Tudja, melyik nemzet készíti a legprecízebben a sört?

A japánok precizitása és tökéletességre való törekvése a gasztronómiájukban is megmutatkozik: a sör például mindig megfelelően hideg, a habja tökéletes, az étteremben pedig a szakácsok személyesen győződnek meg a vendég elégedettségéről. Itt van öt megdöbbentő tény, amit biztosan nem tudott a japán gasztronómiáról.

Mint a világon minden nemzetnek, úgy a japánnak is megvan a maga italkultúrája, amit érdemes ismernünk, ha meglátogatjuk az országot, vagy mi fogadunk vendégeket a szigetről. Illetlenségnek számít például vendégségben magunknak italt tölteni; a házigazda teszi ezt meg vendégszeretete kifejezéseként. A gesztust ezután illendő viszonozni.

Ínycsiklandozó japán fogás Asahi Super Dry kíséretében Forrás: Soós Bertalan

Összejöveteleken nem illik addig inni, amíg mindenki meg nem kapta a poharát, és el nem hangzik a „kampai", vagyis az „egészségünkre" szó.

A japánok gyakran megisznak egy-egy italt munka után is. Ekkor a kampai helyett az otsukaresamadesu kifejezést részesítik előnyben, ami minden kontextusban kicsit mást jelent. Ebben az esetben a kollégáik munkáját ismerik el, így erősítve a munkakapcsolatokat

– mesélte Maki Stevenson, a Magyarországon élő és dolgozó séf.

A japán étkezési kultúrának is megvannak az egyedi szokásai: az étel például egy közös tányérra kerül, amiből az étkezés elején mindenki elveszi a maga adagját, utána pedig

már nem is illik szedni.

A japánok nem nézik jó szemmel, ha marad valami a tányérunkon, különösen, ha rizsről van szó.

Tradicionális helyeken az étkezés szertartásszerű, a fogások pedig nagyon jó minőségű alapanyagokból készülnek, így különleges élményt nyújtanak a vendégeknek. A nedves kéztörlő étkezés előtti és utáni használata is mindenhol része az éttermi kultúrának. A kiszolgálás nagyon profi és figyelmes: ahogy fogy az ital, vagy újratöltik, vagy rákérdeznek, hogy kér-e még a vendég.

– számolt be személyes tapasztalatairól Soós Bertalan, a tokiói útjáról nemrég hazatért fotós.

Minden étkezés elején jár a víz, a végén pedig a forró tea. Szinte minden étteremben látni a konyhát vagy a főszakácsot, aki személyesen győződik meg a vendég elégedettségéről

A MAFF, vagyis Japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztériuma, 2015-ös adatai szerint a japánok évente 54,6 kilogramm rizst esznek fejenként.

Ez a szám nem megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy a japánok minden étkezéshez fogyasztanak rizst a legkülönbözőbb változatokban. Még első számú sörüknek, az Asahi Super Dry-nak, is ez az egyik fő alkotóeleme

– nyilatkozta Maki Stevenson.

Japán éttermi életkép Forrás: Soós Bertalan

Noha Európában négy évszakot különböztetünk meg, Japánban több tucat, alapanyagokat is érintő szezon él a köztudatban.

A japán szakácsok minden esetben az adott időszakra jellemző legkiválóbb hozzávalókat csempészik bele az ételekbe,

és az elkészítésük, bemutatásuk is szerves része a kulináris élménynek.

A 72 mikroszezon legjobban a japán ünnepi étkezés, a kaiszeki során figyelhető meg. Ez tulajdonképpen az európai fine dining helyi változata, ahol a fogások és az alapanyagok használata is szigorú szabályokhoz kötődik. Ez a legmagasabb, legművészibb szintje a japán gasztronómiának

– mondta Jókuti András, a Világevő blog szerzője.

A japánok akkor is rendkívül körültekintőek és figyelmesek a vendéglátásban, ha alkoholfogyasztásról van szó: a sör például mindig megfelelően hideg, és a habja is tökéletes

– emelte ki Soós Bertalan.

Elsőre talán nem is gondolnánk, de Japán a világ élvonalába tartozik a sörfogyasztás tekintetében. Népszerűek a kézműves és az Asahi Super Dry-hoz hasonló, lager típusú sörök is.