|
2000. szeptember 17., vasárnap, 7.52
A Magyarország - Angola mérkőzéssel kezdődött a nőikézilabda torna, amelyen a tavaly decemberi világbajnokság óta alaposan megváltozott afrikai ellenfél vartnál nagyobb ellenállást tanusított, de végül a norvégiai eredménnyel (38-18) azonos mértékben, 42-22-re diadalmaskodott a honosított Radulovics Bojana vezérelte magyar csapat.
| Magyarország | 42 | - | 22 | Angola |
| | (18 | - | 13) | |
| Farkas A. | Sydney, 5000 néző | Praca 1 |
| Kántor 4 | v.: Tomaszewski, Adams (ausztrálok) | Trindade 3/1 |
| Siti 3 | Bengue 8/2 |
| Nagy 1 | hétméteres: | Faial 2 |
| Kökény 1 | 7/7, illetve 3/3 | Webba |
| Farkas Á. 4/1 | kiállítás: | Mufuca 1 |
| Pigniczki 8 | 4, illetve 16 perc | Jololo 2 |
| cserék: | | cserék: |
| Pálinger (kapus) | | Tavares (kapus) |
| Radulovics 11/4 | | Camumbila |
| Pádár 3 | | Neto 1 |
| Deli 4/2 | | Kiala 1 |
| Kulcsár 3 | | Ulondo 3 |
 | | Egy gyakori helyzet: egy magyar (itt Deli) lő, a védőknek pedig semmi esélye | Pigniczki Krisztina lőtte az első gólt, Siti Bea kapta az első kiállítást és Magyarország, egészen pontosan Farkas Ágnes szerezte az első emberhátrányos gólt a tornán. Milyen jó, hogy miénk a nyitómeccs. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az emberelőny miatt, Angola is feliratkozott az elsők közé, hétméteresből lőtték azt a gólt, amelyiknél eggyel kevesebben voltunk a pályán.
Alaposan feljavult az afrikai csapat 1999. december 7-e, a gjoviki meccs óta, amelyen kerek huszat vertek Kántorék Angolára. Ennek ellenére valószínű, hogy magyar klub nem fog angolai játékost igazolni - bár Farkas Andrea csapat- és vetélytársa a francia Metzben az afrikai válogatott kapusa, Praca lesz.
Utóbbi lőtte egyébként a meccs - ha nem az olimpia - legnagyobb gólját: egy kivédekezett magyar támadás után a kapujából lőtte el a labdát a messzi, 10-12 méterre kinn álló Farkas felett, és az a közönség üdvrivalgása közepette a háló közepébe hullott. Ezen kívül gonddal nem nagyon szolgált az ellenfél, a magyarok vezetése végig magabiztos volt, most a félidőben 18-13 volt az állás.
A válogatottban honosítása után bemutatkozó Radulovics Bojana volt a magyar csapat legjobbja, 11 gólt dobott (négyet hetesből), s végig fantasztikus lelkesedéssel játszott. Mellé zárkózott fel Pigniczki, aki mind a nyolc találatát akcióból szerezte. A második félidőre megroppant az ellenfél, eleinte még próbálták tartani a lépést, de azután meg kellett hajolniuk a sokkal képzettebb magyar csapat előtt. A nagy gólszórásból természetesen többen kivették a részüket: Siti öt, Deli Rita, Farkas Ágnes és Kántor Anikó 4-4, Kulcsár Anita pedig három gólt lőtt. Az angolaiak legjobbja Ilda Bengue volt, aki nyolcszor talált a magyar kapuba.
- A mérkőzés legnagyobb fegyverténye, hogy nem történt sérülés - vélekedett Mocsai Lajos szövetségi kapitány. - Az angolaiak játéka sokkal inkább a birkózáshoz, semmint a
kézilabdához hasonlított. Amíg az afrikaiak bírták erővel, addig nem
tudtuk elszakadni tőlük, de utána már nem volt probléma. Szerencsére
az indításaink sikerültek. Fontos volt a nagyarányú győzelem is,
mert előfordulhat, hogy a továbbjutási helyezések a gólkülönbség
alapján dőlnek el. Jól játszottunk, de természetesen van még
javítani valónk, főleg a kapusok és a védőfal közötti
együttműködésben. A védekezésünket még erősebbé kell tennünk, de a
most pihentetett Balogh és Zsemberyné bevetésével ez megoldható. Úgy
érzem, a mostani mérkőzéssel megfelelő alapot teremtettünk ahhoz,
hogy a következő, sokkal nehezebb találkozókon is helytálljunk.
A mieink mérkőzése után norvég-dán szupercsúcsra kerül sor a kézilabdatornán, Mocsai Lajos együttese pedig kedden reggel, Franciaország ellen lép pályára.
|