Őseink nyomában - túra a Holdvilág-árokban

Bár bizonyíték nincs rá, csak néhány krónikából fennmaradó töredék, még a turistatérkép is úgy jelöli a Holdvilág-árok bejáratát: ősi kultuszhely. A Pilis mélyén, közel a fővároshoz fekszik ez a közkedvelt túrahely, ott, ahol a legenda szerint Árpád vezért is örök nyugalomra helyezték. Megnéztük, lefényképeztük, bejártuk.

Képgaléria

Ha költségkímélő túrára vágynak a fővárosiak, akkor szívesen vetik bele magukat a Budai-hegység vagy a Pilis rengetegébe. Budapest közelsége könnyedén lehetővé teszi, hogy jó térképpel izgalmas helyeket fedezzenek fel - vidékieknek pedig csak ajánlani tudjuk, látogassanak el egyszer erre a környékre. Utunk ezúttal a Holdvilág-árokba vezetett, a magyar történelem egyik ősi, kultikus helyére.

Hogy gépkocsinkat megfelelő biztonságban tudjuk, a Holdvilág-árok környékén két parkolót is ajánlhatunk. Egyik megoldás, ha az ember Csobánkán hagyja kocsiját, a Dr. Bárczy Géza Gyógypedagógiai Intézettől már a piros jelzésen eljuthatunk a csikóváraljai turistaházhoz, s innen tovább a piros, majd a piros kereszt jelzésen észak-északnyugat felé haladva délről közelíthetjük meg az árkot. A másik megoldás, amelyet jelen esetben választottunk, északról lehetséges: a Budapest, Szentendre, Lajos-forrás útvonalon haladva a végállomásnál parkolhatunk. Eltévedni lehetetlen, közúti táblák tömkelege jelzi az útvonalat.

Érdemes a forrás hideg vizéből megtölteni kulacsunkat, s úgy nekivágni a közepesen nehéz túrának. Utunk a forrástól délre, a piros négyzettel jelölt ösvényen halad (ha beállunk a buszmegállóba, akkor attól jobbra található), majd átvált a piros keresztre. Balra látszik Nagy-Csikóvár 556 méter magas csúcsa, oda a zöld háromszög jelzésen lehet letérni. Mintegy negyedórás, húsz perces laza gyaloglás után érkezünk el a Holdvilág-árok bejáratához. Itt tábla figyelmeztet bennünket arra, hogy az 1999. évi heves, özönvízszerű esőzések miatt az árvíz hidakat és turistautakat sodort el. Nem véletlen, hogy a térkép jelzi: esős időben nehezen járható!

Az első megpróbáltatás akkor éri az embert, amikor elérkezik a szakadékhoz. Bizony mély. Aki tériszonyban szenved vagy kutyával, kisgyerekkel van, az körbe kerülhet, a bátrabbak viszont a magas sziklafalak mentén, az egykori vízesés mellett álló húszméteres vaslétrán ereszkedhet a mélybe.

A turistaút a egy szurdokban vezet végig [origo]

Ott tűzrakó hely, asztal padokkal és egy barlang várja. Egy olyan barlang, amely a térképen két nevet is kapott, de ami még fontosabb, mellette áll az ősi kultuszhely megjelölés. Miután a honfoglalás után Árpád fejedelem vezértársának, Kurszánnak, majd ennek leszármazottainak, a Kartal nemzetségnek lett birtoka Pomáz és környéke, az egykori krónikákra való hivatkozással kezdett ásatásba Sashegyi Sándor, aki amatőr régészként igen komoly felfedezéseket tett.

"Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila városába" - írta Anonymus, s Sashegyi arra a következtetésre jutott, ez a környék a Pilis és a Holdvilág-árok, a Dera-patak völgye lehetett.

A régész úgy vélte, Árpád fejedelmet 907-ben itt temették el, s a magyarok itt alapították meg Fehéregyházát. A feltevés ugyan nem igazolódott, de Sashegyi 1939-ben feltárt egy faragott sziklafalat, s néhány felbecsülhetetlen értésű leletet, amelyeknek a háború alatt nyomuk veszett. A nagy sziklafalon még most is látszanak különféle vésésnyomok, az ipszilon-alakú barlang végében pedig egy sírhelyhez hasonló üreg található. Hogy ez Árpád sírja vagy sem, nem tudni, mint ahogy a barlang eredete is homályos. A térkép a Remete-barlang mellett még Weiszlich-barlangként említi, a néphagyomány szerint egy ilyen nevű betyár használta búvóhelyül.

Az út a vulkanikus hegység mély völgyében vezet tovább, kidőlt fák, hatalmas sziklatömbök jelzik a víz pusztító és építő munkáját. Nedves időben vigyázni kell a csúszásveszély miatt, de száraz időben sem ajánlatos futva megtenni a terepet. A varázslatos, izgalmas birodalom végén kis forrás, és számtalan pihenőhely várja a megfáradt turistát, aki szereti a szalonnasütést, s még tűzgyújtási tilalom sincs, nyugodtan élvezheti az ebéd szépségét is.

A csikóváraljai turistaház [origo]

A kis forrásnál ketté válik az út, de a végcél ugyanaz: a völgyben vezető piros, és a délkelet felé tartó zöld jelzés is a csikóváraljai turistaházhoz vezet. Röpke pihenőt követően akiben van még szufla, az a piros jelzésen, átvágva Csobánkán egészen az "egri várig" mehet. Nem, nem tévedés: Pilisborosjenő és Csobánka között építtette fel annak idején Várkonyi Zoltán filmrendező az "Egri csillagok" című klasszikus mű csatajeleneteiben használt építményt, amely a mai napig kedvelt túrázó hely mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok számára.

Csikóváraljától érdemes visszafelé is a Holdvilág-árkot választani, ha másért nem, hogy megtapasztaljuk, milyen a vaslétrán felfelé megtenni a húsz métert. Lajos-forrásnál pedig vár bennünket az autó vagy a busz - no meg a frissen kapható zsíros kenyér.

Pincési László