Tudniuk kell a pólós lányoknak, miért másznak meg háromezer lépcsőt

A női vízilabda sokkal kiszámíthatatlanabb a férfinál, és még az olimpiai indulás sem vehető biztosra, Merész András szövetségi kapitány mégis azt sulykolja a játékosaiba, hogy aranyérmet kell nyerniük Londonban. Az Európa-bajnoki bronzérmes csapat vezetőjének nem szelíd madarak, hanem repülni tudó, vad játékosok kellenek, ugyanakkor az Eb-gólkirálynő Keszthelyi Ritát arra biztatja, hogy tanuljon meg lazulni.

Keszthelyi 19 góllal lett gólkirálynő

"Erőfelmérőnek tökéletes volt, de a siker is kellett a játékosok önbecsülésének, hogy tisztában legyenek a saját értékükkel. És persze a nemzetközi visszhang is fontos, hogy az ellenfelek és a játékvezetők tudják, számolni kell velünk" - összegezte az [origo]-nak Merész András szövetségi kapitány, hogy miért volt szerinte nagy szüksége az Európa-bajnoki harmadik helyre a magyar nőivízilabda-válogatottnak, amely az elmúlt négy évben nem nyert érmet világversenyen.

Meglepő volt, hogy Merész ezúttal a bírókat is megemlítette, hiszen még a görögök elleni nyolcaddöntő után is azt nyilatkozta, neki nem volt gondja a játékvezetéssel. Pedig azon a meccsen kilenccel több alkalommal támadhatott emberelőnyben az ellenfél.

"Addig, amíg nem játszunk közel a száz százalékhoz, azaz szinte hibátlanul, addig a saját házunk táján kell söprögetni. Gyengén hajtottuk végre a taktikai utasításokat, és mivel szoros emberfogásban még van hova fejlődnünk, más nem is lehetett a kiállítási arány. Persze ha az oroszok elleni meccs után kérdeznek a bíráskodásról, akkor lehet, hogy egy kicsit másképp fogalmazok, de egy győztes meccset követően azért nem illik a játékvezetőkkel foglalkozni."

Merész azt mondta, azért sem szereti a bírókra fogni a vereséget, mert szerinte akkor úgy érezhetik a csapat tagjai, hogy felmentést kapnak a saját gyengébb teljesítményük alól, és ez a későbbiekben negatívan hathat vissza rájuk. Márpedig minden apróságnak kulcsszerepe lehet a jó szereplésben, főleg, ha női vízilabdáról van szó. A kapitány szerint a női póló olyan, mint a női tenisz, a világ hat-nyolc legjobbja bármikor, bárhol megverheti a másikat, így gyakorlatilag kiszámíthatatlan egy-egy világesemény kimenetele. Ennek ellenére már az olimpiai aranyérem is szóba került a csapatnál, holott még a kvalifikáción biztosítani kell a londoni indulást is.

"Én kezdtem el sulykolni a lányokba ezt az olimpiai arany dolgot. Sokkal könnyebb úgy küzdeni valamiért, ha pontosan látod a célt, még ha azt túl magasra tűztük is ki. Egyébként is van az a mondás, hogy a szelíd madarak vágyakoznak, a többiek repülnek, nekem pedig vad játékosok kellenek. Azt akarom, hogy a lányok tudják, miért kelnek fel minden hajnalban, és miért kell egy óra alatt háromezer lépcsőt megmászniuk. Fontos azonban, hogy mi nem ígérgetünk, hanem van célunk, amelyet szeretnénk elérni."

A reménykeltő Eb-szereplés ellenére nem lesz könnyű dolga a csapatnak, ha kijut Londonba, hiszen vannak olyan ellenfelek, akik jelentős előnyben vannak, hiszen régóta csak az olimpiára készülnek. Ilyen például az Egyesült Államok válogatottja, amely a Pánamerikai Játékokról már kvalifikálta magát, és tavaly október óta csak Londonra koncentrál, míg Ausztráliának és Kínának is egyenes az útja a selejtezőből. "Ugyanakkor a női póló sajátosságának köszönhetően tényleg bárki megverhet bárkit, miért ne pont mi legyünk azok, akiknek kijön a lépés az olimpián?" - tette fel a kérdést Merész András.

A szövetségi kapitány azt mondta, hálás a klubedzőknek. Elmondta, hogy a klubok az Eb előtt beépítették a hathetes úszófelkészülésbe azt a tervezetet, amelyet ő javasolt, és több edző is jelezte, hogy a szárazföldi felkészítésben is szívesen alkalmazná a módszereit. "Példaértékű a klubedzők és a klubok alázata a válogatott iránt. Persze nagyon jól tudják ők is, hogy a sportág elismertsége elsősorban az olimpiai szerepléstől függ, és ebből ők is profitálhatnak."

Márpedig a női vízilabdának a férfi póló amolyan mostohatestvéreként nagy szüksége van a figyelemre, bár Merész szerint a szövetségi támogatásra nem lehet panaszuk. "A két szakág között a hagyomány az alapvető különbség, az egyiknek száz-, a másik harmincéves történelme van. Persze az élvezhetőségi értéket tekintve sincs akkora kereslet a női pólóra, amelyre a jó értelemben vett amatőrizmus jellemző Magyarországon, itt ugyanis valóban a sportsikerekért küzdenek a lányok. Nem vágyunk arra, hogy megelőzzük a férfi vízilabdát, nekünk is érdekünk, hogy a férfiválogatott is jó legyen, buták lennénk, ha csak a saját dolgainkkal lennénk elfoglalva. Mindezek fényében nagy köszönet illeti a magyar szövetséget, hiszen semmilyen különbséget nem érzékeltet a támogatásban a két szakág között, mindent megkapunk, amit kérünk."

A feltételek tehát adottak a jó londoni szereplésre, már csak ki kell harcolni az olimpiai indulást április 15. és 22. között az olaszországi Triesztben rendezendő tornán.

Ritának meg kell tanulni lazulni

Keszthelyi Rita lett az eindhoveni Európa-bajnokság gólkirálynője 19 góllal, a Szentes húszéves tehetsége fiatal kora ellenére a magyar csapat húzóembere, de Merész András nem lepődött meg azon, hogy ilyen jól játszott a tornán.

"Semmi meglepetés nincs abban, hogy ő lett a gólkirálynő, évek óta az egyik legjobb játékosom volt az utánpótlásban, az elmúlt két-három évben pedig már a felnőttek között is megmutatta az oroszlánkörmeit. Összeszedett játékot nyújtott, ami annak is köszönhető, hogy fantasztikus az alapképzettsége" - utalt a kapitány arra, hogy Keszthelyi igazi pólóscsaládban nőtt fel, hiszen az anyja és az apja is válogatott vízilabdázó volt, utóbbi jelenleg is utánpótlásedzőként dolgozik.

"Gondolom, ő úgy nőtt fel, hogy náluk éjjel-nappal minden a vízilabdáról szólt. Nemegyszer láttam, hogy kora reggel külön kijött az apjával edzeni az uszodába. Talán ez az egyetlen hátránya is Ritának, hogy állandóan vibrál. Például ha edzésen le kell úszni tíz hosszt, akkor is győzni akar. Azt szokták mondani, hogy ha igazán meg akarsz feszülni, ahhoz néha el kell lazulni is. Ritának meg kell tanulni lazulni."

Keszthelyi ebben az egyben nem ért egyet az edzőjével, de szerinte nincs probléma ebből. "Az akaratom vitt el odáig, ahol most tartok, és az a szülői támogatás, ami mögöttem van. Edzeni is csak úgy lehet, ha ott is a legjobb akarsz lenni" - mondta az [origo]-nak.

Mesélt arról is, hogyan kötött ki a vízilabdánál. "Tízéves koromig úsztam, utána elmentünk az Újpest pólócsapatának nyári edzőtáborába, és ott ragadtunk. Amikor apukám elkezdett edzősködni, és átjött Újpestre, akkor rengeteg egyéni képzést kaptam tőle, és persze Ács Bertalantól, aki öt éven keresztül volt a klubedzőm."

Keszthelyi Rita ma már felnőtt Európa-bajnoki gólkirálynőnek mondhatja magát, ennek ellenére most sem volt maradéktalanul elégedett a teljesítményével. "Nem is tudtam róla, hogy én lettem a gólkirálynő, nem számoltam a gólokat, Bandi bá közölte a hírt egyik reggel. Persze örülök, de nagy jelentőséget nem tulajdonítok neki, főleg azért, mert a mutatott játékom messze nem volt tökéletes."

A játékos egyelőre nem álmodozik az olimpia aranyéremről, de még a londoni játékokról sem akart beszélni. "Az Európa-bajnokság fontos volt, de a trieszti olimpiai kvalifikáció is legalább olyan fontos, ugyanis ha ez a lépcsőfok kimarad, akkor a sokat emlegetett olimpiai arany közelébe sem kerülhetünk."