Gyerekrabszolgaságot támogathat, aki rákot eszik

Egy rabszolgaként élő halász portréja

Botrány robbant ki Ausztráliában, mikor kiderült, hogy a nagy szupermarketek tengeri ételbeszállítója szörnyű körülmények között, tulajdonképpen rabszolgaként foglalkoztatja dolgozóit, akik gyakran rossz sorsú gyerekek. A figyelem most egyetlen cégre összpontosul, azonban ez nem jelenti, hogy a piac többi szereplője ártatlan lenne.

A botrány fő szereplője három szupermarket, az Aldi, a Woolworths és a Coles, igazi, a gyerekmunka és rabszolgatartás vádja valójában nem őket érinti, hanem az egyik fontos beszállítójukat, az áruival Magyarországon is megjelenő Thai Uniont. A cég többnyire fagyasztott rákot szállít Ausztráliába: de mivel másoknak is dolgozik, akik alapanyagként használják fel az árut, egyelőre nagyon nehéz felmérni az összes, az ügyben érintett terméket.

A tengeri halászat nem egy vidám világ Forrás: AFP/Ugeng Nugroho

Nincs élet a gyáron túl

A bizonyítékok egy Gig Peeling Factory nevű ráktisztító üzemből jutottak el a nyilvánossághoz. A hely egy órányi autóútra található Bangkoktól, Samut Sakhonban. Helyszíni szemlét az Associated Press hírügynökség tartott: több száz munkást találtak nagyon rossz körülmények között,

sokszor a gyárba zárba, amit a munka végeztével sem hagyhatnak el.

A legtöbbjük Mianmarból származik. A terepszemlén sok gyerekmunkással is találkoztak, akiket veréssel fenyegettek, ha nem megfelelően végezték dolgukat.

Szigor Forrás: AFP/Ugeng Nugroho

Finomkodó nyilatkozatok kötelező köre

A három említett szupermarket visszaigazolta, hogy polcain megtalálhatók a Thai Unionhoz köthető termékek, és azonnal vizsgálatot indítottak, hogy feltérképezzék, pontosan mekkora az érintett árumennyiség. A Woolworths a következőt nyilatkozta: „A Thai Union valóban a beszállítóink közé tartozik, mivel

ők importálnak a legtöbb nyugati országba”.

Az Aldi szintén visszaigazolta, hogy szerződéses viszonyban áll a céggel.

Ausztráliában most attól is tartanak, hogy a hírek hallatán a fogyasztók bojkottálják az import termékeket, ami a helyi rákfajok túlhalászásához vezethet. És bár a botrány náluk robbant ki, nem valószínű, hogy a csak ők érintettek az ügyben.

Egy rabszolgaként élő halász portréja Forrás: AFP/Ugeng Nugroho

A Thai Union vezérigazgatója, Thiraphong Chansiri azonnal reagált a vádakra: „Az illegális és etikátlan munkagyakorlatok elfogadhatatlanok a Thai Union számára, tehát megtesszük a szükséges intézkedéseket, hogy az általunk forgalmazott termékek megfeleljenek az elvárásoknak és a gyártási folyamatok tiszteletben tartsák az emberi jogokat”. A cég azt ígéri, hogy mostantól nem fognak külső helyszíneket megbízni bizonyos munkákkal, hanem a jövőben mindent maguk csinálnak majd.

Ezek sem ártatlanok Forrás: AFP/Jewel Samad

Nemcsak a rákkal van baj

A Thai Union neve azonban már ismerős lehet. Környezetvédők már októberben foglalkoztak vele, és számos információt tettek közzé a cég munkáltatói politikáját illetően. Ebből kiderül, hogy

bizonyosan nem csak abban a ráktisztító üzemben vannak problémák,

ahol az Associated Press terepszemlét végzett. A New York Times cikke rabszolgamunkát és embertelen munkakörülményeket emleget. Ezek a dolgok úgy tűnik, átszövik a tengeri halászatnak csaknem az egészét. A kirobbant botrány tehát ráterelheti a figyelmet egyetlen gyárra, cégre és termékre, azonban ne gondoljuk, hogy a tonhalkonzervünk sokkal ártatlanabb környezetből kerül az asztalunkra.