Miután Suhajda Szilárd rosszul lett, és egészségügyi okok miatt nem tudta folytatni az utat, Klein Dávid már a 7200 méteren lévő C3-ból is egyedül indult el.
Kevesebb mint 10 óra mászás után megérkezett a kb. 8000 méter magasságban felállított négyes táborba, ahonnan – a két filmes serpával együtt – az este folyamán tovább is indult a Mount Everest csúcsára.
A harmadik akklimatizációs kör alatt így írta le a négyes táborig tartó utat: "A Déli-nyeregig az utat a következő szakaszokra lehet osztani: hosszú havas emelkedő, majd hosszú, havas (unalmas) traverz a Sárga-padokig, maga a Sárga-pad, ami egy izgalmas, meredekebb és sziklás harántmenet, majd újabb (kicsivel rövidebb, de semmivel sem kevésbé unalmas) havas ferde traverz következik a Genfi-sarkantyú nevű fekete, sziklás bástyáig.
Maga a Genfi-sarkantyú lélegzetelállító, a kiszállás olyan, mintha a kék égbe másznánk bele:
látszik odafent egy oromfal, három meredek utolsó lépés, majd felette Semmi. Ott lehet a Déli-nyereg.”
„Tudom, hogy az elmúlt két hónapban voltak pillanatok, amikor sok erőt és segítséget tudtam neki adni, ezért nehéz most idelent, ott lenne a helyem - mondta társa, Suhajda Szilárd az alaptáborból. - Délután elérte a négyes tábort. Jó a hangja, ereje teljében van – készen áll! El sem tudom mondani, mennyire büszke vagyok rá. Szinte beleremegek minden szóba, amit az éteren keresztül hallok. Izgatott vagyok, hittel és reménnyel teli: majd' megfulladok a köhögéstől, de folyamatosan a hegyet kémlelem és minden energiámmal Dávidra gondolok.
Odafent egy másik világ. Dávid, bocsáss meg nekem, hogy nem vagyok ott!
De Veled vagyunk így is! Minden órában és minden percben! Tarts ki, érd el a célod, éld meg az álmot és gyere vissza! Ne feledd: van egy másik életed is, ahol haza várnak és szeretnek téged! Idelent a másik valóság: maga az élet! Még sok dolgod van, vigyázz magadra, barátom!" – írta Szilárd.