10 különös étel az ókorból. Az egyik halált is okozhatott

2019.02.08. 09:51

Őseink – gondjaik ellenére – mindig találtak lehetőséget és módot arra, hogy a körülöttük lévő alapanyagokból finom ételeket készítsenek. Íme a 10 legérdekesebb fogás, amelyet az ókorban fogyasztottak a fekete levestől és a húsos zabkásáig. Ezek közül az egyik meg is ölhette az embert, ha nem rendelkezett egy bizonyos enzimmel.

Az első a maccu, amely egy meglehetősen sűrű, pépes étel volt az ókori Rómában. Kezdetben Szicília szigetén, lóbabból készítették, innen terjedt el a Római Birodalom területére. A maccuhoz olívolajat is adtak, és levesként fogyasztották.

A lóbab betegséget és akár halált is okozhat azoknál az embereknél, akiknek nincs a szervezetükben glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz (G6PD) enzim.

Így nem tudják elpusztítani a lóbabban lévő méreganyagokat. Ez a ritka, örökletes enzimhiány leginkább a Földközi-tenger térségében fordul elő.

MaccuForrás: Listverse

Az ókori Rómában maradva a következő fogás a moretum, amely egy sajtféle volt. Ezt dolgozták össze mozsárban fokhagymával, vajjal és különböző fűszernövényekkel, így kapta az étel is róla a nevét. Néha még fenyőmagot is tettek bele.

A moretum rendkívül hasonlít a ma ismert pesztóhoz.

A shrikhand név a szanszkrit ksheer, vagyis tej szóból és a perzsa qand, vagyis édes szóból tevődik össze. Ez egy desszert volt, amelyet erjesztett tejből készítettek. A pontos eredetét elnyelte a történelem, de a források szerint az ősi Nyugat-India területén fogyaszthatták.

A tamale egy hagyományos latin-amerikai étel, amelyet Krisztus előtt 1500 óta készítenek. A szó maga csomagolt ételt jelent. Úgy vélik, hogy a maják kukoricalisztből készült tésztába tekerték a tölteléket, amely a haltól a babig terjedt.

Az aztékok tamaléja meglehetősen hasonlított a majákéra, ám ők desszertként fogyasztották gyümölcsökkel és mézzel töltve.

Fekete levesForrás: Listverse

Az úgynevezett fekete levest a spártaiak ették az ókori Görögországban. Ez hagyományosan leves vagy húsleves volt, amelyet sertévérrel, sertéshússal, valamint ecettel ízesítettek, és a katonák fogyasztották.

Az acquacotta Olaszország nyugati partjáról, Maremma területéről származik.

Ez egy viszonylag egyszerű, de rendkívül sűrű leves volt. A gazdák és a munkások gyakran gyűjtötték össze a vadon termő gyógynövényeket és zöldségeket, ebből készítették a levest. Gyakran adtak hozzá olyan megkeményedett kenyeret is, amelyet már nem tudtak elfogyasztani.

A tharida egy arab leves volt, amely Mohamed próféta idejére nyúlik vissza. Párolt húsból, húslevesből és kenyérmorzsából készült. Ez volt az egyike azon kevés arab ételnek, amely világszerte elterjedt. Különféle változatokat készítettek Marokkótól egészen Kínáig. Mivel minden kultúra hozzáadta a maga sajátosságát, több száz változata létezik.

TharidaForrás: Listverse

A cantalsajt a gallok uralkodásának idejére repít vissza minket, a francia történelem egyik legrégebbi sajtfajtája. A mai formája már valamivel modernebb, és sokkal kevesebb sóval készítik.

A papadzules egy tradicionális étel, amely a Yucatán-félszigetről származik.

Eredetileg a maják ették: a tortillákat kukoricából és tökmagból készített mártásban tálalták. A töltelék apróra vágott, keményre főzött tojás volt.

A harissa egy hagyományos örmény étel, amelyet a fesztiválok és más vallási események során fogyasztottak. Búzából, csirkéből és bárányból készült, tömény, sűrű zabkása. Böjt idején hús helyett gyógynövényeket használtak hozzá.

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTROROVATÁBAN: