Mit ennének a mókusemberek?

2017.04.27. 09:59

Valamelyik ismeretterjesztő csatorna elé ragadtunk az egyik álmos, hétvégi délutánon, ahol éppen olyan extrém sportolókat mutattak be, akik speciális ruhában, úgynevezett „flying squirrel suit"-ben, azaz repülőmókus-öltözékben ugráltak ki a helikopterből. Zuhanás közben valóban olyanok voltak, mint azok a helyes kis repülőmókusok, akik a fák ágairól rugaszkodnak el, szétterpesztett végtagokkal, kifeszülő bőrvitorláikkal.

Kisebbik gyermekem játék közben elkapta a „mókusember" kifejezést és egyből beindult a fantáziája, hogy ha valóban élnének mókusemberek, vajon hol élnének, és mit ennének.

Hosszan kielemeztük a témát, és arra jutottunk, hogy valószínűleg egy hatalmas fán lenne az otthonuk, egyfajta lombház, ami se nem mókusodú, se nem valódi, emberi lakás, hanem valahol a kettő között. Ágy helyett például szalmával és forgáccsal kibélelt üreg lenne benne, viszont nemcsak nyers ételt ennének, hanem a kis konyhájában sütnének-főznének is maguknak, például dióból süteményeket.

Diós krémest, tudod, amiben az a tejbegrízes krém van!"  Igen, azt tényleg biztosan szeretnék a mókusemberek is, ebben tökéletesen megegyeztünk. És ha már megegyeztünk, miért ne készítenénk el magunknak, embereknek is? Elvégre nem kell ehhez mókusgén, sőt még liszt sem.

Nincs benne liszt

Forrás: Antal Viktória

Gluténmentes diós krémes

Hozzávalók a tésztához:

  • 7 tojásfehérje
  • 22 dkg cukor
  • 15 dkg darált dió

  • csipet só

Hozzávalók a krémhez:

  • 0,5 liter tej
  • 15 dkg búzadara vagy rizsdara
  • egy csipet só
  • 25 dkg vaj
  • 20 dkg porcukor
  • 1 vaníliarúd kikapart belseje
  • egy kevés darált dió a szóráshoz

Egyszerű: dió, tojásfehérje és cukor

Forrás: Antal Viktória

Nagyon egyszerű a sütemény alapja, összesen három összetevőből és egy csipet sóból áll. Verjük keményre a tojások fehérjét a cukorral és a sóval, majd keverjük hozzá óvatosan a darált diót, és már készen is vagyunk. Ha még erőteljesebben szeretnénk érezni a tésztában a dió ízét, akkor darálás előtt meg is piríthatjuk.

A kész tésztánkat tegyük kisebb méretű sütőpapírral bélelt vagy kiolajozott, rizslisztezett tepsibe. Nekem az ilyen típusú tésztáknál a kettő kombinálása szokott a legjobban működni: az aljára papírt teszek, az oldalát kenem és lisztezem. 180 fokon, körülbelül 20 perc alatt sül készre.

Ha a tésztánk teljesen kihűlt, vágjuk lapokra, hogy készen álljon a töltésre.

A krém készítése: keverjük el a tejben a darát, a vaníliát és a sót, majd alacsony hőmérsékleten főzzünk belőle tejbegrízt! Én a főzött krémeket kézi habverővel szoktam keverni, így biztosan nem lesz bennük csomó.

Krémes lesz belőle

Forrás: Antal Viktória

Ha tejbedaránk már kifejezetten sűrű, húzzuk félre, és hűtsük le legalább szobahőmérsékletűre.

A vajat a porcukorral keverjük ki jó habosra, majd adjuk hozzá a kihűlt tejbedarához, és alaposan dolgozzuk el! Tegyük kis ideig hűtőbe, ha úgy érezzük, hogy a vaj mégis olvadozni kezdett, és csak ez után töltsük meg vele a lapokat úgy, hogy vékony réteg a tetejére is maradjon. Kenjük be azt is, majd szórjuk meg darált dióval, végül tegyük a hűtőbe legalább 4 órára, hogy a süteményünk tökéletesen összeálljon, és jól szeletelhető legyen.

Ínycsiklandó desszert – nem csak mókusembereknek.