Fodor a fordulatban bízik, Benedek nem akar bűnbak lenni

Fodor Rajmund, a Domino-BHSE kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázója már egy évtizede meghatározó alakja a magyar válogatottnak. Az elmúlt időszakban komoly sérülést szenvedett, amiért két hónapot kellett kihagynia. Érthető tehát, hogy először az egészségi állapotáról érdeklődtünk a szinte minden fontosabb trófeát begyűjtő klasszistól.

Nem könnyű az ellenfelek élete Fodor Rajmund szorításában

- Hogy érzi magát?
- Szerencsére a sérülésem a múlté. Teljesen rendbejöttem, és százszázalékos munkát végzek a válogatottal. A nápolyi mérkőzés volt a fordulópont, amikor a Honvéddal idegenben nyertünk az Euroligában, ekkor már a klubcsapatom rendelkezésére álltam. A nemzeti együttesnél a januári hónapokban minden munkát elvégeztem, de a játékban, azaz a taktikai variációkban még nem végeztem teljes értékű munkát, ám ez a múlté.

- Furcsa szezon az idei, hiszen most márciusra kell időzíteni a csúcsformát. Ez mennyire szokatlan önnek?
- Inkább azt mondom, hogy végig csúcsformában kell játszanunk, hiszen egyrészt itt a világbajnokság, és tart még a bajnokság, valamint a nemzetközi kupaküzdelem is. Miután már elég régóta játszom, ezért a pályafutásom során már előfordult, hogy tavaszra, sőt inkább télre, (hiszen 1998-ban januárban, szintén Ausztráliában, Perth-ben rendezték a világbajnokságot) kellett kihegyeznünk magunkat, annyira tehát nem szokatlan a menetrend. Most nincs Margitsziget, nincsen Unicum-kupa, és nincs napsütés sem, hiszen télen készülünk a vb-re.

- Március elején hirdet csapatot Kemény Dénes szövetségi kapitány, mekkora a küzdelem a játékosok között a válogatottba kerülésért?
- Mindenki szeretne az utazó keretben lenni, ezért mindannyian a maximumot nyújtjuk a tréningeken. Nagy a csata a csapatba kerülésért, de természetesen egészséges viszonyok mellett. A humor és a jókedv azonban nem maradhat el.

- A fiatal játékosokat miként fogadták önök, idősebb játékosok?
- Befogadó a válogatott, és egyikük sem nehéz ember, azaz mindenkivel könnyen szót értettünk. Teljesen normális a viszony mindenkivel. A fiatalok számára hatalmas lehetőség a válogatottbeli szereplés, és a csapatba illeszkedésért mindent meg kell tenniük, és azt hiszem, ezt meg is teszik.

- Komoly felkészülési mérkőzések állnak önök előtt.
- Egyre több a kétkapus edzés, és különböző felmérő tornákon veszünk részt, hiszen a felkészülés azon szakaszában járunk, ahol már a játékon és a taktikai variációkon van a hangsúly. Megyünk Kolozsvárra és Berlinbe, aztán jön a világbajnokság.

- A közvélemény döntőbe várja az együttest, sőt, aranyérmesként szeretné ünnepelni a válogatottat.
- Nincs is más alternatíva, csak a világbajnoki aranyérem. Az elmúlt években ezüstök jutottak nekünk, de remélem, hogy Ausztráliában megfordul ez a tendencia, és a szerbeket megelőzve aranyérmes lesz a csapat. Az előző olimpiai ciklusban, 2001-ben és 2002-ben is voltak vereségeink, aztán 2003-ban, Barcelonában, megnyertük a világbajnokságot és utána csupa arany következett. Remélem ez lesz a tendencia idén is, és lendületben maradunk az olimpiáig.