Vágólapra másolva!
Volt tévé, amely a kiszivárgott és immár mindenki által ismert Gyurcsány-beszéd alatt kisípolta a káromkodásokat, ugyanakkor más tévék leadták szemrebbenés nélkül. Egyes csatornák a "szar"-t is csak kipontozva merték kiírni a képernyőre, más adók ellenben vígan leírnak bármit. Ennek kapcsán utánanéztünk, mennyire egyértelmű a hazai televíziózásban, hogy mit szabad és mit nekem, mi megy 12-es és mi 16-os karikával.
Vágólapra másolva!

Magyarországon a tévéknél a műsorszolgáltató kategorizál, az ORTT csak utólag jelzi, ha gond volt valamelyik műsorszám korhatár-besorolásával. Természetesen van törvényi szabályozás arra, hogy mit szabad benne hagyni a műsorban és mit kell kifütyülni. Ám a tabuszavakról lista nincs, a hatályos médiatörvény szabályozza a kérdést. "A médiatörvény kiegészítése tartalmazza a korhatár-besorolásokat (12, 16, 18), amelyek mind a sugárzott képre, mind pedig a beszédre vonatkozóan rendelkeznek. Korábban, a kereskedelmi televíziózás kezdetekor még volt tabulista, sőt számos filmet újra kellett szinkronizálni, hogy képernyőképes legyen. Ma már erre a szinkronstúdiókban is jobban odafigyelnek" - mesélte Poich Lóránd, a TV2 programigazgatója.

"A trágárság foka dönti el, hogy 12-es vagy 16-es karikával megy-e a műsor. Abban, hogy ez vásárolt, gyártott műsor, idézett-e vagy primér használatú, nem tesz a törvény különbséget" - mondta Varró Balázs, a főképp amerikai filmre, sorozatra specializálódott Viasat 3 sajtófőnöke. Megtudjuk például, hogy a "szar" 12-es karikával, de a "baszás" csak 16-os karikával mehet, még akkor is, ha sok konzervatív tévéző összerezzen is ezek hallatán.

"Élő adásra is vonatkoznak a médiatörvény szabályai. Ilyenkor a mindenkori riportalany alkalmi szerződése köti ki, hogy az élő adás alatt tartózkodnia kell a trágár beszédtől, termékmegnevezéstől. Ha mégis megtörténik, akkor a felelősség vagy büntetés akár át is ruházható a megszólalóra - megállapodás szerint" - tette hozzá. Ők úgy látják, hogy a Viasatnál nemigen vannak bevállalós, szabadszájú műsorok, noha "a Szex és New York light változatában van egy-két neccesebb megnyilvánulás, de nem trágár, sokkal inkább sikamlós".

Poich Lóránd megemlíti, hogy vásárolt produkciók esetén a szinkronnal, illetve esetleges vágásokkal lehet "játszani", így ha a dramaturgiai hitelességet nem veszélyezteti, előfordulhat, hogy finomítanak a szövegen. "A gyártott műsorok esetén erre természetesen már a forgatások alkalmával is oda lehet figyelni. Az élő adások esetén a műsorvezető és a főszerkesztő feladata és felelőssége, hogy a visszatetszést keltő trágárságokat mellőzze, és a stúdióvendégeket is leállítsa, visszafogja, ha túlságosan elragadtatják magukat" - tette hozzá. Olyan, hogy bevállaltak volna "felesleges" trágár beszédet - még akkor is, ha tudták, hogy nem kéne -, nem volt. "Nem volt ilyen eset, de azt gondoljuk, hogy a bevállalós műsor és a trágár beszéd nem azonos" - fűzte hozzá. Rényi Ádám PR-csoportvezető egy esetre emlékezett, mikor 2002 szeptemberében Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök levélben fogalmazza meg kifogásait a TV2 kereskedelmi csatornán látható Big Brother sorozattal kapcsolatban.

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója úgy véli, hogy nincs egységes gyakorlat, épp ezért leggyakrabban a külföldi példákat nézik: hol, milyen korhatárral ment az adott sorozat, film? "Mi a nagyobb európai országok tévéit vizsgáljuk, aszerint készül a besorolás. Gyakran a német snittlista kivágásait vesszük figyelembe, leginkább a nagyon erőszakos jelenteket szoktuk kivenni, hogy alacsonyabb korhatárral is mehessen a film. Volt olyan eset, hogy a Németországban bevált besorolást alkalmaztuk mi is, de az ORTT nem fogadta el itthon, szigorúbban bírálta el az adott műsorszámot" - mondta. Úgy látja, hogy nem az ORTT szigorúságával van baj, sokkal inkább a kiszámíthatatlanság a zavaró. "Olyan eset is volt, hogy lement nálunk egy film gond nélkül, majd jóval később, az ismétlés után érkezett panasz az ORTT-hez, a változatlan korhatár-besorolás miatt" - tette hozzá. Az RTL Klubnál a film szerkesztőség feladata a műsorok osztályozása, és nem egy ember munkája, hogy végignézze és ellenőrizze a teljes programot - többen vannak, akik ez (is) csinálják.

Az Egyesült Államokban a televízió esetében a korhatárjelölés teljes egészében a tévétársaságoktól függ. A rendszert 1997-ben vezették be annak hatására, hogy a filmekben, televíziós műsorokban egyre több kifogásolt tartalom jelent meg. A rendszert a sugárzási engedélyeket is kiadó FCC (Federal Communications Commission) hozta létre önkéntes alapon. A rendszerben részt vevő tévétársaságok saját műsoraikat osztályozzák, és korhatárajánlóval látják el. A rendszer hatáskörén kívül esnek a sportműsorok, reklámok, hírműsorok és dokumentumfilmek.