Veresegyházon terem a világ egyik legédesebb paradicsoma

2017.05.16. 07:01

Veresegyházról a legtöbb embernek az Asszonykórus és a Medvefarm jut eszébe. Azt kevesen tudják, hogy itt terem a világ egyik legédesebb paradicsoma. A város határában állnak azok az üvegházak, ahol föld helyett kókuszpárnába kapaszkodik a növény gyökérzete, permetszer helyett rovarok végzik a kártevők elleni munkát, patikamérlegen mérik a locsolóvizet és a tápanyagokat, és 20 méter hosszúra nő meg egyetlen tő.

Az üvegház egy nagy lugas érzetét kelti, a méret és a látvány lenyűgöző, felülmúlta minden elképzelésemet. A sorok között úgy érzem magam, mint egy földi paradicsomban. A csaknem a tetőig futó szárak ezernyi élénkzöld leve közt meglepően friss, páradús levegő éteri atmoszférát ad. Igen, itt büntetlenül szakíthatok az édeni piros bogyókból. Valami nyugalom és harmónia jár körbe az égig érő élő zöldkerítés között. Egészen addig tart az illúzió, míg fel nem nézek, és meg nem pillantom az üvegház tetejét. Bent vagyunk.

Szigorúan hajat kellett mosnom

„Termeszt otthon paradicsomot?" – kérdezte Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom ügyvezetője, tulajdonosa a telefonban. A kérdés meglepett, az igenlő válaszomra érkező kérés még inkább: mossak hajat az üvegházas látogatás előtt.

Miért éppen az én hajamról jutna bármi be az üvegházba? Az a pár tő paradicsom a kertemben nem oszt, nem szoroz – gondoltam. De a szabály, az szabály: szót fogadtam, és a vizit előtt alaposan hajat mostam, annak reményében, hogy bejutok az óriási üvegházba.

A sorok között Márkus Zsolt ügyvezető, tulajdonos

Fotó: Polyák Attila - Origo

Más egyébre is szigorú szabály vonatkozik: az üvegházban dolgozó zöldmunkások nem termeszthetnek paradicsomot otthon, cserében viszont annyit vihetnek haza, amennyit csak akarnak. A vendégek – mint például jómagam – kizárólag védőruhában léphetnek be, kézfertőtlenítés és gumikesztyűhúzás után. A védelem itt nem az embereknek jár, hanem a paradicsomoknak.  Belépés előtt tehát kezet mosunk, fertőtlenítünk, majd gumikesztyűt húzunk. Elképesztő meleg és pára van az üvegházban, a ruhára húzott védő kezeslábas még inkább bedunsztol. Zsolt a sorok közé invitál, mert ott jóval hűvösebb van – és tényleg.

A növények párologtatnak, hűtik a levegőt. Nyáron sincs a sorok között 28 foknál több, akkor sem, amikor az üvegház tetején 40 fok van."  – magyarázza.

Nem paradicsom, hanem snack

Mitől jó a paradicsom? Számít a héjvastagság, a lédússág, a gyümölcs húsossága, a savasság és a Brix-fok, ami nem más, mint a cukortartalom. Egy hagyományos paradicsom Brix-értéke 3-4, az itt termett San Marzanóé 7-8, a Sunstreamé 9-10, a Cukorfalatra keresztelt bogyóké 12. Ez a világon az egyik legédesebb paradicsom, cukorfoka a szőlőével vetekszik,  amelyiknek 12-13.

„Mértünk már 13-14-et, de ezt nem tudja egy vetőmag produkálni, legfeljebb egyszer-kétszer."

Bevárják, hogy az egész fürt beérjen, csak a legalsó bogyó lehet narancssárga

Fotó: Polyák Attila - Origo

Paradicsomként a Piroskát érdemes enni, ami egy lédus, vékony héjú midi méretű koktél, és a közép-európai régióban csak itt termesztik. A San Marzano, másnéven Csenge húsos, remekül megállja helyét az olaszos ételekben, ez a mediterrán fajta, nagyon aromás ízű, alacsonyabb a víztartalma, kevés mag van benne, így salátába tökéletes. A Cukorfalat pedig egészséges édesség, igazi snack paradicsom, a gyerekek kedvence. 
Magyarországon ezeket a paradicsomokat senki más nem termesztheti, a veresegyházi cégé a licenc. Ez nem úgy működik, hogy besétál az ember a gazdaboltba, és megveszi a magot. A vetőmaggyártók komoly árat kérnek a licencért. A Cukorfalat azért is drágább, mert nagyon magas a licencdíja, és persze azért is, mert alacsonyabb a hozama, mint a többinek.

Verseny a spanyolokkal

„Azért jó a spanyol klíma a paradicsomtermesztésre, mert ott évente 3000 órát süt a nap, tengerparti klímában jó a levegő páratartalma, ugyanakkor jár a szél, tehát szellőzik a növény, így nehezebben tudnak rajta megtelepedni a gombák. Hogy jól lehessen paradicsomot termeszteni, ahhoz ezek a körülmények a legfontosabbak. A fény kardinális; a mi üvegházunk tetején speciális üveg van, ami 89 százalékban ereszti át a fényt, de vannak ennél korszerűbb, úgynevezett diffúz üvegek, amelyek szórják a fényt, és akár 94% fényáteresztésre képesek."

A fény mennyisége kardinális kérdés

Fotó: Polyák Attila - Origo

A veresegyházi üvegházakba csak természetes fény jut be. Május végén egy automata robottal opálosra festik az oldalsó és a tetőablakokat, ami így megszűri az égető, forró nyári sugarakat. Ahogy csökken a napsütés ereje, szeptember eleje táján úgy mossák le a festéket, hogy a december közepéig tartó, őszi-téli termesztési időszakra még jusson érlelő fény a gyümölcsökre.

A fény tehát kardinális, minden más tényezőt jól tudnak kezelni, legyen az a hőmérséklet, páratartalom, tápanyagszükséglet vagy a kártevők elleni védelem.

A legtöbb ember fejében az él, hogy ez egy nagyon mesterséges valami, pedig sokkal természetesebb, mint sok szabadföldi termesztés. Nem lesz más vagy jobb a paradicsom íze attól, hogy szabadföldön vagy üvegházban terem.

Édes és húsos

Fotó: Polyák Attila - Origo

Attól lesz finom, hogy jó a vetőmag, tövön érik meg, nem pedig a szállítás során. A spanyolok tudnak prémium paradicsomot termeszteni, ami valóban finom, de ami hozzánk eljut, azt jobbára zölden szedik le, mert rászámolják még azt az egy hetet, amíg a boltok polcaira kerül. A mi paradicsomunknak egyrészt az az előnye, hogy helyben terem, csak akkor szedjük le, ha már minden bogyó érett a fürtön, másrészt nem használunk felesleges vegyszereket. Azért édes és jó ízű, mert itthon érik, itthon szedik, frissen kerül a fogyasztókhoz" – győz meg Zsolt.

Patikamérlegen kimért locsolóvíz és tápanyag

„Nem hagyományos paradicsomot, hanem specialitásokat termesztünk, amelyek sokkal érzékenyebbek mindenre. Prémium minőséget teszünk a dobozokba, és ami nehéz, hogy mindezt ipari mennyiségben termeljük. Például ha túlöntözzük a növényt, akkor reped a héja, és akkor már nem veszi át a német élelmiszer-áruházlánc, sem a Michelin-csillagos étterem. A kulcs az egyenletes minőség."

Bár a legnevesebb éttermek mellett néhány üzletláncban is hozzá lehet jutni a Veresi Paradicsomhoz, itthon csak egy nagyon kis részét értékesítik, hiszen a termelés 85 százaléka exportra megy. A cél, hogy közvetlenül a fogyasztókhoz jusson el a paradicsom, online értékesítéssel, mert így jóval alacsonyabb lehet az ár, amit – mint sok más esetben is – az áruházláncok húznak fel, akár a duplájára is.

Lilla, a kertészeti vezető az üvegház lelke

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ahogy felnézek az üvegház tetejére, megpillantok egy kis radart. Ez a saját meteorológiai állomás fontos pontja a szabályzásnak. Az adatok alapján klímakomputerrel elemzik a hőmérsékletet, páratartalmat, maximálisan kontrollált körülmények között adagolják a vizet és tápoldatot a növényeknek.

„Hetente küldünk laboratóriumba mintát, egyrészt olyan vizet, amit adunk a növénynek, másrészt egy fiolával olyat is, ami elfolyik a növényből. A kettő közötti különbséget hasonlítja össze a labor. Ebből kalkuláljuk a növény tápanyagfelvételét, és ez alapján adagoljuk a növénynek a tápanyaggal dúsított folyadékot. A laboros – aki paradicsomkultúrában nagy tapasztalattal rendelkezik – megmondja, hogy ő milyen keverési arányt javasol, hogy szerinte milyen és mennyi tápanyagot kell adni a növénynek a következő hét-tíz napban. A holland kertészeti tanácsadó tíznaponta jön, egy nap alatt végignézi az egész házat, és ellenőrzi a növények állapotát."

Fotó: Polyák Attila - Origo

Európai szinten vannak ennél sokkal korszerűbb üvegházak is, de Zsolt szerint erre az ár-érték arányra, erre a klímára, erre a környezetre teljesen megfelel ez is, ma is ugyanilyet építene, és fog is: hamarosan készül az új ház, annyi különbséggel, hogy mesterséges megvilágítás is lesz benne. Amivel már a meglévő üvegházakkal is hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, az a termálfűtés. Veresegyház gazdag termálvízben, több helyi intézményt is azzal fűtenek, ahogy az üvegházat is, ami egy termálkútrendszerre épült.

Föld helyett kókuszpárna

„A növénynek van egy napi életciklusa, és van egy szezonális életciklusa. Ezt követjük mi is, ez alapján állítjuk be a páratartalmat, a hőmérsékletet a klímakomputeren. Éjszakára például „bealtatjuk" a növényt, ami azt jelenti, hogy a mostani időszakban 15 fokot tartunk reggelig. Volt olyan forró nyár, amikor éjjel sem ment 25 fok alá a hőmérséklet napokig, ez kizsigereli, elgyengíti, mert nem tud pihenni. Éjjel gyűjti ugyanis a növény az energiát ahhoz, hogy nappal növekedni és érni tudjon. Így nem fáradnak ki a tövek."

Kókuszpárnába kapaszkodnak a gyökerek, a tápanyag és a víz csövön keresztül érkezik

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ahhoz is energia kell a paradicsomnak, hogy túléje a 3-5 hetes 40 fokos kánikulát. Szellőztetni tudnak, viszont hűteni nyáron csak a növény párologtatásával lehet, ami sokszor nem elég.

Nem az a cél, hogy a primőr időszakban, a március, áprilisi hónapokban profitmaximumot csináljunk, hanem hogy egész évben, így az őszi-téli hónapokban is ugyanazt az ízt és minőséget produkáljuk." Holland nevelőből érkeznek a palánták, évente több tízezer tövet ültetnek, aztán ezeket ágaztatják tovább. Ahogy növekszik a növény, egy fürtszintet leszednek, és a nyári időszakban minden héten leeresztenek 30-40 centit a növényekből, a leengedett szár pedig bekerül a szártartó vasba. A szezon végére – ami december közepe – a 25-30 centi magas palántákból 20 méter hosszú kultúra lesz. 130 sor fut a házban, egy sor 90-95 méter hosszú, ami több mint 11 kilométert jelent összesen. „35 szedési hetünk van, január közepén ültetünk, az első szüretet március közepe-vége táján kezdjük. Csak a fénytől függ, hogy hamarabb vagy később terem az első paradicsom."

Ha zöldet szednek, azt a csomagoló levágja

Fotó: Polyák Attila - Origo

A növény gyökere nem földben, hanem Sri Lankáról származó, megfelelő állagú kókuszpárnában pihen, amibe egy csöpögtető csövet vezetnek, abból kapja a tápanyaggal kevert vizet. Ez nem más, mint hidrokultúrás technológia.

Vegyszeres permetezés helyett rovarok

Bár a környéken az a hír járja, hogy az üvegházban a kártevőírtást katicabogarak végzik, mi egyet sem látunk. A valóságban ugyanis a beporzást a poszméh, a kártevők elleni védelmet másik két rovar végzi. Megtudom, hogy a hétpettyest inkább fóliasátrakban használják.

Alapvetően nincs vegyszeresen kezelve a paradicsom. Kizárólag akkor permetezünk, ha nagyon ég a ház." A posztméheket kis kaptárakban teszik a sorok közé; a szorgalmas rovarok tíz nap alatt porozzák be a virágokat, aztán el is pusztulnak. Az Encarsia formosa, azaz a fürkészdarázs amennyire picike, annyira hasznos: az üvegházi molytetű, azaz liszteske legfontosabb természetes ellensége. A molytetvekkel szemben a kémiai rovarölő szerek viszonylag gyorsan hatástalanná válnak, így nem is igen marad más, mint a biológiai védelem.

A liszteske egy nagyon veszélyes kártevője a paradicsomnak, minden évben megjelenik. Sárga ragacsos lapokat teszünk ki a sorokra, mert arra mennek a liszteskék, és azon látjuk, hogy adott négyzetméteren mennyire fertőzött a terület. Ezzel arányban teszünk ki fürkészdarázs tojásokat. Két nap, mire kikelnek, és 8-9 nap, mire elkezdenek hasznosulni, azaz elkezdi enni a liszteskét" – meséli Lilla, a kertészeti vezető.

Papírlapkán a hasznos rovarlárvák

Fotó: Polyák Attila - Origo

A 2-4 mm-es fehér molytetű magas párát és hőmérsékletet kedvel, de az üvegházon kívül a szabadföldi paradicsomot, paprikát, uborkát is ellepheti. A megszállt levelek elsárgulnak, a váladéktól fényesek és ragadósak lesznek. Nagyon szapora kártevő, petéi széllel is terjedhetnek, sőt ruhánkon és a szerszámokon is áthurcolhatjuk egyik termőhelyről vagy növényről a másikra. Így már teljes értelmet nyert a hajmosás és a védőöltözet is.

„A pollen, az bejöhet. Ha valaki körülöttünk vegyszerezne, az probléma volna. Lepke is bejöhet, van is olyan fajta, ami gond lehet, de van csapdánk rá. Az igazi gond az az emberekről és a rekeszekről bekerülő paradicsomot megtámadó kórokozó. Mi itt kockázatot kezelünk. Kockázat, ha valaki paradicsomot nevel a saját kertjében, és behurcol egy kártevőt" – mondja Zsolt.

Kis létszám, nagy hatékonyság

Amikor belépek az üvegházba, azt gondolom, biztosan éppen szünet van. Egy-két emberen kívül nem látok senkit. Vajon előlünk rejtegetik a több száz kollégát? A magas, sűrű levélzet könnyedén elbújtat bárkit, de ahogy megtudom, itt tényleg nem dolgoznak sokan.

A csomagolóban összesen 11-en vannak, a növények között hektáranként 6 ember dolgozik: engednek, kacsolnak, leveleznek, virágoznak, tekernek, szednek.Hatékonyságnak kell lennie, hogy jól tudjuk őket fizetni."

Virágozás a magasban

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az itt dolgozók 90 százaléka helyi munkaerő, vagy a környező települések valamelyikén lakik. Kati is a szomszéd faluból jár át: ő az egyik legjobb „virágozó", annyira gyorsan dolgozik, hogy még szemmel is alig bírom követni, ahogy halad. Óránként 2400 fürttel végez, a norma 1150 lenne.  És mi az a virágozás? Átlagban 7-8-as bogyószámú egy fürt. A virágozók munkája kitépni a felesleges virágot: ha túl gyenge a növény, akkor több virágot csípnek ki, ha erős, akkor kevesebbet.

Innen most kicsípjük, hogy majd 8 bogyó fejlődjön ezen a fürtön."  – mutatja Kati, akit egy emelős kiskocsi visz a sorok fölé.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Zsolt, aki nem kertészmérnök, hanem közgazdász, hozzáértő szemmel nézi a mozdulatot, és elárulja, hogy bizony néha még ő is beáll: „Mikor nagyon feszült vagyok, akkor bejövök ide egy órára dolgozni, és megnyugszom" – nevet.

Ami nem is csoda: a sorok között a pirosló paradicsom illata, az élénkzöld, tenyérnyi levelek rengetege, a beáramló tavaszi napfény valóban nyugalmat áraszt, és az édent idézi.