Kóstolt már vörösbort Tihanyból? No és a Kunságról?

2017.12.25. 11:00

Ha jó vörösbort keresünk, szinte azonnal Villány, Szekszárd és Eger tételei közt kutakodunk. Miért is gondolnánk másra, hiszen ezek már beváltak, legyen szó akár a marharagu kísérőjéről, vagy egy tartalmas baráti beszélgetés kellékéről. Balaton-felvidék vagy az Alföld valószínűleg eszünkbe sem jut ilyenkor, pedig akár az ünnepi menüt is feldobhatnánk ezekkel a vörösökkel.

A Balaton északi partján jóval nagyobb arányban találunk olaszrizlinget, mint kékfrankost vagy akár cabernet fajtákat. Nem véletlen, hogy elsősorban fehérboros vidékként gondolunk erre a tájra. Ha azonban vissza tudnánk repülni az időben, láthatnánk, hogy évszázadokkal korábban a régióban inkább a kékszőlőt preferálták. A talaj és a klíma egyértelmű magyarázat erre. A filoxéra, azaz a szőlőgyökértetű azonban itt is pusztítást végzett, a kommunizmus alatt pedig a termelési szerkezet átalakításával a bőtermő fehérek kerültek az egykori kékszőlők helyére.

Szent Donát BirtokForrás: Csepe Erika

Manapság az északi parton ismét a borászok jelentős része foglalkozik vörösborral, a köztudatban ez azonban mégsem vert még gyökeret. Ha egy kicsit beleássuk magunkat az adottságokba, egyértelművé válik számunkra is. Vegyük például a Tihanyi-félszigetet, amely valójában egy nyugvó, hétmillió éves vulkán. Talajszerkezete rendkívül gazdag és ásványos, és ehhez jön még hozzá az egyedi mikroklíma. A tó nyáron felfűti az egész félszigetet, tavasszal itt fakad legelőször a szőlő, ősszel itt zöldell a lomb legtovább. Ez az extrém hosszú vegetációs időszak egyértelműen a kékszőlőknek kedvez. Közülük talán a bordeaux-i fajtákat kötik leginkább Tihanyhoz, ám nagyon finom kékfrankosokat is találni errefelé. Például a paloznaki Homola Pincészet is kékfrankosból készítette első vörösborát, még 2013-ban. Mostanra azonban már 2015-ös kékfrankos válogatásuk is debütált, ami egyébként a pincészet csúcs vörösbora. Nyílt kádas erjesztéssel készült, 500 literes fahordóban érlelődött 18 hónapot. Tobzódik a lédús gyümölcsökben, de megjelennek benne a keleti fűszeres jegyek, no meg egy pici csokoládé is. Igazi északi stílusú kékfrankos a tihanyi Lapi dűlő terméséből. Sült bárányhúshoz vagy sült borjúhúshoz tökéletesen passzol.

A Homola pincészet 2015-ös kékfrankos nedűje a pincészet csúcs vörösboraForrás: Csepe Erika

A kékfrankos mellett a syrah is nagyon jól érzi magát a Balaton északi partján, például Csopakon, a Szita-hegyen, ami első hallásra tényleg különös, hiszen Csopakról aztán tényleg mindenkinek az olaszrizling jut eszébe. A Petrányi Pincészet 2015-ös syrah-ja azonban bizonyítja, hogy van itt keresnivalója a kékszőlőknek is. A bor gyönyörű, mély bíbor színben pompázik, illatában gazdag gyümölcsösség és izgalmas fűszeresség is megjelenik. Ízében felbukkanó áfonyát, feketeribizlit, aszalt meggyet finom savak és integrált, érett tanninok keretezik. Ahogy az ember maga elé képzeli a termőhelyet, egy tipikus, észak-balatoni tájat, a szőlősorokkal futtatott dűlőket, háttérben a tóval és a Tihanyi-félszigettel, már-már felfedezni véli benne a levendula illatát is. De aztán lehet, hogy csak a képzelete játszik az érzékszerveivel. Levendula ide vagy oda, kacsacombhoz, kacsamellhez keresve sem találnánk jobbat ettől a syrah-tól.

Ha már szemet gyönyörködtető táj, akkor feltétlen meg kell említeni a Szent Donát Birtokot. Aki valaha járt már ott, nem felejti a helyet. Panorámája mindent überel. Aki ott bort kóstol, fotózni is fog, az biztos. De ha már bort kóstol, nem szabad kihagynia a pincészet 2015-ös színtiszta kékfrankosát, a Magmát, melynek szőlője szintén a már említett tihanyi Lapi-dűlőben termett. Illatában nagyon meggyes, és ízében is a ropogós, piros bogyós gyümölcsök dominálnak. Lendületes savak és jó alkohol-tannin egyensúly jellemzi. Ez a bor tökéletesen megtestesíti az észak-balatoni vörös kategóriát – már ha létezik ilyen. Lehetetlenség összekeverni a nagytestű villányi vagy szekszárdi vörösökkel, hiszen egész más karaktereket képviselnek. Lágyak,

jól ihatók, és extra gyümölcsösség jellemzi őket.

Hasonlóan a gyümölcsösség a kulcsszó a Kunsági borvidék vörösborainál is. Az itteni borokat valószínűleg azok is szívesen kortyolgatnák, akik egyébként nemet mondanak a híres, melegebb éghajlatú vörösboros borvidékek tételeire. Azt, hogy az alföldi vöröseket kevésbé ismerjük, egyértelműen kiderül az adatokból: hiába 50-50 százalék a fehérszőlők-kékszőlők aránya a borvidéken, a kékszőlők feléből rozé készül. Ez a magyarok legnagyobb kedvence, a borászok pedig igyekeznek kielégíteni a piaci igényeket.

Frittman Pincészet 2013-as cabernet sauvignon és cabernet franc házasításaForrás: Csepe Erika

A Frittmann Pincészet 2013-as cabernet sauvignon és cabernet franc házasítása a legjobb példa arra, hogy milyen vörösek készülhetnek az Alföldön. Ahogy errefelé mondják:

Nem kell hegyet mászni a szép vörösborokért.Gyümölcsbomba ez a javából, de már nem is annyira a piros bogyósok, inkább a sötétebbek harsognak: a szeder és a feketeribizli. A két cabernet fajtára jellemző fűszeresség ennél a bornál is fellelhető, valamint egy leheletnyi kakaó és vanília is. A korty karakterét a tartást adó savak és a bársonyos tanninok határozzák meg. Az, hogy a 2013-as tételük négyévesen éppen a csúcson van, természetesnek tűnik, ám az, hogy a 2007-es is még képes fantasztikus élménnyel ajándékozni, már szinte hihetetlen. Egy vakkóstolón a legkifinomultabb érzékszervekkel rendelkezők is elhasalnának a borvidék tippelésénél. Valószínűleg a közelébe sem járnának az igazságnak. Egyébként nem minden évjárat tud ilyen nagy bort produkálni, ám 2007 különösen szép időjárással ajándékozta meg a gazdákat, az egész országban kiváló borok készültek, és úgy tűnik, az Alföldön is éltek a lehetőséggel.

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTROROVATÁBAN: