|
Egyre inkább szembetűnő a nagyhajók előtérbe kerülése a hazai vitorlázásban. Bár nemzetközi szinten is sokan vannak a "nagyok", az egyensúly mégis egészségesebb. - Külföldön azért a kisebb hajóknak is jut szelet a tortából. Magyarországon a sportág nagyon eltolódott a nagyhajózás irányába. Ennek hátterében elsősorban finanszírozási problémák állnak. Akik megengedhetik maguknak, inkább nagyobb hajótípusokat vásárolnak, a kluboknak pedig nincs pénzük a tulajdonképpen kizárólag versenyzésre használható sporthajók megvételére és fenntartására - magyarázza Verebély Tibor, a Vitorlás Szövetség 8 M One Design hajóosztályának kapitánya.
A Balatonnál a nagyhajós élet virágzik. A nagyobb versenyeken 150-200 hajó is elindul, sőt az idei Kékszalagon 345 hajó versenyzett. Rendszeresen - majd minden hétvégén - körülbelül 400-500 sportoló versenyez, de az alkalomszerűen versenyzőkkel együtt a nagyhajós vitorlázók összlétszáma 1500-2000 becsülhető. Az egy-egy évadban kiírt pálya-, illetve túraversenyek száma szinte végtelen. A szakember szerint mondhatni, túlkínálat van. A legrangosabb események a közismert Kékszalag mellett, a nagyhajós magyar bajnokság, a pünkösdi regatta, a szövetség évadnyitó versenye, illetve a Tihanyi-félszigetet megkerülő Széchenyi-emlékverseny. Ezeken túl azonban április végétől október közepéig minden hétvégén, gyakran több lehetőség közül is választhatnak a versenyzők. Minden versenyen képtelenség elindulni, ez kicsit szétaprózza a vitorlástársadalmat. Verebély szerint éppen ezért a versenyek közötti versenyt is erősíteni kellene.
|
A hazai versenyeken jelenleg 17 nagyhajós osztályba sorolják az indulókat. Ez a szám nem csekély, de a folyamat - ha kisebb zökkenőkkel is - már elindult. Tavaly ugyanis még 24 osztályban hirdettek eredményt. Az összevonások néhány esetben nem sikerültek tökéletesen, a klasszikus hajókat tömörítő összevont cirkáló osztály például joggal elégedetlenkedik. - Valóban nem állíthatjuk, hogy tökéletes megoldás született minden esetben, de tény, túl sok az osztály és szükség van a csökkentésükre, hogy a versenyek értékét megőrizzük - állítja Verebély Tibor. A pályaversenyeken egy előre kijelölt, általában háromszög vagy trapéz alakú pályán kell az előírt feladatot teljesíteni a hajósoknak. A magyar bajnokságot, legtöbbször hajóosztályonként más helyszínen és időpontban, ilyen kijelölt pályán rendezik. A túraversenyeken több szabad kezet kapnak a versenyzők, a települések közötti utat tulajdonképpen - a kihelyezett bójákat útba ejtve - tetszés szerint tehetik meg. A legnagyobb hazai túraversenyen a Balaton kékszalagjáért küzdenek meg a versenyzők.
A 2002. évi eredmények alapján összeállított osztályonkénti ranglisták még nem készültek el, mivel az évad csak október közepén ér véget. Annyit azonban már elmondhatunk, hogy a magyar vitorlázás - legalábbis a nagyhajós ág - újra erősödőben van. A vitorlázók "nagy generációja", akik pár éve-évtizede még az olimpiai hajóosztályokban versenyeztek, mára nagyhajós sikereket aratnak. Ilyen nagy öregnek számít Fináczy György, aki címvédőként ezen a hétvégén is rajthoz áll az Egyszemélyes balatonkerülő versenyen. A Detre-fivérek (Szabolcs és Zsolt) eredményeire is érdemes odafigyelni, ebben ez évben több nemzetközi győzelemmel is büszkélkedhetnek.
A fentiekből is látszik, nyüzsgő vitorlás élet van a hazai vizeken. A sportág ismertségi mutatóin - legalábbis idehaza - azonban még van mit javítani. A pályakijelölés szabályai fokozatosan változva igazodnak a tévés közvetíthetőség igényeihez. - A vitorlázás nagy valószínűség szerint sosem lesz olyan tömegsport, mint mondjuk a foci, de egyes kevésbé látványos, mégis egyelőre népszerűbb sportággal még felveheti a versenyt - vélekedik a nagyhajós osztálykapitány. Van olyan ország ugyanis, ahol a Volvo Ocean Race vagy az Amerika Kupa közvetítésének nézettsége a futball-vb döntőjének népszerűségével vetekszik.
(Arany-Média)
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem! 
