Régen hideg és keserű, ma forró és édes

2018.10.05. 12:00

A forró csokoládé szinte a mindennapjaink része, amint beköszönt a hideg idő: a tűz mellett kortyolgatjuk fagyos éjjeleken vagy korcsolyázás közben egy kis pihenőt beiktatva. Annyi recept kering az interneten, száll szájról szájra, egy valami azonban sosem jut eszünkbe: vajon honnan ered a forró csokoládé? Ki és mikor ivott először? Mikor terjedt el Európában?

Az ital az évek során rendkívül sokat változott, fejlődött, és az édestől a fűszeresig gyakorlatilag bármilyen ízt kipróbálhatunk. Pont ezért érdemes feltenni a kérdést: milyen lehetett az első forró csokoládé?

Történetünk Kr.e. 500-ban kezdődik.

A maják kakaóbabból, vízből, kukoricalisztből és csiliből készítettek csokoládéitalt. Összekeverték a hozzávalókat, felrázták, majd amikor vastag hab keletkezett a tetején, pohárba töltötték, úgy itták. Ám ekkor az ital még hideg és keserű volt. A majákat az aztékok követték, akik már fahéjat, ánizst és vaníliát használtak az ízesítésére.

Forrás: shutterstock.com

Európába csak az 1500-as években jutott el, amikor Hernán Cortés, spanyol konkvisztádor – ő döntötte meg az Azték Birodalmat – kakaóbabot hozott be a mai Mexikó területéről.

Amikor megérkezett az Azték Birodalomba, Montezuma azték fejedelem csokoládéitallal kínálta Cortés-t. Ekkor kóstolta először, majd döntött úgy, hogy Spanyolországban a helye.

Bár az ital továbbra is hideg és keserű volt, nagy népszerűségnek örvendett. V. Károly király, valamint a spanyol felsőosztály is hamar elfogadta. Ahogy egyre jobban elterjedt Spanyolországban, úgy változott meg: édesen és forrón, csili nélkül szolgálták fel.

A forró csokoládé Londonba egyes források szerint az 1600-as években, mások szerint viszont 1700-as évek legelején érkezett meg. Ebben az időben terjedtek el a csokoládéházak, amelyek akkor olyanok voltak, mint manapság a kávézók. Az ital népszerűvé és divatossá vált, noha rendkívül drága volt. Az 1700-as évek végén Hans Sloane, a Királyi Orvosi Főiskola elnöke olyan receptet hozott Jamaicából, amelyben

már tejjel keverték össze a csokoládét.

Szerinte az ital így még finomabb lett. Nem ő volt az egyetlen, aki így vélekedett, így az angolok elkezdtek tejet keverni a csokoládéhoz, és vacsora után fogyasztották.

Fejlődésnek leginkább a 18. századtól indult. Hollandiában virágzott a kakaóbab-kereskedelem, ők voltak az elsők, akik kakaóport használtak. Rájöttek, hogy a kakaópor tejben és vízben történő feloldása is egy finom italt eredményez.

A történelem során minden nemzet kifejlesztette a saját receptjét: a spanyolok és az olaszok például töményen és krémesen készítik, míg Latin-Amerikában inkább fűszeresen.

Magát a szót a 16. század óta használják, eredeti neve a xocolātl (vagyis: sokolátl) volt.

Próbálja ki a következő receptet!

Forrás: Shutterstock

Fahéjas forró csokoládé pillecukorral

Hozzávalók:

  • ¼ csésze cukrozatlan kakaópor
  • 1 és ½ csésze tej
  • ¼ csésze tejszín
  • ¼ csésze cukor
  • egy csipet só
  • fél fahéjrúd

Elkészítés:

Keverje össze egy tálban a kakaóit, a tejet, a tejszínt, a cukrot és a sót. Melegítse folyamatos keverés mellett, azután tegye bele a fahéjat.

Forralja fel, végül szürje le egy kislyukú szűrőn. Keverje át egy kézi mixerrel, és töltse át egy pohárba.

Tegyen bele néhány szem pillecukrot, szórja meg csokoládécsipsszel, tegye a mikrohullámú sütőbe 30 másodpercre, és díszítse rolettivel.

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTROROVATÁBAN: