Olyan ez, mint egy jó párkapcsolat - így készül a téliszalámi

2013.02.09. 11:01

Már a vágóhídon máshogy bánnak a szalámisertésekkel, mint a többivel, később pedig szalámimester figyeli hónapokig a füstölést és a penészgombákat. Megnéztük, hogyan készül a magyar slágertermék, a téliszalámi, kiderült, miért van az, hogy részben nem magyar húsból állítják elő, és az is, hogy miért téliszalámi a neve.

A vágás kezdetéről itt olvashat bővebben, az ölés technikája ugyanis nem különbözik, csak a feldolgozásé. A szalámigyártás alapanyaga a koca (túlsúlyos fehér anyasertés), ennek húsa ugyanis kevesebb vizet tartalmaz, mint a többi állaté, a szaláminál pedig éppen ez a legfontosabb. A félbevágott állat bőrét azonnal lenyúzzák, így rögtön szikkadni kezdhet a hús. Az állatokat nem hűtik le, hanem még melegen előszakítják - azaz vágásokat ejtenek rajta -, ami szintén a párolgást segíti elő. (Az oldalast és a szűzpecsenyét leszedik, ezeket külön dolgozzák fel.) Majd levágják a lapockát, és egy belső és külső futópucolás - menet közben további szalonnát szednek le róla - következik, és ezek után megy a sertés a hűtőkamrába.

Forrás: Táfelspicc
A képre kattintva galéria nyílik

Minden percek alatt történik, a szúrástól számítva egy-egy és negyed óra múlva már a szalámicsontozóban van a sertés. Azért fontos a víztartalom csökkentése, mert az állatok húsa 55-56 százalékban tartalmaz vizet, a szalámimasszának viszont 50-52 százalékos víztartalmúnak kell lennie, a kész szalámi víztartalma pedig 28 százalék alatt van.

Kutter és szalámimester

Mivel Magyarországon nincs annyi koca, amennyi a teljes szalámitermeléshez szükséges, Lengyelországból importált kocákkal is dolgoznak a szalámiüzemben (éppen ezért nincs már eredetvédett téliszalámink). Ahhoz, hogy a szalámitermelés alapanyag-szükségletét teljes egészében ki tudjuk elégíteni magyar húsból, a jelenlegi 3 millió körüli sertésállományt jelentősen növelni kell - teszi hozzá a cégcsoport üzletfejlesztési igazgatója. 

A húsfeldolgozással párhuzamosan a húsmennyiséghez szükséges szalonnamennyiséget is előkészítik. A húst és a szalonnát is válogatják, kockázzák és kifagyasztják (hűtik) 1-2 napig - a szalonnát -4 fokra, a húst +2-re. (A szalonnának azért kell alacsonyabb hőfok, mert a pasztakészítésnél nem kenődhet el a szalonnaszemcse, így ha felvágjuk a szalámit, éles metszéslapot kapunk.) A kifagyasztás után a töltő-kötő üzemben folytatódik a szalámi útja, ahol a lehűlt húsrészeket és szalonnákat lemérik, és meghatározott egységenként aprítják. A paszta zsírtartalma 28-30 százalékos, a téliszalámi húsalapanyaga a tarja, a karaj és a comb.

Forrás: Táfelspicc
Szalámimassza-minták - a képre kattintva galéria nyílik

Az alapanyagokat kutterben aprítják - kétpengés aprítógép - 240 kilós egységenként, majd fűszerezik. (A fűszerezésről annál többet, hogy alapfűszereket használnak, sajnos nem sikerült megtudnunk, történetesen titkos, mint az Unicum receptje.) A kész pasztát vákuumos pasztatömörítőn keresztül juttatják a töltő gépsorra, ami már automata. A bélbe töltés után a füstölőszintre kerül a szalámi, ahol Függ István, a szalámigyártás vezetője (szalámimester) vár minket.

Egy-egy füstölőterembe 190 keret - 16 ezer füzér szalámi - kerül, ami 32-36 tonnát jelent termenként, függően a rudak méretétől. Bükkfahasábok elégetésével füstölik a rudakat 12-14 fokon. Az itt eltöltött 12-14 nap alatt 18-19 százalék tömegvesztésen megy keresztül az áru - ez egy teremben 900 liter vizet jelent -, ez és a sómennyiség biztosítja neki a mikrobiológiai stabilitást" - mondja a szalámimester. "Emellett az impregnált, cellulózalapú bél a füstölés alatt kap egy előkészítést a későbbi penészmegtelepedéshez. Tehát a füstölés elemei már előválogatják azokat a penészgombákat, amelyek később meg tudnak teremni a rúd felületén."

Azt szeretem, ha nekem is tetszik

A súlyveszteséget mindennap mérik. "Ennek ilyen enyhén selymes végűnek, vörösesbarna színűnek kell lennie" - mutatja a bicskával megvágott szalámit Függ István. "Jellemző a fogása és az illata is. Elvégzünk persze mikrobiológiai fázisvizsgálatokat, és vízaktivitás-változást is mérünk, 24 órán keresztül figyeljük, de én azt szeretem, ha nekem is tetszik" - teszi hozzá. "A következő fázisban 450-600 liter vizet kell kinyerni a szalámikból. Ez a lényege az egész folyamatnak. Egy egyensúlyi állapotot kell megtalálni a füstölés és az érlelés alatt, csak annyi vizet szabad elvenni tőle, amitől nem ráncosodik."

Forrás: Táfelspicc
A szalámimester - a képre kattintva galéria nyílik

A szalámik a füstölés után a 32 klimatizált terem egyikébe kerülnek, ahol újabb heteket töltenek el. A klímákban kialakul egy hat-hét penicillintörzsből álló, színtiszta penészbevonat. "Tökéletes szimbiózis ez: a penész enni kap a szalámitól - a cukrokat és foszfátokat a húsból kinyeri -, ezért tökéletes - mechanikai és biológiai - védelmet biztosít a szalámi számára. A penész tudja a dolgát, csak hagyni kell, hogy érvényesüljön. Nem is szeretek beleavatkozni, a természetnél jobban nem is szabályoz semmi" - mondja Függ. "Olyan ez tulajdonképpen, mint egy jó párkapcsolat. Ha az ember ki tudja találni, hogy a párjának mire van szüksége, akkor az egy hosszú távú kapcsolat lehet."
A sertés levágásától számítva 90 nap múlva készül el a téliszalámi.

Forrás: Táfelspicc
Kész a téliszalámi - a képre kattintva galéria nyílik

A csomagolást már egy automata gépsor végzi, a csomagok kötözését pedig a dolgozók. "Olyan igazi jó érzés az, hogy abból a pasztából ez lesz. Amikor bemegy a boltba az ember, és meglátja a szalámit, akkor megdobban a szíve, hogy van hozzá közöm. A csiga is azért él, hogy nyomot hagyjon. Ez is egy önmegvalósítás tulajdonképpen" - mondja a 36 éve szalámit gyártó szalámimester.

Miért téli a szalámi?

A szalámigyártás eleinte folyók mentén folyt, mivel régen a hűtést csak a vízzel tudták megoldani. Egyszerű ellenáramú hűtőket használtak, a Maros utcában a Tiszából egy hatvan centi átmérőjű csövön szivattyúzták fel a vizet - mondja Függ István. Akkora sebességgel áramlott a víz, hogy tenyérnyi kecsegéket fogtak szákkal a gépház tetején a kezelők még '78-ban is. A hűtés mellett fontos volt, hogy a Tisza levegője nyáron is biztosította azt a páratartalmat, ami tavasszal és ősszel megvan a levegőben, így már nem csak télen lehetett szalámit gyártani. Az ezt megelőző időkben ugyanis, szivattyú híján, még jéggel hűtötték a levegőt. Szegeden a tavakról és a Tiszából szedték össze a jeget. Jég pedig csak télen volt, innen ered a név is, ezért téliszalámi - magyarázza. Az emberek nagy része télen a szalámiüzemben dolgozott, nyáron a téglagyárban.