2000. szeptember 19., kedd, 12.35

Ezüstérmet szerzett 242.5 kg-os új országos csúccsal Márkus Erzsébet a súlyemelők 69 kilósok kategóriájában. Márkus a szakítást világcsúccsal abszolválta, a végül aranyérmes kínai Lin Vej-ning szintén 242.5 kg-ra volt képes összetettben, ám nyert, könnyebb testsúlyának köszönhetően.

Második sydneyi érmünket hozta hölgy

Márkus - kedvenc fogásnemében - szakításban 105 kilón kezdett, majd 110-en folytatta. Aztán következett az, amit Fazekas Endre szövetségi kapitány már két napja megjósolt: világcsúcsot állított fel 112.5 kg-mal, egy kilóval megjavítva a kínai Liu Tung-ping rekordját. Ez 2.5 kilóval volt több saját országos csúcsnál.

Ezt követően megpróbálkozott ezzel a súllyal a nagy rivális, az összetett világcsúcstartó Lin Vej-ning is - sikertelenül. Kár, hogy olimpián csak összetettben hirdetnek eredményt.

Lökésben a 31 éves magyar súlyemelő - aki mindig nagy csatakiáltások közepette ragadja meg a súlyt - előbb 125, majd 130 kilót teljesített. Ezzel 242.5 kilóra javította az általa tartott 240 kilós összetett magyar rekordot.

Ezt követően óriási taktikai csata következett, Márkus megpróbálkozott a 137.5 kg-mal, de ez már nem sikerült neki. A súly egyébként 2.5 kilóval több lett volna az országos csúcsánál. Lin Vej-ning 132.5 kilót lökött, és ezzel 242.5 kilót teljesített, ugyanannyit, mint Márkus, de ő csaknem két kilóval könnyebb nála.

A bronzérmet az indiai Karnam Malleswari nyerte 240 kilóval. Érdekesség, hogy az indiainak az egykori olimpiai és világbajnok Leonyid Taranyenko az edzője, aki 266 kilós lökéssel 1988 óta abszolút világcsúcstartó.

A mezőny erősségét jól jellemezte, hogy az indulók összesen 64 világbajnoki érmet szereztek, 30 junior, illetve felnőtt világcsúcsot állítottak fel eddigi pályafutásuk során.

Márkus eddig összetettben kétszer nyert világbajnoki bronzérmet, egyszer pedig Európa-bajnoki aranyat. Lökésben vb-hatodik volt, és egy alkalommal Európa-bajnok. Szakításban tavaly megnyerte a világbajnokságot, és eddig öt Eb-aranyat is begyűjtött, kilencszeres országos bajnok.

- Nem volt szerencsém, hogy az én súlycsoportomban is indult kínai - mondta a verseny után Márkus Erzsébet. Magyarázólag még hozzáfűzte: egy-egy országból ugyanis csak négy versenyző indulhat a hét kategóriában. - Tökéletesen elégedett vagyok, hiszen életem legjobb teljesítményét nyújtottam. Bennem volt a 245 kiló, de a taktikázás miatt ennél magasabban kellett próbálkoznom.

Nyilatkozata közben megszólalt a mobiltelefonja, a vonal végén a férje volt, akinek először ezt mondta: "Testsúllyal kaptam ki, a francba". Végezetül elmondta, hogy levezetésként még egy-két évig folytatja a versenyzést.

Márkus később a Nemzeti Sportnak adott interjút.

Az ezüstérem a nyakában lóg, csak a testsúlyának köszönhető, hogy nem sikerült az arany. Vajon tud felhőtlenül örülni az ezüstnek?

- Igen - mondja határozottan Márkus Erzsébet. - Ha csak öt dekával lettem volna nehezebb, mint a kínai, akkor lehet, hogy emészteném magam, de így semmi értelme. Jóval nehezebb voltam, és ez egy ilyen sportág, a szabályok világosak. Ami miatt inkább bosszankodom, az az, hogy nem adnak külön érmet a szakításért, meg a lökésért. A szertornában lehet nyerni minden szeren. Most emeltem egy világcsúcsot, én vagyok szakításban a világ legjobbja, de csak a második helyezettnek járó érmet kaphattam meg. Ez jobbant bánt, mint a testsúly.

- Mi határozta meg a verseny alatti taktikáját?

- Mindenképpen a biztos éremre törekedtünk, de azt is szem előtt tartottuk, hogy minél fényesebb egyen az az érem. Amikor a bronz biztosnak tűnt, akkor úgy alakítottuk a taktikát, hogy az indiait feljebb küldjük, és belehajszoljuk egy olyan teljesítménybe, amire már nem képes. Az aranyra igazából nem gondoltunk, aztán mégis sikerülhetett volna.

- A szakvezetők azt mondják, hogy edzésen emelt már nagyobb súlyokat is a feje fölé. Mi az a maximum, amire képes lehetett volna?

- Ma ennyi volt bennem, de edzésen már valóban szakítottam száztizenötöt is, s lökésben sikerült már a 140 kilogramm is. Azt persze tudni kell, hogy a versenyeimet általában elidegeskedem, s nem hozom ki magamból a legöbbet.

- Azért soha rosszabbat ennél a csodálatos eredménynél. Jobb még lehet?

- Olimpián?

- Igen.

- Ott biztosan nem. Még levezetek egy kicsit, aztán befejezem. Szeretnék végre normális életet élni, mert amit az utóbbi években éltem, az nem volt az. Két éve nem nyaraltam, a gyerekemet három hete nem láttam. Számomra csak az edzőterem és a háztartás létezett. Szeretnék kiszakadni ebből a körből, és szeretném nagykanállal enni az életet az elkövetkező hónapokban.

- Mi lesz az első kanál?

- Ahogy hazaérek, megyünk a családdal Olaszországba, és bepótoljuk az elmaradt nyaralást.

Márkus Erzsébet férje, dr. Peresztegi Attila (egyébként állatorvos) tudatta főnökeivel, hogy kedden rá ne számítsanak a munkahelyén. Ô inkább feleségére volt kíváncsi, aki élete legfontosabb versenyén vette fel a harcot a mázsákkal.

- Szűk baráti körben néztem a versenyt a televízión, nem akartam otthon, egymagamban követni a fejleményeket. Attól tartottam, hogy depressziós leszek. Ha nem is voltam túl nyugodt, végül nem kellett volna ettől tartanom. Óriási verseny volt, fej fej mellett haladtak hárman, és külön örülök annak, hogy Erzsi méltó ellenfele volt a kínainak. Igazából semmit sem vártam a viadaltól, ugyanis Erzsiből csak annyit lehetett kihúzni az olimpia előtt, hogy a hat közé szeretne kerülni. Nagyon boldog vagyok, és ha hazajön, gyorsan el is utazunk Krisztikével üdülni.