Társoldalunk:

Napi betevő futballközhelyeink

2010.07.01. 14:06

Egy közhelygyanús mondás szerint valami azért válik közhellyé, mert igaz, és mindez különösen érvényes a labdarúgásra. Az örökérvényű futballigazságok sokakat irritálnak, míg mások életében eligazodási pontokat jelentenek - bárhogy is van, amíg a labda gömbölyű, a közhelyek velünk maradnak.

A világért sem akarjuk bántani Mészöly Gézát, akit az egyik legtehetségesebb és legszimpatikusabb magyar edzőnek tartunk, ám amikor az egyik BL-meccs szakkommentátoraként azt találta mondani, hogy "a modern futballban nagyon fontos a gól", ráébredtünk, hogy nem feltétlenül bölcs dolog lépten-nyomon saját gondolatokat közölni a labdarúgás természetéről. Az idők során kiforrott futballigazságok úgyis szinte mindent lefednek, ami pályán és azon kívül egyáltalán előfordulhat, akár egy teljes tudósítást meg lehetne írni kizárólag a jól bevált panelekből építkezve.

Az alábbiakban a világbajnokság eddigi történéseivel igazoljuk a legordasabb futballközhelyek létjogosultságát.

A kihagyott helyzetek megbosszulják magukat örök érvényű igazsága egyértelműen a Spanyolország-Svájc találkozóra utal. Xaviék csak támadtak, támadtak, míg a szemérmetlenül bekkelő svájciak egyszer váratlanul átlépték a félpályát, és begyötörtek egy gólt. Ezzel nyertek is, hiszen ez a labdarúgás törvényszerűsége.

A spanyolok által alkalmazott meddő mezőnyfölényt kétféleképpen lehet megvalósítani. Vagy hiba csúszik az utolsó passzokba, vagy pedig a játékosok addig cifrázzák a támadást, míg belehalnak a szépségbe. Pontosan így járt Nigéria is, amikor Martins a 80. percben ziccerbe került Dél-Korea ellen, ám normális lövés helyett lezserül elpörgetett a kapus és a kapu mellett, csapata pedig ezzel kiesett a világbajnokságtól.

Ugyanez történt Olaszországgal is csoportmeccsek után, pedig a címvédőtől mindenki többet várt, nem is csoda, hogy nyomasztotta őket az esélyesség terhe, ám még ezt is átvészelhették volna, ha valaki figyelmezteti őket: a futballt gólra játsszák, ha egyel többet rúgsz, mint az ellenfél, akkor te nyersz. Az olaszok azonban későn kaptak észbe Szlovákia ellen, csak két gólt rúgtak a meccs végén, a szlovákok így 3-2-vel kiejtették őket.  

Könnyű nekik, hiszen az esélytelenek nyugalmával - de persze nem feltartott kézzel - léptek pályára, és mint tudjuk: a labda gömbölyű. A Jabulani például túlságosan is az, francia kutatók szerint legalábbis azért repül ilyen kiszámíthatatlanul, ám így csak még jobban alátámasztja a szentencia jelentését, miszerint a futballban minden megtörténhet.

Az olaszokra visszatérve, talán az lehetett náluk a legnagyobb probléma, hogy fejben nem voltak ott, hiszen Cannavaro azt nyilatkozta a vb előtt, alig várja már, hogy a torna után Dubajban focizhasson. Előfordul persze olyan, hogy egy csapat alapvetően ott van, mégis az öltőzőben marad - ennek a levét itták az amerikaiak is, ugyanis Anglia és Ghána ellen is nagyon korán (be)kapták gólt. Szerencséjükre azonban tisztában voltak vele, a mérkőzés addig tart, amíg a bíró le nem fújja, minek köszönhetően Donovan Algéria ellen a 91. percben lőtte a nyolcaddöntőbe az Egyesült Államokat. Az afrikaiak alkalmasint már az egy pontot ünnepelték, miként 2-0-nál már Szlovénia is elhitte, hogy megnyerte a meccset, de az amerikaiak akkor is felálltak a padlóról

Gólt érdemelt volna, halljuk gyakran a riporteri állásfoglalást, Frank Lampard felsőléces bombájára pedig ez kétszeresen igaz volt, ám a gól az, amit a játékvezető megad törvényét ez sem írhatta felül. Különben is, ki ne ismerné Lineker mondását, mely szerint a futball az a játék, amelyet huszonketten játszanak, és a németek nyernek. Az angolok most saját bőrükön tapasztalhatták meg az egykori játékosuk szellemességében rejlő fátumot: Németország - Anglia 4-1.

Az angoloknak persze nincs miért szemrehányást tenniük, hiszen a bírói tévedések hosszú távon kiegyenlítődnek: Hurst 1966-os góljánál például a későbbi elemzések szerint nem a gólvonal mögé pattant le a labda, így röpke negyvennégy év alatt helyreállt az egyensúly. A mindenséghez mérve ez csupán egy pillanatnyi kis zavar.

Végezetül pedig idézzünk fel egy, a futballkommentátorok által a lóverseny világából gyakorta kölcsönvett örökzöldet. A jó lónak derbi napján kell futnia, süthetjük rá gúnyosan Cristiano Ronaldóra, aki hiába a világ legdrágább játékosa, Dél-Afrikában egy szerencsés gólon kívül nem sokat mutatott. Ha pedig pozitív előjellel akarjuk alkalmazni ugyanezt a bölcsességet, elég csak a Bayernben jobbára a kispadot koptató, a vb azonban ismét gólerős Kloséra gondolnunk. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK