A Toldi moziban tálalt japán filmfinomságokkal most először találkozhat a magyar közönség; a filmhéten öt kerül terítékre, melyekből csemegézve találkozhatunk édes vígjátékkal, de kesernyés történelmi drámával is. A változatos műfajú mozgóképekben azonban mégis közös, hogy a főhősök hivatásukon, a konyhaművészet valamely ágán keresztül saját gyökereikhez jutnak vissza.
Akanezora – Bíbor égbolt című mozi az Edo-korban játszódik, főszereplője Eikichi, aki
tofukészítőként próbál szerencsét.
Amikor Eikichi megnyitja Kyo-ya névre hallgató saját üzletét, régi nagy álma válik valóra. Hamarosan feleségül veszi Ofumit, akivel sikerül felvirágoztatnia a boltot, legidősebb fiuk azonban jelentős adósságot halmoz fel, amely végül az egész család sorsát veszélybe sodorja. A megható történet mellett a film lenyűgöző képekkel mutatja be a korabeli Edo hangulatát és a lakosok életmódját.
A Tengerfedő főszereplője miután megelégelte a tokiói nagyvárosi életet, hazaköltözik tengerparti szülővárosába. A lány Tokióban díszlettervezőként dolgozott, a csendes kisvárosban viszont kakigoori (japán jégkása) készítéséből akar megélni.
A Szőlőkönnyek Hokkaidó mesés tájain játszódó történetében egy testvérpár Ao és Roku közösen vezetik kis gazdaságukat. Az idősebb Ao Tokióból hazatérve beleveti magát a bortermelésbe, hogy
a fekete gyémántnak nevezett pinot noir szőlőfajtából elkészítse álmai borát.
Bár kísérletei rendre kudarcot vallanak, kitartóan küzd tovább, hogy célját elérje.
Ezüstkanálban a főhős városi gyerekként kerül a vidéki szakközépiskolába, melybe elsősorban földműves családok sarjai járnak. Gyakorlatát egy tejgazdaságban végzi, ahol gyakran humoros helyzetekbe keveredik, és megpróbáltatások egész sorát kell kiállnia a számára idegen közegben.