Miért eszünk malacpecsenyét újévkor?

Hargita megyében, Csíkrákoson már kalodában az újévi disznó
Vágólapra másolva!
Általános hiedelem, hogy amit újév napján teszünk, azt fogjuk tenni egész évben. Eleink ezért ezen a napon nagyon ügyeltek, hogy jó hangulatban, viszály nélkül, kevés munkával és jó ételekkel teljen az esztendő első napja. Boldogasszony, másnéven fergeteg hava, azaz január bővelkedett a jóslásokkal kapcsolatos babonákban.
Vágólapra másolva!

Sokfelé úgy tartották, hogy január elseje az egyik legjobb nap a férjjóslásra. A hajadonok kocsonyát ettek, a lerágott csontot kitették az udvarra. Amelyik leány csontját a kutya reggelre megette, az bizton számíthatott arra, hogy abban az évben férjhez megy.

Aki nem volt ilyen szerencsés, az piros almát tett a vízbe, és abban megmosdott, reménykedve, hogy ettől megszépül, így könnyebben akadhat majd kérője.

A kocsonya csontjából férjet jósoltak Forrás: Táfelspicc

A januári jóslások, varázslások, mágikus praktikák mind-mind a házi gazdaság bőségét kívánták biztosítani. Az új esztendő napján a fiatalok házról házra jártak, megrázták a gyümölcsfákat, gabonát szórtak szét a házba, hogy a Jóisten

bő termést, sok malackát adjon az évben a gazdának.

Az áldásért cserébe a házigazdától bort, pálinkát, a ház asszonyától perecet, kalácsot kaptak. Az újévi szétszórt gabonamagvakat összeseperték és a tyúkoknak adták, hogy azok egész évben jól gyarapodjanak, és sok tojást adjanak.

Újév napján a tyúkok köré abroncsot tettek, hogy az év során szét ne széledjenek, és mindig hazatojjanak. A Hajdúságban úgy gondolták, hogy jó tojók lesznek, ha az év első napján a tyúkokat egyesével átdugják egy létra fokán.

Újévi mágikus praktika, hogy a tyúkok hazatojjanak Forrás: Shutterstock

Ha az újévi első látogatója férfi volt a háznál, akkor hím állatszaporulatra számítottak inkább, ha nő lépett be először a kapun, akkor nőstény állatok születését feltételezték nagyobb számban abban az esztendőben.

Miért eszünk malacot?

Az újesztendei varázslások fontos része volt, hogy mi kerül a tányérra. Azon a napon pontosan meghatározott ételeket kellett enni a jóslat teljesüléséhez, illetve

bizonyos ételek fogyasztása szigorúan tilos volt.

Az Ipoly mentén nyulat nem tálaltak, mivel az fürgén elszalad, és magával viszi a szerencsét. Ilyen a baromfihús fogyasztásának tilalma is; úgy tartották, hogy elkaparná a szerencsét, netán kirepülne a szerencse.

Ellentétben a disznóval, amelyik éppenséggel kitúrja a szerencsét. Aki malacpecsenyét eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malacka. Ezért került, és kerül ma is újév napján disznóhúst az asztalra.

Kitúrja a szerencsét Forrás: Shutterstock

A lencse pénzbőséget hozó tulajdonságának hiedelme a mai napig él, mint a palócoknál vagy a Tápióságban a rétesevés szokása is:

Kalotaszegen házról házra jártak újévet köszönteni, és érdemes volt pár falat disznóhússal kínálni a látogatókat, egyébként az áldás átokká változhatott:

Hargita megyében, Csíkrákoson már kalodában az újévi disznó Forrás: Gáti Éva

Ön se maradjon szerencse nélkül az új évben, süsse meg az omlós, ropogós malacsültet!

Recept a következő oldalon.