Társoldalunk:

A tojásfoci pasaréti úttörője

2006.12.01. 17:09

Mintha csak egy hollywoodi filmrendező alakította volna Gogolák Péter életét: egy 14 éves gyerek családjával 1956-ban elhagyja az országot, és az Egyesült Államokba távozik, ahol később komoly hírnevet szerez magának amerikaifutball-játékosként. Pete Gogolak tagja volt annak a négytagú delegációnak, amelyet a Fehér Ház küldött a forradalom ötvenedik évfordulójára Magyarországra, és amelyben rajta kívül helyet kapott még George Pataki, New York kormányzója, Steven F. Udvar-Hazy üzletember és April H. Foley budapesti nagykövet. Ez a látogatás adta az apropót, hogy áttekintsük pályáját.

Gogolák Péter pasaréti gyerekként a Pénzügyőr-pályán rugdosta a bőrlabdát, majd az akkor Kinizsi néven szereplő Ferencváros igazolt játékosa lett. Ő úgy tartja, hogy nem futott volna be fényes pályafutást labdarúgóként, végül mégis a labda rúgásával írta be magát a sporttörténelembe, csak éppen nem olyannal, amit gyerekként kergetett, hanem a tojásalakúval.

Az új világban sem akart elszakadni a labdarúgástól, de akkoriban Amerikában a soccer - ahogy ott hívják - még gyerekcipőben járt, az amerikaifutball ellenben hihetetlenül népszerű volt. Furán is néztek rá az ogdensburgi középiskolában, amikor arról érdeklődött, hogy miként lehetne csatlakozni a suli focicsapatához, ő pedig akkor nézett nagyot, amikor meglátta, hogy komoly védőfelszereléseket és sisakot viselő emberek gyűrik egymást az iskolai pályán.

Ami igazán felkeltette az érdeklődését, az persze ekkor is a labda volt, és nem elsősorban az, hogy tojásalakú, hanem hogy a rúgójátékosok spiccel bikáztak bele nagyokat. Gogolák úgy gondolta tesz egy próbát, és szólt is az edzőnek, hogy rúgna egyet ő is, a kíváncsi tréner bólintott, az ismeretlen magyar ifjú pedig - ahogy azt a magyar pályákon is tette - teli rüszttel jó nagyot rúgott a labdába, amely jóval messzebbre szállt, mint a korábbi, "spicces" változatnál.

Akkor még nem tudhatta, hogy ez a mozdulat forradalmasítja a rúgójátékot, hiszen azóta minden kicker a Gogolák-stílust követi. Az úttörő később egy interjúban viccesen azt mondta, hogy levédette volna a mozdulatát, ha tudja, hogy később ennyire elterjed. Ami számára a focista múlt miatt természetesnek számított, az Amerikában viccesnek hatott, de szép lassan mindenki kezdte elfogadni, mikor látták, hogy az új stílus eredményes.

"Csodálkoztam, hogy előttem senki nem próbálkozott meg vele" - nyilatkozta Gogolák, akit egy amerikai cikkben a rúgójáték Thomas Edisonjának neveztek. A forradalmi mozdulat után egyenes út vezetett az iskolai csapatba, majd később a Cornell egyetemen is az ő feladata volt a 3 pontot érő mezőnygól-kísérletek, valamint a touchdownok (6 pontot érő támadásbefejezés, amikor egy játékos az ellenfél célterületére viszi, vagy azon belül elkapja a labdát) utáni bónuszrúgás (1 pontért) célba juttatása.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK