A helyszínelők sötét világa

Vágólapra másolva!
William Petersen színházban kezdte: egy Tennessee Williams-darabban debütált, így a mozi és a tévé mellett színházi körökben is ismert. Világszerte persze A helyszínelők révén lett igazán befutott színész - a sorozat újabb részei a CBS-en futnak, itthon a Viasat 3 vetíti a korábbi epizódokat. Petersen bevallja, hogy a forgatott sztorik közt több olyan is van, melyek megtörtént eseményeken alapulnak - ám a "tévés" gyilkosok ritkán másolják pontosan a valódiakat.
Vágólapra másolva!

Ön szívesen látná a sorozatban, ha Grissom szembenézne a magánéleti problémáival? Nyilvánvalóan több személyes kapcsolatát is rendbe kell tennie. Ön szívesen látná ezt a fajta küzdelmet az évadban? Gondolja, hogy számíthatunk valamiféle előrelépésre ezen a fronton?
- Tudja, rendszeresen játszani egy adott figurát olyan, mint amikor az embernek van egy jó barátja. Az ember mindig tudja, mi van a másikkal, ismeri a hibáit, tudja, mit kellene máshogy csinálnia, és akkor is ugyanúgy szereti őt, ha nem úgy cselekszik. Tulajdonképpen ehhez hasonlítható az én kapcsolatom is Grissom figurájával. Igazából fogalmam sincs, mennyit változunk az életben - úgy értem, tudom, hogy a változás egyre nehezebbé válik, ahogyan öregszünk. Azt hiszem, hogy Grissom is - mint minden ember, minden 50 éves férfi - átesik azon a bizonyos változáson, amely ebben a korban éri el az embert. Természetesen ő egészen máshogy kezeli ezt a problémát, mint például én, de mivel azt sem tudom, én hogyan csinálom, honnan tudhatnám, mit tesz majd Grissom?

Tehát Grissom valamiféle kapuzárási pánikon esik át?
- Tulajdonképpen igen... de akkor ismét megkérdezhetem, mit is jelent ez? Lehet, hogy Grissom számára semmit! De az is lehet, hogy dámázni fog, vagy inni kezd, nem tudom, ki tudja?

Tudom, hogy már rengetegszer feltették önnek ezt a kérdést, mégis, minek tulajdonítja A helyszínelők által elért sikereket?
- Úgy gondolom, hogy a siker fő oka az, hogy van egy olyan közönség, amely már régóta várt egy olyan műsorra, amely valami újat mutat, bepillantást enged valamibe, amiről már régóta szeretnének többet tudni az emberek. Szerintem a bűnügyi helyszínelők munkája pontosan egy ilyen téma. Megmutatja, mi is történik egy-egy bűnügy helyszínén, mik azok a dolgok, amelyeket bizonyítékként használunk, mi az, ami máshogy működik ma az igazságszolgáltatásban. Olyan sok ilyen dolog van, például a tanúk, a vallomások már nem olyan mérvadóak mint régen, az ügyvédek tulajdonképpen mindent képesek elintézni. Az új technológiák használata, a DNS-minták alkalmazása révén az egész igazságszolgáltatási rendszer megváltozott. A közönség, az ország tulajdonképpen tudja, mi történik, csak azt nem érti, hogyan. A helyszínelők sorozat lehetővé tette, hogy az emberek belelássanak ebbe a folyamatba.

Mennyiben hasonlít szerep szerinti munkájuk a valódi helyszínelőkéhez?
- Nyilvánvalóan amit mi csinálunk, az nem egészen ugyanaz, mint amivel a valódi helyszínelők foglalkoznak. Valószínűleg vannak dolgok, amiket ők egészen más eljárásokkal, mondjuk, tíz perc alatt kiderítenek, de a hangsúly azon van, hogy amit mi csinálunk, abban létező dolgokat ábrázolunk, nem kitalált eseményeket, nem olyan dolgokat, amelyek a való életben nem történnek meg. Úgy gondolom, a közönség értékeli ezt, mert a nézők olyan műsorra vágynak, amely választ ad néhány kérdésükre. Azt hiszem, hogy az utóbbi pár évben nagyon sok olyan tévéműsor és népszerű show került adásba, amelyekben nem volt meg az elképzelés, amelyekből hiányzott az ötlet, és én azt remélem, hogy A helyszínelők egy olyan műsor, amire végre azt mondhatjuk, hogy igen, ez az! Nem az a lényeg, hogy végül elítélnek-e valakit vagy nem, hanem az, hogy láthatjuk, igen, ez az, amivel a bűnügyi helyszínelők foglalkoznak, ez az, ami majd a bíróság elé kerül. És úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos oldala a dolognak.

cbs
cbs

Mennyire formál a sorozat? Oktat vagy csak szórakoztat?
- A helyszínelők sorozat feladata elsősorban a szórakoztatás. Az elsődleges célunk az, hogy csütörtök esténként szórakoztassuk az embereket. De szerintem ez az oldal is nagyon fontos. Az emberek beszélni kezdenek róla, a bűnügyi laborok felé több figyelem fordul, talán több pénz is jut nekik, hogy megszerezhessék mindazt a technológiát, amivel mi a show során dolgozunk. És azt is tudom, hogy sok gimis srác érdeklődését is felkeltette a sorozat a tudományok iránt, és úgy kezdenek ezzel foglalkozni, hogy szórakozást jelent számukra.

Mit gondol arról, illetve mit jelent Önnek az, hogy a CSI ennyire közkedveltté vált? Úgy értem, a közvélemény sokat foglalkozik a műsorral, más műsorokban, filmekben, sőt a hírekben is többször szerepeltek. Erről mi a véleménye?
- Hát, ez a televízió hatalma! Úgy értem, a show az egész világon hatalmas sikert aratott, a figyelem középpontjába került... és az emberek hirtelen mindenhol megismerték és megszerették A helyszínelők-et. Úgy gondolom, hogy a televízió nagy tömegeket képes elérni, mind jó, mind rossz értelemben. Mindig voltak jó és rossz műsorok is egyaránt... sőt, bármelyik adott este is mennek jó, illetve rossz műsorok is a tévében. Amíg mi izgalmas, jó műsorokat készítünk, hozzájárulunk ahhoz, hogy többen nézzék ezeket.

Ha egy kicsit visszatekintünk a múltba, az ön számára milyen érzés látni, hogy a CSI a kezdetektől, az első adástól eltelt idő alatt ilyen sikeres műsorrá vált, mint amilyen ma is?
- Ez csak a rengeteg munkának köszönhető! Úgy értem, nagyon sokat dolgoztunk, amíg a kezdetektől egészen idáig eljutottunk. És én csak egy vagyok a sok ember közül, akik ezért tettek. A munka soha nem lesz könnyebb, ez egy nehéz dolog. Tudja, az első évad után azt hittük, ennél már nem lehet keményebben dolgozni, de itt nem lehet leállni... olyan az egész, mint a futballbajnokság. A bajnokok sem jutnak be ismét a döntőbe, ha nem dolgoznak keményebben, mint eddig, mert mindenki a nyomukban van. Mindenki szeretne jobb show-t csinálni, és mi mindent megteszünk, hogy tartsuk a tempót. Ezért folyamatosan hajtunk, és ösztönözzük egymást. És közben reméljük, hogy bírjuk a stresszt, a nyomást és a sok munkát. Ha erre képesek vagyunk, akkor tovább fogunk fejlődni, de ha nem - akkor egyszerűen lemaradunk.