Óriás-toronyugrás, a félelem sportja

óriás toronyugrás
People look at a man as he jumps from the 22 meters high bridge Ura during the High Diving competition near the town of Gjakova on July 31, 2016. / AFP PHOTO / ARMEND NIMANI
Vágólapra másolva!
Pénteken kezdődik az óriás-toronyugrás, a budapesti vizes világbajnokság leglátványosabb versenyszáma. A Batthyány téren a férfiak 27, a nők 20 méterről vetik magukat a mélybe, miközben a közel 100 kilométer/órás sebességet is elérik a zuhanás közben.
Vágólapra másolva!

A sziklaugrásból kifejlődött, rendkívül látványos sportágat eleinte tornászok kezdték el űzni, egyszerűen azért, mert úgy látták, hogy kicsi a sérülés veszélye. Az őrület hamar elterjedt, az ugrók pedig elkezdtek gimnasztikai elemeket is belevinni, így alakult ki a műugrás és az óriás-toronyugrás, amihez a szakértők szerint elsősorban akrobatikusságra, jó mozgásérzékre és lépcsőzetesen kialakított bátorságra van szükség.

Zuhanás közben a versenyzők közel 100 kilométer/órás sebességre gyorsulnak Forrás: AFP/Armend Nimani

Az óriás-toronyugrás menete

Óriás-toronyugrásban a férfiak 27, a nők 20 méterről vetik magukat a mélybe, a nemzetközi szövetség (FINA) a vb-indulás előfeltételeként az idén betöltött 18. életévet jelölte meg. A sportág szabályzata szerint a szabadesés időtartama legalább három másodperc, és a versenyzőknek lábbal kell a vízbe érniük a sérülés elkerülése végett.

A zuhanás során az ugrók 96 kilométer/órás sebességre is felgyorsulhatnak,

így a vízben mentőbúvárok várják őket felkészülve arra az esetre, ha elrontanák a vízbe érkezést. Valójában azonban ez csak afféle show-elem: a megfelelő gyakorlás és a berögzült mozdulatsorok mellett minimális a veszély, hiszen ilyen magasságból az ugrók mindig talpra érkeznek. A kazanyi világbajnok Gary Hunt újságírói kérdésre válaszolva viccesen meg is jegyezte:, „el sem hinnéd, de sokkal jobban félek az erkélyen.”

Nem olyan veszélyes, mint amilyennek látszik Forrás: AFP/www.redbullcontentpool.com/Dean Treml

A félelem sportja

A világ egyik legnépszerűbb extrém sportja 2013-ban Barcelonában mutatkozott be a világbajnoki programban.

Az első világbajnok a kolumbiai Orlando Duque és az amerikai Cesilie Carlton volt. „A férjem, Jason miatt kezdtem el, aki 20 évig foglalkozott ezzel. Azt mondta, hogy 27 méter magasról ugranak. Eleinte őrültségnek tartottam, de aztán teljesen lenyűgözött

– mesélte egy korábbi interjújában Cesilie, aki a Várkert Bazárban kézenállva hangolt a pénteken kezdődő versenyre.

2015-ben a kazanyi világbajnokságon a férfiaknál a sportág jelenlegi legnagyobb alakja, a brit Gary Hunt, míg a nőknél az ex-akrobata amerikai Rachelle Simpson nyert.

– mondta Hunt, majd a budapesti vizes világbajnoksággal kapcsolatban úgy fogalmazott:, „alig győzöm kivárni, az ugrás Budapest szívében fantasztikus lesz. A címet mindig nehezebb megvédeni, mint megnyerni. Tudom, hogy sokan akarják az aranyérmet, úgyhogy most az a dolgom, hogy mindenki másnál keményebben edzek.”

Gary Hunt, az óriás-toronyugrás jelenlegi legnagyobb alakja Forrás: AFP/Romina Amato

A helyszín

Az óriás-toronyugrás versenyét a Batthyány tér dunai partszakaszánál felállított ideiglenes, 15 méter átmérőjű, hat méter mély medencében, a Parlamenttel szemközt rendezik meg.

A vb-k történetében először érkeznek nem természetes vízbe az ugrók.

A lelátó ezen a helyszínen csak 1500 fős, így a jegyek már jóval a vb kezdete előtt elkeltek. A döntők napjára a Dunán egy 80 méter hosszú és 20 méter széles uszályon további 600 férőhelyes ideiglenes nézőteret alakítanak ki. A verseny a folyó két partján és a hidakról is követhető lesz kivetítőkön keresztül.

Cél az olimpia

2009 óta minden évben megrendezik a Red Bull Cliff Diving World Series elnevezésű óriás-toronyugró sorozatot, amely közel hetvenezer embert vonz. A sportág képviselőinek viszont határozott célja, hogy a 2020-as tokiói olimpián már debütálhasson az óriás-toronyugrás a versenyprogramban.