2000. szeptember 30., szombat

Peer-Térey

Mindenkori kuruc

Vereckei, Horváth, Kammerer meg a Storcz!
Invincible négyes, fritz-fricskákkal daczolsz.
Csapásról-csapásra 's getting harder posztunk.
"Kiszakadt a tüdőnk, maybe szórakoztunk?"
    Mindenkori Kurucz szájszöglete baljós.
Kajakba ülsz, Labancz? Megfizet a csatlós.
Kammerer, kijár egy concrete katzenjammer.
(Betevőnk a Népsport, nem a Metal Hammer.)

(Pulai begörcsölt? Erkölcsös, de csökött?!
EZ GAGYI MEGOLDÁS?! ĺRJÁL JOBBAT, KÖCSÖG!!!
Gizdáskodhatsz, gazdám. Mentséged: magyar vagy.
Nesze egy kis leczke friss és fitt agyadnak:
    Try to rímbe szedni ausztrál parasztnak,
At home szüretelnek, minap még arattak,
'Cause in agriculture there isn't panasznap,
Tarlón kanasztáznak, peasant csak falazhat.)

Jutott nekünk enough érem argentumból,
Miközben a partról békepartner unszol,
Páholyban special guest, onnét izgul Kásás,
Képlékeny a sorrend, csigáz ritmusváltás.
    Aranyigazságot Nándi plántáld beléd.
Hálás hoteledbe hálni jár a cseléd.
Nem te tarolsz, Botond, eme partszakaszon,
Hímség-tartományban tovább tart a faszom.

Ezüstjével Balogh vígan eloldalog,
Öttusánk égboltján roppant rekord ragyog.
Szvatkovszkijt szivatni kevés volt a szufla,
Az Uralon túlról kis kézcsók hazulra.
    Kovács, Kőbán, Szabó, s valóságos Viski,
Penzum terhe alól, kérlek, szabadíts ki!
Tollam tövig kopott, szétrobbant a májam...
Aranyeső készül, el ne kiabáljam.