Egyen csicsókát, ha kedves az élete!

csicsókapucolás
Vágólapra másolva!
Miután kipróbáltuk minden formáját, elképzelni sem tudjuk, miért a burgonya a legnépszerűbb köretalapanyag, hiszen a csicsóka változatosabban elkészíthető, finomabb, karakteresebb zöldség, ráadásul rettenetesen egészséges is. Igaz, két rossz tulajdonsága neki is van, amelyek rögössé teszik az utat a megismerkedéstől a szerelembe esésig, de idővel mindkettő megszokható, így semmi nem állhat útjában az örök együttélésnek.
Vágólapra másolva!

Forrás: Táfelspicc

Miért nincs?

Érthetetlen az is, miért olyan nehezen beszerezhető, miért nincs minden hiperben csicsóka, hiszen egy igénytelen és kiirthatatlan gumóról van szó, ami egész télen elérhető. Piacokon azért mindig van, tehát ha keressük, biztosan találunk. Ne higgyenek a piaci néninek, aki magukra akarja sózni a standján található hat kilót, mondván, most vegyen, aranyos, jövő hétre lefagy, ugyanis nem fagy le, szépen elvan a földben. Éppen csak annyit kell felszedni mindig, amennyit megeszünk, ez persze érvényes a vásárlásra is. Mivel nem ismerjük, nem esszük, ezért viszonylag drága, az ára a krumpliénak kétszerese is lehet. Akinek van egy talpalatnyi saját földje, tegyen félre néhány gumót, hagyja kicsírázni, és ássa el, hogy jövőre egész télen legyen csicsókája.

Örök élet és szépség

Csodazöldség, gyógyszer és remek diétás alapanyag, különösen cukorbetegek számára. Sokkal kevésbé hízunk tőle, de ugyanolyan mértékben laktat, mint a krumpli. A benne lévő szénhidrát inulin formájú, ami gyakorlatilag emésztetlenül halad át a szervezeten, édes ízt és kellő energiatöltetet biztosít, de anélkül teszi, hogy a vércukorszintet kiugróan megemelné. A cukorbetegek így inzulint spórolnak, a fogyni vágyók pedig különösebb lelki görcsök nélkül lakhatnak jól. Miközben áthalad a bélrendszeren, az abban megtalálható védő baktériumokat (probiotikumokat) táplálja, így immunerősítő hatással is rendelkezik. Az inulint már rákterápiában is alkalmazták, de a csicsóka még a szív- és érrendszeri betegségek ellen is véd, mert segít csökkenteni a vér zsírtartalmát és húgysavszintjét. A csicsókának kb. ötször akkora a rosttartalma, mint a burgonyáé, így serkenti az emésztést. Itt muszáj vallani egyik rossz tulajdonságáról is, ez pedig az emészthetetlen beltartalom okozta jelentős mértékű gázképződés és puffadás. Aki tehát nem szokott hozzá, gyakori, kis mennyiségű adagokkal kezdje. Ha mindez nem volna elég, még rengeteg értékes vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz: kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor-, cink-, valamint C-, B1-, B2-vitamin és béta-karotin-tartalma is magas.

Vegyes család

Csak magyarul van ilyen kedves neve, az is a csúcs szóból ered, és göcsörtös, kitüremkedésekkel teli formájára utal, több nyelven hívják topinamburnak, angolul pedig jeruzsálemi articsóka névre hallgat, pedig se Jeruzsálemhez, se az articsókához nincs sok köze, hiszen a 17. században érkezett hozzánk Észak-Amerikából. Kívülről, a gumós forma okán leginkább a krumplira emlékeztet, pedig a napraforgók családjába tartozik, virága hasonlít is rá, csak megvastagodott szárképletei krumpliszerűek. Keményítőtartalma is jóval kisebb, levesesebb, íze gazdagabb, érdekesebb, és nyersen is finom.

Kapargászás

A csicsókát nehéz megpucolni, göcsörtös, gumós, ez igaz. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem minden ételhez szükséges tökéletesen eltávolítani a héját, ami olyan vékony, mint az újkrumplié, így ha pürét vagy krémlevest főzünk belőle, bőven elég egy dörzsiszivaccsal megtisztítani. Ha pedig tökéletes küllemre törekszünk - ami a göcsörtös forma miatt amúgy sem igen kivitelezhető - a zöldséghámozó még mindig jó szolgálatot tesz.

Bárhogy jó

Annak ellenére, hogy a 19. században még emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítették és disznótakarmánynak javasolták, az utóbbi években felfedezte magának az úgynevezett csúcsgasztronómia is. Így a megszokott fogásokon túl már szufléban, panna cottában is előfordul, homárral, fésűkagylóval és libamájjal társítják, és nagyon menő alapanyag. Pedig, főleg, ha nem szoktunk hozzá az ízéhez, a csicsóka olyan markáns ízű zöldség, hogy kár elvonni róla a figyelmet. Olyan ételekbe érdemes tenni, ahol mellette csak kiegészítő, az édességét enyhítő vagy ellenpontozó alapanyagok szerepelnek, azok is nagyon kevesen, különben a végeredmény bizarr lehet. Fűszerezni legfeljebb friss fűszernövényekkel érdemes, már amennyi szezonjában, télen abból fellelhető. Társítható, sőt, erős béltornáztató hatásai miatt társítani érdemes krumplival, zellerrel, fehér répával. Főzni óvatosan szabad, mert a puhulás utáni következő pillanatban már szétesik. Sütve, rósejbni helyett, itt is vigyázva, hogy ress maradjon, krumplipüré helyett, sok vajjal, tejszínnel, de főzeléknek is remek. Nyersen salátákba, lereszelve tócsninak, lepénynek, vékonyra szeletelve, olajban kisütve csipsznek. Turmixitalokat készítenek belőle, és van, aki szerint savanyúságnak eltéve is szuper. Kezdetnek elég az is, ha a szokásos köretet csicsókára cserélik, az eredménytől biztosan elszállnak.

Receptjeink csicsókával: