Nem kell félni a magyar citromos sörtől

Vágólapra másolva!

A nyár slágere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal figyelmét is felkeltette: ismét laborvizsgálatokat végzett a hatóság, ezúttal tizenöt hazai forgalomban kapható citromos söritalt vizsgált meg.

Táfelspicc

Vágólapra másolva!

radler citromos sör

A tesztelt termékeket nem tekinthetjük ízesített sörnek, sokkal inkább üdítő és sör keveréke a jó meghatározás, hívhatjuk sörkeveréknek, sörmixnek, sörtartalmú italnak vagy söritalnak. Üdítőből több van ezekben a frissítőkben, mint sörből - ezt a kedveltségi vizsgálat résztvevői is észrevették és megemlítették.

A Nébih szakemberei az ország négy nagy sörgyárában vizsgálták nemcsak a késztermékeket, hanem a citromos söritalok gyártásához használt alapanyagokat, valamint a gyártáshoz felhasznált víz minőségét is – mindent rendben találtak. A szakemberek megvizsgálták a gyártmánylapnak való megfelelőséget, amely során nem volt kifogásolt termék.

Folyamatban a nagy radler kóstolás Forrás: Nébih

Sokan adnak hangot aggodalmuknak a sörösdobozokból kioldódó káros anyagokkal kapcsolatban. Őket is megnyugtatatta a Nébih:

a sörösdobozokból ólom, kadmium, arzén, réz, cink, króm, mangán, nikkel, alumínium, antimon kioldódása kimutathatósági határ alatt volt

és az összkioldódási vizsgálatok is megfelelőnek bizonyultak.

Mi van a hab alatt?

Az ellenőrzésen a szakemberek különös figyelmet fordítottak arra, hogy a minták reprezentálják a hazai boltokban található kínálatot. A citromos sörital az üdítő és a sör különböző arányú keveréke. A fő összetevőkre (üdítő, sör) speciális, míg a késztermékekre, azaz a citromos söritalokra az általános előírások vonatkoznak.

A négy legnagyobb hazai sörgyár ellenőrzése során a felügyelők végignézték a gyártástechnológia teljes folyamatát a termék előállításától a kiszereléséig és a raktározásáig. A víz, a sörgyártás legnagyobb mennyiségben felhasznált alapanyaga, ezért fontos, hogy azt a gyártók rendszeresen ellenőrizzék. Ennek megfelelően minden gyárban rendszeresen vízmintákat vesznek és abból akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat végeznek.

A laboratóriumi eredmények alapján elmondható, hogy a vízminőség megfelelő a sörgyárakban.

Alapanyagok - biztonságos hozzávalók

A szakemberek a vizsgálatnál nemcsak a citromos söritalokból vettek mintát, hanem az alapanyagul szolgáló sörből, malátából, gyümölcs sűrítményből és kukoricadarából is. A növényi eredetű alapanyagokat növényvédőszer-maradék tartalomra vizsgálták. Az alkalmazott szűrővizsgálati programmal közel 400 különböző hatóanyag és azok bomlástermékeinek vizsgálatára került sor. Az eredmények alapján a termékek nem tartalmaztak kimutatható mennyiségben növényvédőszer-maradékot.

A rothadó almában is gyakran előforduló méreg a patulin, melyet gombák termelnek. Az ital készítéséhez használt citrom - és almasűrítmény patulintartalma is a kimutathatósági határ alatt volt.

Késztermékek – Hihetünk-e a címkének?

Az ellenőrök a mintákat – az előállító helyeken túl – hazai hipermarketekben vették. Figyelmet fordítottak a palackos és dobozos kiszerelésű termékek párhuzamos mintavételére is, illetve a lejárati idők különbözőségére: az előállító üzemekben a friss gyártású termékeket mintázták, míg a kereskedelemben a lejárati dátumhoz közelieket.

A csomagoláson a termék összetevőit mennyiségileg csökkenő sorrendben tüntetik fel. A NÉBIH a termékek jelölésének, címkézésének megfelelőségét,

a magyar nyelvű felirat meglétét is ellenőrizte és megfelelőnek találta.

A szakemberek a citromos söritaloknál megvizsgálták a gyártmánylapnak (termék specifikációnak) való megfelelőséget (alkoholtartalom, CO2 tartalom, eredeti extrakt- és valódi extrakt-tartalom, szín, energiatartalom, pH, mesterséges édesítőszer-tartalom, cukortartalom), amely során nem volt kifogásolt termék.

A sört minőségét meghatározza vízben oldható szárazanyagtartalma azaz extrakt-tartalma, melynek több mint 90%-át szénhidrátok (különböző cukrok, keményítők) alkotják. Eredeti extrakt az az extrakt-mennyiség, ami az erjedés megindulása előtt volt a sörlében, míg a valódi extrakt-tartalom a sörlében lévő összes oldott anyag mennyisége, amelyet répacukor tömegszázalékban fejezünk ki.

A NÉBIH stabil izotóp laboratóriumában speciális eredetvizsgálatokat is végeztek. A vizsgált izotóp-arány értékekből (d13C (‰)) pontosan meghatározható az italhoz használt úgynevezett pótanyag mennyisége.

A pótanyag a maláta egy részének helyettesítésére szolgáló, enzimesen lebontható poliszacharidokat vagy egyéb szénhidrátokat tartalmazó alapanyag (pótanyagként használható például sörárpa, csírátlanított kukoricaőrlemény, rizs). A pótanyagra vonatkozó előírás, hogy a sörlé szárazanyag tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból. A vizsgált italoknál a hatóság egyetlen esetben sem állapított meg a megengedett mennyiségnél nagyobb mértékű felhasználást, illetve az analitikai vizsgálatok azt is igazolták, hogy valamennyi termék esetében megfelelően tüntették fel a pótanyagokat. Azon termékek, melyek esetében nem jelöltek pótanyag felhasználást,

az izotóp vizsgálatok is megerősítették, hogy a termék előállítása pótanyag nélkül történt.

Késztermék - Dobozban a biztonság!

A Nébih laboratóriuma elvégezte az élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú toxinok (aflatoxin, ochratoxin) vizsgálatát is, a kapott eredmények alapján nem tartalmaztak kimutatható mennyiségben toxint.

Nincs baj a hazai radlerek minőségével Forrás: Nébih

A csomagolóanyag szintén kiemelt jelentőségű, így nem maradhatott el ennek kontrollja sem. Megnyugtató, hogy a sörös doboz és tető összkioldódási vizsgálata (etanol, desztillált víz, valamint ecetsavas közegben) megfelelő eredményű volt. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokból kioldódó fémek (ólom, kadmium, arzén, réz, cink, króm, mangán, nikkel, alumínium, antimon, vas) is kimutathatósági határ alatt voltak.

Kedveltségi vizsgálat – Mi nyáron a nyerő?

Akárcsak korábbi akciók során, a hatóság kedveltségi tesztet is végzett, mely során dobozos és üveges kiszerelésű terméket is összehasonlították a kóstolóik. Az italok jellemzőit egy ötfokú skálán értékelték a kóstolók: a megjelenést, az illatot, az ízt, a gyümölcsös karaktert és az összbenyomást pontozták. Tizenöt hazai, valamint egy Ausztriában forgalmazott citromos söritalt próbáltak ki, ezek közül egy-egy termék üveges és dobozos változatát is.

A kóstolás ezúttal is vakon történt.

A kedveltségi vizsgálatokon laikusok és szakértők egyaránt képviseltették magukat: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ), a NÉBIH, az FM szakemberei és átlagos fogyasztók is kóstoltak. A sörkóstolás egyik érdekessége, hogy – a borkóstolás szokásaival ellentétben le is kell nyelni a kortyot, mert a sörökre jellemző kesernyés íz a garat táján érvényesül.

Számos licenszsör kapható Magyarországon, melyeknek bárhol a világon teljesen azonosnak kell lenniük. Éppen ezért a kedveltségi vizsgálaton a 15 hazai forgalmazású citromos söritalon kívül tesztelték a legnagyobb mennyiségben gyártott Gösser Nature Radler Ausztriában forgalmazott „verzióját” is.

A két termék közel azonos pontszámot kapott, a rangsorba viszont csak a laboratóriumi teszteken is átesett magyar változat került be. A citromos söritalokra jellemző, hogy bennük az üdítőital aránya magasabb, mint a söré, így az érzékszervi vizsgálatok során a sörre jellemző érzékszervi tulajdonságok kevésbé domináltak.

A kedveltségi eredmények alapján az élen a dobozos Gösser Natur Radler, a második helyen a Borsodi Friss Citrom, a harmadik helyen pedig az üveges Gösser Natur Radler végzett.

A kedveltségi vizsgálaton a nők és a férfiak ízlésében nem mutatkozott különbség.