Égszínkék lett az ég Németország felett

Vágólapra másolva!
Kedden egy perc választotta el a dortmundi stadion 65 ezres nézőseregét, hogy a kieséses szakaszban újra egy kétórás, gól nélküli összecsapást üljön végig. Végül mégsem került sor 11-esekre, mert Olaszország az utolsó pillanatokban szerzett két góllal legyűrte a házigazda Németországot, így Marcello Lippi tanítványai izgatottan várhatják, hogy Portugália, avagy Franciaország lesz-e az ellenfél a július 9-ei, berlini döntőben. S hogy miképp búslakodnak a németek, hogyan örülnek az olaszok? Olyannyira testközelből vizsgáltuk a reakciókat, hogy végül szinte mi magunk is elhittük, Itália földjén születtünk (mint Alberto Gilardino 24 évvel ezelőtt). Olasz mezben jártuk meg Dortmundot, s izgultuk végig a meccset, végül pedig majdnem német pólóban hagytuk el az elődöntő helyszínét.
Vágólapra másolva!

Juha Pál helyszíni tudósítása

Noha már csak négy európai csapat verseng az aranytrófeáért a németországi labdarúgó-világbajnokságon, van olyan terület, amiben továbbra is a brazilok viszik a prímet. A gelsenkircheni stadion melletti hivatalos szurkolói boltban, a negyeddöntő másnapján kérdésünkre elárulták: mióta kiestek Ronaldóék, népszerűségük szinte alig csökkent, a franciák diadala ellenére továbbra is viszik az aranysárga-zöld pólókat, mint a cukrot. Az eladó elmondása szerint a 15 eurós "reklámpólók" árát nem sokallják a szurkolók, de a 65-ért vihető eredeti brazil mezeket is stagnáló, de nem apadó lendülettel viszik a selecao szerelmesei.

Meglátogattuk a vb-házigazdák egyik legszebb városát, a kerékpárokra "szakosodott" Münstert (4,5 kilométer hosszú, festői szépségű bicikliút veszi körül a Dortmundtól egyórányi vonatozásra lévő települést), ahol egy relikviákat, mezeket, sálakat árusító boltban kérdezősködtünk. A focivébé szempontjából "vidéki" - tehát nem vb-helyszínként működő - Münster sétáló utcáján már csökkentették az árakat a kofák, divatos szurkolói pólót 10 helyett már 5 euróért is lehetett kapni. Ez nem csak a már kiesett csapatok mezeire volt jellemző, hiszen az argentin, brazil és angol pólón kívül a németet, olaszt, franciát is ötért árulták. Ami érdekes volt, hogy jamaicai és török felsőket is kínáltak, pedig nekik nem sok közük van az idei futballcsúcshoz.

Ha már a pólóknál tartunk, a keddi elődöntő során leteszteltük, milyen lehet olasz szurkolónak lenni Németországban, amikor épp a házigazda lépett pályára az "idegenben" igyekvő ellenféllel szemben. Olasz mezt öltöttünk magunkra, és másodmagunkkal, egy "igazi" olasszal délután kettőkor elindultunk felfedezni Dortmund barátságos belvárosát. E kora délutáni órában már több ezer drukker kóstolgatta a vb-elődöntő helyszínét, persze a szokásos német wursttal, esetleg kebabbal, de kihagyhatatlanul sörrel kiegészítve és leöblítve. Ami jellegzetes volt, minden "nem fanatikus", értsd: civilben lévő német mosollyal köszöntött minket, ami jelezte, futballháborúról szó sincs, de ez nem jelentett nagy újdonságot, ez a vébé eddig a maga hárommillió szurkolójával is kevesebb erőszakot szült, mint egy otthoni, csúcsderbinek csúfolt NB I-es összecsapás.


Kattintson a galériáért!

Az első - felebaráti - beszólást korán megkaptuk: "Ma este jól megverünk titeket" - kiáltotta felénk egy német drukker, széles mosollyal a száján. Utunkat folytatva kicsit erősödtek "ellendrukkeri" érzéseink, a Rudi Völlerre kihegyezett világhírű szám német variánsa kissé már unalmas. A "We are the champions" és az "I'll survive" még tizedik hallgatásra is csak-csak elmegy, de a többi, németül felcsendülő álsláger - amelyek címét nehéz, tán felesleges is lenne felidézni - viszont kifejezetten zavaró, de nem ám azért, mert ma azzurri mezben voltunk...