Vakon, lábak és kezek nélkül a Mount Everest csúcsán

A világ legmagasabb hegye, a Mount Everest egészen elképesztő teljesítményre sarkallja az embereket. Vannak, akik vakon jutnak fel, vannak, akik mindkét kezüket vagy lábukat amputáltatva is felmásznak a csúcsra. Klein Dávid és Suhajda Szilárd a Magyar Everest Expedíció 2017 keretében oxigénpalack nélkül, első magyarként teheti ezt meg. Az Origo végigköveti az expedíciót, cikksorozatunk mostani részében a Mount Everesten felállított félelmetes rekordokat vesszük sorba.

A legtöbbször a csúcson

Sokan egy életet szánnak arra, hogy egyszer felállhassanak a világ tetejére, közben pedig méltatlanul kevés szó esik a magashegyi teherhordókról. A serpa egy tibeti és nepáli népcsoport, a magas völgyekben élnek, és helyismeretüknek, teherbíró képességüknek köszönhetően megkerülhetetlen segítői lettek a különböző Himalája-expedícióknak. Nem véletlen, hogy a Mount Everestre is a legtöbbször két serpa jutott fel, Apa Sherpa és Phurba Tashi Sherpa, mindketten nepáliak, és mindketten 21-szer álltak fent a világ tetején.

Apa Sherpa pózol egy Buddha-szoborral 2010-ben a Mount Everest csúcsán Forrás: AFP/Prakash Mathema

Az 1960-ban született Apa Sherpa édesapja akkor halt meg, amikor a fia 12 éves volt. Apa Sherpa otthagyta az iskolát, és magashegyi teherhordó lett, a külföldi hegymászók segítésével szerzett pénzt, hogy eltartsa családját (édesanyját és öt testvérét). A csúcsot 30 évesen, 1990-ben érte el először, utoljára pedig 2011 májusában mászta meg az Everestet. Ma már családjával az Egyesült Államokban él.

Az 1971-es születésű Phurba Tashi Sherpa nem csak a Mount Everestre ment fel a legtöbb alkalommal,

nyolcezres hegycsúcsra is ő ért fel a legtöbbször,

összesen harmincszor (21 Mount Everest, 5 Cso-Oju, 2 Manaszlu, 1-1 Sisapangma és Lhoce). Háromszor mászta meg az Everestet 2007-ben, mind a háromszor egyedül. Ő volt az első, aki megcsinálta azt, hogy a déli oldalról feljutott a csúcsra, majd három nap pihenő után a másik irányból is megmászta a világ legmagasabb hegyét. A 2014-es tragédia után vonult vissza, amikor egy lavina maga alá temetett és megölt 16 nepáli hegymászót.

Phurba Thasi Sherpa a másik rekorder Forrás: Discovery Channel

A nem nepáli vagy tibeti hegymászók közül a legtöbbször, 15-ször az amerikai Dave Hahn jutott fel a csúcsra, oxigénpalack nélkül a nepáli Angrita Sherpa tartja a rekordot (10-szer mászott fel 1986 és 1996 között), a nők közül pedig Lhakpa Sherpa jutott fel a legtöbbször (7).

Az abszolút elsők

A hivatalos adatok szerint az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay Sherpa voltak az elsők, akik 1953-ban meghódították a csúcsot.

Sherpa Tenzing Norgay Sherpa (balra) és Edmund Hillary Forrás: AFP

Több mint húsz év kellett ahhoz, hogy az első nő is feljusson a Mount Everestre, Junko Tabei volt erre képes 1975-ben. A japán hegymászónő 36 évesen döntött úgy, hogy nekivág a világ legmagasabb hegyének, méghozzá ugyanazon az útvonalon, amelyen Hillaryék is feljutottak 1953-ban. Tabeit és társait, a 6300 méteren lévő táborukat elsodorta egy lavina,

a japán hegymászónő hat percre elveszítette eszméletét,

de a serpája kiszabadította őt a hó alól. Tabei nem fordult vissza, 12 nappal később, első próbálkozásra feljutott az Everest csúcsára. Tavaly októberben halt meg rákban.

Egy 2003-as kép Junko Tabeiről - a háttérben a történelmi pillanat Forrás: AFP

A téli időszakban a lengyel Leszek Cichy és Krysztof Wielcki volt az első, aki a csúcsra ért még 1980-ban. A legjobb idő május 10. és 30. között van az Everest megmászására, de a csúcson még ekkor sincs fagypont feletti hőmérséklet. Nyáron mínusz 19, télen mínusz 36 fok körül van fent, a lengyelek februárban, helyenként mínusz 42 fokban küzdötték fel magukat a csúcsra.

A gyönyörű hegy, a Gasherbrum kistesó

A Földön tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcs létezik, mindegyik Ázsiában. A 13. legmagasabb a Gasherbrum II (G2 - 8032 méter). A Karakorum hegység, ahol ez a csúcs is található, szerkezetileg szinte azonos a Himalájával, de a földrajztudomány külön kezeli. A hegyvonulat több mint 60 csúcsa emelkedik 7000 méter fölé, itt található a Föld második legmagasabb csúcsa is, a K2. A Gasherbrum II-t egyébként a Karakorum negyedik hegyének is hívják, innen a K4 elnevezés is. A közhiedelemmel ellentétben egyébként a hegy neve nem fénylő falat jelent, hanem a tibeti balti nyelvjárás alapján a rgasha (gyönyörű) és a brum (hegy) szavakból áll össze. A hegység a sarkvidékek után a gleccserekben leggazdagabb vidék a Földön, a G2 eléréséhez a Föld egyik leghosszabb gleccserén, a 63 km hosszú Baltorón kell végigsétálni. A sziklás út hullámzó morénái között az ember igazán elkezdi megérteni a nagyság fogalmát. A G2-ről sok hegymászó megpróbál feljutni a Gasherbrum I 8068 méteres csúcsára is, ahogy azt szerette volna 2003-ban az a magyar csapat is, amely végül az időjárási viszonyok miatt csak a kisebbik csúcsra tudott feljutni. Ez volt az első magyar hegymászócsapat, amely feljutott a Gasherbrum II-re, ráadásul oxigénpalack használata nélkül. A csapat tagja volt Klein Dávid is, valamint Erőss Zsolt, Mécs László, Nedeczky Júlia és a magyar női magasságrekodot tartó Ugyan Anita, míg egy nappal később a csapat másik fele, Ács Zoltán, Csíkos József, Csollány Katalin és Vörös László ért fel a csúcsra.

A leggyorsabbak

Több mint húsz éve nem jutott fel senki oxigénpalack nélkül gyorsabban a Mount Everestre Hans Kammerlandernél. Az olasz hegymászó 1996. május 24-én az északi alaptáborból 16 óra 45 perc alatt ért fel a csúcsra. A 14 nyolcezres hegyből 13-at megmászott, egyedül a Manaszlut nem, mivel ott több barátja is életét veszítette már, ezért nem is próbálkozott a 8163 méter magas hegyen.

Balra Reinhold Messner, aki először mászta meg egyedül az Everestet monszun idején oxigénpalack nélkül, jobbra Hans Kammerlander Forrás: AFŐ

Oxigénpalackkal a nepáli Pemba Dorje tartja a rekordot, neki 2004 májusában a déli alaptáborból csupán 8 óra 10 percre volt szüksége ahhoz, hogy megmássza az Everestet. Felállított egy csúcsot 2003-ban is (12 óra 45 perc), de azt három nappal később honfitársa, Lakpa Gelu megdöntötte (10 óra 56 perc).

Pemba Dorje presztízskérdést csinált belőle, vitatta az új rekord hitelességét, a nepáli kormány azonban elismerte Lakpa Geli rekordját.

Pemba Dorje egy évvel később a már említett, egészen elképesztő idővel ért fel a csúcsra, közel három órát javítva az előző rekordon.

A legfiatalabb és a legidősebb

Jordan Romero 13 évesen, 10 hónaposan és 10 naposan mászta meg az Everestet 2010 májusában. Az amerikai fiú édesapjával, mostohaanyjával és három serpával ért a csúcsra, előtte egy nepáli lány, az akkor 15 éves Ming Kipa tartotta a rekordot.

Jordan Romero a szüleivel a Mount Everest megmászása után egy nepáli faluban Forrás: AFP/Prakash Mathema

Jordan Romero akkor döntött úgy, hogy megmássza a világ legmagasabb hegyét, amikor az iskolában látott egy festményt, ezen földrészek legmagasabb hegyei voltak. Sőt, elhatározta, hogy mind a hét csúcsra felér, ez sikerült is neki. Íme, hogy melyik hegyet mikor mászta meg:

Forrás: Wikipedia

A most 20 éves Romero következő célja, hogy az Egyesült Államok mind az 50 államában eljusson a legmagasabb hegy csúcsára.

A legidősebb mászó

Juicsiro Miura volt, aki ép ésszel felfoghatatlan teljesítménnyel jutott fel a Mount Everestre. Hetven fölött többször is megmászta a hegyet (egyszer 70, egyszer 75 évesen), a rekordot pedig 2013 májusában állította fel, amikor 80 évesen és 224 naposan ért fel a csúcsra.

A 80 éves Miura Juicsi (jobbra) és barátja, Kondo Kendzsi a Mount Everesten Forrás: MTI/AP/Miura Dolphins

Mindezt úgy, hogy szívbeteg, és már négyszer műtötték a szíve miatt, valamint medence- és csípőcsonttörést is szenvedett egy síbalesetben. Juicsiro Miura volt az első, aki lesíelt a Mount Everest déli lejtőjén még 1970-ben, erről dokumentumfilm is készült, amely elnyerte az Oscar-díjat. Korábban egyetlen sportvonatkozású film sem kapta meg az akadémiai elismerést.

Miuráéknál ez a fanatizmus családi vonás, hiszen Juicsiro apja ugyanilyen őrült volt, például 99 évesen lesíelt Európa legmagasabb hegyéről, a Mont Blanc-ról.

A legnagyobb tragédia

Erős földrengés rázta meg a Himaláját 2015 áprilisában, amelynek következtében egy gyilkos lavina elpusztította a nepáli alaptábort. Összesen 26 hegymászó és serpa vesztette életét. Ezt követően mintegy 170 hegymászót evakuáltak az alaptáborból, mivel további lavináktól tartottak.

Ebben az évben a rossz időjárás miatt lehetetlen volt feljutni a csúcsra, 41 év után először senki nem mászta meg 2015-ben a Mount Everestet. Pontosabban egy kínai nő feljutott, de az alaptábor fölötti magasságokban helikoptert használt, ez pedig ellentétes a szabályokkal.

Mit láttál a csúcson?

A Broad Peak 8051 méterrel magasodva a tengerszint felé a világ 12. legmagasabb csúcsa. A Karakorum hegység része, Pakisztán északkeleti felén található, a Baltoro gleccser nyugati oldalán a K2 és a Gasherbrum IV. között.

Az első nyugati ember a hegyen feltehetőleg az a T. G. Montgomerie hadnagy volt, aki 1856-ban a környéken tett felmérő útja során a hegység csúcsait elnevezte. Mivel nem ismerte a hegyek eredeti neveit, ezért saját azonosítót talált ki nekik. Így alakultak ki a környező hegyek közismert elnevezései, K1, K2, stb., a Karakorum hegységből adódott a K, a számok pedig a csúcsok sorrendjét jelölik. A K3-nak a helyi nyelvben nem volt elnevezése, ezért később W. M. Conway hegymászó már Broad Peak néven hivatkozott rá, ami széles csúcsot jelent. Az elnevezés igen kifejező, hiszen a csúcsgerinc közel két kilométer széles.

A hegy több csúccsal is rendelkezik, sok hegymászó annak ellenére, hogy csak a mellékcsúcsok egyikére jut fel, már megmászottnak tekinti a hegyet. Épp ezért 1994-ben Hans Kammerlander a csúcson hagyott egy síbotot, amire lila és piros köteleket kötött, és megkérdezte azoktól, akik azt állították, hogy megmászták a főcsúcsot, hogy mit láttak odafent.

Pontos választ tudna adni Klein Dávid társa, Suhajda Szilárd, a Magyar Everest Expedíció tagja, aki 2014-ben sikeresen elérte akkori társával, Varga Csabával a Broad Peak 8051 méteres csúcsát.

Az egyéb elsők

Didier Delsalle volt az első, aki egy helikopterrel le tudott szállni a Mount Everest csúcsán 2005-ben, pontosabban egy pillanatra le tudta tenni a speciálisan erre a célra átalakított gépet.

Pem Dorjee és Moni Mulepati voltak az elsők, akik a Mount Everest csúcsán házasodtak össze. Mindketten nepáliak, a férfi másodszor mászta meg ekkor a hegyet, a nő először, viszont Mulepati volt az első olyan nepáli nő, aki nem serpaként ért fel a világ tetejére. A ceremónia meglehetősen szűk körű volt 8848 méteren.

Az első ikerpár, amely megmászta az Everestet, egy női testvérpár volt.

Tashi és Nungshi Malik csupán 18 évesen kezdett el érdeklődni a hegymászás iránt, ehhez képest négy évvel később már kéz a kézben álltak ők ketten a világ tetején. Nem mellékesen megcsinálták a nagy hetest, azaz megmászták a hét kontinens (Észak- és Dél-Amerikát külön véve) legmagasabb hegyeit is.

Tashi és Nungshi Malik Forrás: Instagram/Tashi Nungshi Malik

Serpák segítségével nem lehetetlen küldetés feljutni a világ legmagasabb hegyére, ezt bizonyította például az amerikai Erik Weihenmayer, aki 2001 májusában az első – és máig egyetlen – vak mászóként ért fel a csúcsra.

Az új-zélandi Mark Inglis is kisebb csodát tett, amikor 2006 májusában úgy jutott fel az Everestre, hogy korábban mindkét lábát amputálták. A 6400 méteren található táborban ráadásul

az egyik protézise eltört, szigetelőszalaggal ragasztották meg.

A most 57 éves sportember 2000-ben Sydneyben a paralimpián kerékpározásban az egy kilométeres időfutamban ezüstérmet nyert.

Sudarsham Gautam először 2001-ben azzal vált híressé, hogy Katmanduban kezek nélkül vezette az autóját, az erről készült videót több millióan látták. Az amputált karú nepáli férfi eldöntötte, hogy megmássza az Everestet, és – bár jelentős segítséggel ugyan, de – ez sikerült is neki 2013 májusában, méghozzá úgy, hogy nem használt protézist.

A 2013-ban elhunyt Erőss Zsolt a Mount Everestet 2002-ben oxigénpalackkal megmászta, 2010-ben egy baleset miatt amputálni kellett a jobb lábát, műlábbal már nem tért vissza az Everestre. Ellenben megmászta a 8516 méter magas Lhocét, és társával, Kiss Péterrel feljutott a 8586 méteres Kancsendzöngára is, de már nem értek vissza táborba.

Miben lehet rekorder Klein Dávid és Suhajda Szilárd?

Földöntúli teljesítmény vakon vagy amputált kezekkel, lábakkal felmászni az Everestre, ám a

fenti rekordok szinte mindegyike oxigénpalack használatával született

(amelyik nem, azt külön kiemeltük). Amire azonban Klein és Suhajda készül, azt nem lehet egy napon említeni azzal, amikor a mászók oxigénpalackot használva és serpák segítségével mozognak a hegyen.

Ők lehetnek az első magyarok, akik oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül jutnak fel.

Klein Dávid és Suhajda Szilárd első magyarként juthat fel oxigénpalack nélkül az Everestre Forrás: Magyar Everest Expedíció 2017

„Nem a rekordok miatt csináljuk – oszlatta el a kétségeket az Origónak Klein. – Ha már más magyarok is feljutottak volna oxigénpalack nélkül, mi akkor is nekivágnánk. Úgy tervezzük, hogy együtt lépünk fel a csúcsra, de ha valami miatt csak az egyikünk, mondjuk Szilárd jut fel, akkor is sikeres lesz az expedíció, és ugyanolyan őszintén fogok neki örülni.”

A Magyar Everest Expedíció 2017 márciusában indul, és körülbelül két hónapig fog tartani.