhetően a Rába mentén az élővilág rendkívül színes és változatos. A folyó környékén kialakult nedves réteken sok ritka növény él, illetve számos ehető gombafaj szedhető. A ligeterdőkben kocsányos tölggyel, magas kőrissel, közönséges gyertyánnal, juharral, kökénnyel és galagonyával találkozunk. Az állatvilág pedig az egysejtűektől az emlősökig több ezer fajjal képviselteti magát.

Ez a természeti paradicsom az odalátogató pihenni, kikapcsolódni, túrázni vágyók mellett egész évben, a nap bármely szakában várja a horgászokat a Rába torkolatától egészen a nicki gátig. Ezen a területen is vannak azonban bizonyos halfajokra vonatkozó horgászati korlátozások (ívási időszakra vonatkozó korlátozások), amit hazánk többi részéhez hasonlóan az országos horgászrend határoz meg.

Forrás: MTI
A Rába Győrnél
A Rábában számos halfaj megtalálható, az egyik legjellemzőbb közülük a harcsa (ebből akad a legtöbb horogra), de fogható a csuka, compó, dévér, ezüstkárász, ponty, süllő, márna, domolykó is. Régebben gyakori volt az angolna is, de ma már ritkaságszámba megy egy-egy ilyen hal elejtése.

A környezetvédelmi munkának, a folyóparti üzemek ritkulásának köszönhetően egyre gyakrabban találkozhatunk védett halakkal is, köztük a selymes durbinccsal, a tarka gébbel, leánykoncérral. Ezeket a védett fajokat, valamint a méreten aluli kifogott halakat azonban, akár élő, akár élettelen állapotban vannak, haladéktalanul és kíméletesen - nem dobva - vissza kell helyezni a vízbe.

A Rába mentén horgászók leggyakrabban az úszós módszert választják a halak elejtéséhez, azokon a területeken viszont, ahol túl gyors a folyó folyása inkább rezgőspicces botot használnak.

A folyó természeti adottságainak és a környék festői szépségének köszönhetően nem csak a horgászoknak, hanem a családi vagy baráti kajak-kenu túrák kedvelőinek is kiváló lehetőségeket biztosít, illetve egyre gyakoribbak azok a társaságok, amelyek motorcsónakkal járják be a vidéket.