A hagymának meg kell hallania a déli harangszót

2018.03.20. 18:15

Régen szégyen volt a kenyeret a péktől venni, és azt sem nézték jó szemmel, ha nem került házi zöldség és gyümölcs a konyhaasztalra. Amint beköszöntött a jó idő, megindult az asszonyhorda, és már az első kakasszó a kertben érte őket. Most megmutatjuk, mit és hogyan ültettek el, majd hogyan készítettek a termésből házi savanyút!

Noha még az időjárás sem tudja eldönteni, mit akar, hiszen szerte az országban tavaszi napsütés és madárcsicsergés helyett hóval ajándékozott meg minket, lassan ideje kimenni a veteményeskertbe felmérni a terepet. Amint kiolvad a talaj, és megérkezik az áldott jó idő, felharsan a rotakapa ismerős hangja, hiszen a magokat laza, gyommentes földbe kell szórni.

Forrás: Shutterstock

A veteményezéshez szükséges ugyan néhány év tapasztalat, mivel ismerni kell a helyi időjárási viszonyokat, az ültetés és palántázás fortélyait, de azért nem egy ördöngösség beletanulni. Az egyik fontos dolog, hogy az adott földterületbe az egymást követő években más és más növényt vessünk vagy palántázzunk el.

A különböző zöldségeknek mindig ugyanazokra a tápanyagokra van szükségük, tehát azért kell változtatni az elhelyezésükön, hogy a talaj regenerálódhasson.

Márciusban a petrezselymet, a répát, a hagymát és a céklarépát szoktuk elültetni. A petrezselyemnek és a répának lazítsa meg a talajt, húzzon egy kisebb árkot, szórja bele a magokat, és hintsen rá egy kis földet. Nem szabad sűrűn vetni, mert a gyökerek nem fognak egyenletesen fejlődni. A céklát szintén magról ültetjük, és egy ujjnyi földdel takarjuk be. Amíg kicsik a csírák, kapa helyett a kezünkkel csipkedjuk ki a füvet körülötte, nehogy megsértsük őket.

A hagymát egy centi távolságra tegyük egymástól, és csak egy ujjnyira nyomjuk a földbe. A pici, apró darabokat nem érdemes egyesével ültetni; szórjuk el, mint a magokat. Régen úgy mondták, hogy a hagymát úgy kell elduggatni, hogy meghallja a déli harangszót.

Április elején palántáljunk el három-négy bokor paprikát és paradicsomot, hogy legyen néhány korai termés is. Figyeljünk rá, hogy ne sérüljön meg a gyökerük, és minden harmadik nap árasszunk. Ez azt jelenti, hogy a bokrok mellé húzunk egy mélyebb árkot, és teleengedjük vízzel; a zöldségek gyökerei onnan fogják felvenni a szükséges folyadékmennyiséget.

A többi palántát csak április végén, május elején ültessük el, mert a paprika rendkívül szereti a jó időt, és nem bírja a fagyot.

Pedig gyakran még május elején is számíthatunk talaj menti fagyra. Ilyenkor mindig fedjük le valamivel a növényt, hogy még véletlenül se menjen tönkre a hideg miatt. Bizonyos időközönként kapáljuk meg, szedjük ki mellőle a gyomot, lazítsuk meg körülötte a földet, majd húzzunk a szárához egy keveset.

Forrás: Shutterstock

Ha karós paradicsomot ültetünk, akkor figyeljünk a hónaljhajtásokra! Nem szabad mindet meghagyni, mert nagyon sok lesz, és nem fog rendesen fejlődni; csípjük ki a felesleget. Míg a paradicsom és a paprika jól viseli az átültetést, addig például a borsó és a csemegekukorica egyáltalán nem. Ezért szoktuk ezeket csak magról vetni.

Az uborkát, a krumplit és a retket április elején és közepén, a babot és a fokhagymát április végén, a borsót pedig akár már ilyenkor is elültethetjük, hiszen alacsony hőmérsékleten is kicsírázik, és nem károsítják a talaj menti fagyok; ahogy a spenótot, a fejes salátát, a mákot és a hónapos retket sem. Szórjon el pár dinnyemagot is, hiszen a kis dinnyékből készíthet házi savanyút.

Házi savanyú dinnye a nagymama kamrájából

Hozzávalók:

  • 2 ötliteres befőttesüveg
  • kis dinnyék
  • 3 liter víz
  • 1/2 liter 10%-os ecet
  • 50 dkg cukor
  • 1/2 csomag szalicil
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • 1 teáskanál borkénpor
  • egy csipet feketebors
  • néhány babérlevél

Elkészítés:

Szeletelje fel a kis dinnyéket; ha túl kicsik, akkor szúrja meg az oldalát, hogy a lé bejusson a húsához, különben felfúvódik a befőttesüvegben. Keverje össze a savanyú lé hozzávalóit, azután töltse fel az üvegeket a feldarabolt dinnyével. Öntse rá a levet, majd hagyja érni legalább egy-két hónapig.

Öntözéshez használjon esővizet!Forrás: Shutterstock

Van még egy nagyon fontos dolog, amit minden jó kertésznek tudnia kell:

a legjobb, ha a természet gondoskodik az öntözésről, ám nagy szárazság idején legalább hetente locsoljuk meg a kertet. Ha van rá módunk, gyűjtsünk esővizet, és öntözzünk azzal!

Ha nincs udvarunk, ezért nem tudunk veteményeskertet kialakítani, akkor szerezzünk be néhány csíráztató tálat. A friss csírák ugyanis igazi vitaminbombák a szervezet számára, különösen a brokkoli és a retek.

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTROROVATÁBAN: