Vágólapra másolva!

Magyar "problémamegoldók" törnek a csúcsra

Utóbbi tagjai ez év őszén Tibetből, a Kangsung fal irányából kísérlik meg a hegy megmászását, oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A választott útvonal nehézsége miatt a csúcs sikeres elérése nemzetközileg is kimagasló eredmény lenne.

A hazai hegymászás sok kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedhet, de a 8850 méter magas Mount Everest tetején még nem állt magyar ember. A három hónapnál is hosszabb expedícióra készülő, a Lhotse hegyet is megmászó Magyar Everest - Lhotse expedíció július végén indul. Ezt egy hosszú akklimatizációs szakasz követi, hiszen az ötezer méternél magasabban fekvő alaptábor ritka levegőjéhez hozzá kell szoknia az emberi szervezetnek. A hegymászásra szeptember és október hónapokban kerül sor, s csak november elején érkeznek haza.

A csoport tagjai (balról): Klein Dávid, Várkonyi
László, Mezey László, Ferenci Miklós, Ács Zoltán

A csoport tagjai az expedíciós hegymászás nyugati alpesi stílusában másznak, azaz az alaptábor felett, amelyet 5500 méteren alakítanak ki, már csak saját erejükre támaszkodnak, nincsenek magashegyi teherhordók (serpák), és oxigént is csak mentési céllal visznek magukkal. Az alaptábor után további táborokat (6400, 7200, 7950 métereken) építenek ki, ahol mindegyik az alatta lévőtől kapja az élelmet és felszerelést. A bázisról 2450 méter szint legyőzése után jutnak el a Déli-nyeregbe, 7950 méter magasra. A csúcstámadás napján innen indulnak, és ide is térnek vissza. Ez az út, ha az időjárás sem szól közbe, 24 óra alatt teljesíthető. Szintén egy nap az út a szomszédos, 8501 méter magas Lhotse-ra.

A sajtótájékoztatón a túra vezetője elmondta: "Az expedíció célja az oxigénpalack és serpák nélküli mászás mellett az, hogy úgy másszuk meg a Lhotse hegyet, hogy az Everestről visszatérve csupán a legutolsó, 7950 méter magasan fekvő táborba érkezzünk vissza, s utunkat innen folytassuk a Lhotse-ra. Ezt még egy hegymászócsoportnak sem sikerült teljesítenie. Így a világon először megoldjuk az 'Everest-Lhotse Traverz' néven ismertté vált hegymászó-problémát."

A Lhotse ritkán mászott, meglehetősen nehéz csúcs, ahol 1988-ban másztak először, s azóta is csak háromszor próbálták meghódítani. A két hegy keresztezését, azaz a hegy egy túra alatti megmászását a harmadik évezred egyik legnagyobb kihívásának tekintik.

További céljuknak tartják a történések dokumentálását, az élő közvetítés lehetőség szerinti biztosítását, amelyet az explorers.hu oldalon lehet nyomon követni. Legfőbb céljuk azonban, hogy az expedíció minden tagja egészségesen térjen haza.

A csapat öt hegymászóból, egy orvosból, egy technikusból és egy alaptábor-vezetőből áll, valamint televíziósok és szakács is segítik munkájukat. Az öt hegymászó - Klein Dávid, (expedícióvezető), Ferenci Miklós, (technikai vezető), Ács Zoltán (hegymászó, magashegyi operatőr), Mezey László (hegymászó, fotós), Várkonyi László (hegymászó) - már 1997 óta mászik együtt az Explorer program keretében; a Hindukus hegység legmagasabb csúcsát, a 7708 m magas Tirich Mirt 1998-ban, a dél-amerikai kontinens és egyben az egész amerikai kontinens legmagasabb csúcsát, a 6960 méter magas Aconcagua csúcsot 1999-ben, a pakisztáni Broad Peak 8047 méteres csúcsát pedig 2000-ben hódították meg.

Az expedíció költsége "normális esetben" 250-300 ezer dollár lenne, de számukra "csak" 110 ezer dollár, amit nagymértékben növelne az oxigén használata, illetve serpák alkalmazása. Ezt az összeget természetesen nem önerőből, hanem támogatók segítségével sikerült előteremteniük.

Ajánlat:

explorers.hu