Hová tűnt idén a birsalma?

2014.12.01. 08:50

Hiába járjuk a piacokat, hiába kuncsorgunk a zöldségesnél: idén nincs birsalma. Aki szerencsés volt, a saját fájáról leszedte, de azok a rajongók, akiknél nem termett, szomorúan sóhajtoznak: mi lesz így az ivólével, s hogyan éljük túl ezt a telet birsalmasajt nélkül?

Vannak olyan évek, amikor a fa nem terem. Lehet aszály, jöhet fagy, tűzkár, vízkár, rovarok, betegségek. Kíváncsiak voltunk, mi okozta az idei hiányt, így megkérdeztük a lajosmizsei Keresztes Ferencet, az ország egyik legismertebb birses gazdáját.

Forrás: Táfelspicc

Korán érő típus

„Volt idén gyümölcs, csak túl hamar. A mostani nyár esőt és napot is hozott, így korábban történt meg az érés. A legtöbben, mire észrevették, túlérett, már késő volt, így nem került piacra. A picit barnább gyümölcs beltartalmi értéke ugyan nem változott meg, a kereskedők mégsem vették át. Ennek leginkább a pálinkafőzdék örültek. A cefrézőket nem zavarta, hogy a légzőnyílások barna, gombostűnyi pettyé váltak.”

Az utóbbi években rendkívüli aromája, hihetetlen illatanyaga miatt divatba jött a birspárlat, ezért néhány éve országszerte elég sok facsemetét ültettek: „Ma már sokkal többen foglalkoznak ezzel a gyümölccsel. Én évtizedekkel ezelőtt szerettem bele az egykori Jugoszláviában, gyönyörűek voltak az érett terméstől roskadozó fák. Jól eladhatónak számít, hiszen kilóját mindig átveszik 80-120 forint körül – ezzel szemben az alma van, hogy csak 35-ötöt ér.

A műanyag hordóban birsalma erjedForrás: MTI/Nagy Lajos

Egyre több lesz a birs

A kertészmérnök a Táfelspiccnek elárulta: „Régebben kevés volt, hiszen még öt éve is csak kétszáz hektár volt belőle Magyarországon. A pálinkafőzdék igényeire válaszul rengetegen ültettek fát – sokszor sajnos előzetes ismeretek, hozzáértés nélkül – így most nagyjából kétezer hektárról beszélhetünk. A friss telepítések egy-két éven belül termőre fordulnak, ami azt jelenti, hogy fennáll a dömping veszélye, ami az árakon is meglátszik majd. Annak ellenére, hogy több kerül majd a piacra, nem biztos, hogy megnő majd a háziasszonyok jelenleg alacsonynak mondható igénye. Sajnos igazán jó nagyüzemi módszer sincs, sőt, a betakarításnál is nagyon óvatosnak kell lenni, hisz a birs a legkisebb ütődésre befoltosodik” – árulta el a lajosmizsei gazda.

Majdnem gyógynövény

A nitrogénes talajt ugyan nem kedveli, de tűrőképességéről sokat elmond, hogy Dániától Görögországig megterem. A birs akár gyógynövény is lehetne. Érdekessége, hogy magas pektintartalma miatt képes megkötni a sugárzó anyagokat a szervezetben, így sugárkezelés után ajánlott eleme lehet az étrendnek. Szárított virágai teaként forrázva a kötőhártya-gyulladás ellen alkalmazhatók. C-vitamin-tartalma képes meghaladni a harminc milligrammot száz grammonként, vagyis versenyezhet a citrommal is.

Húsát már a középkorban is emésztési zavarok ellen használták, de figyelemreméltó a rutozid tartalma – ez antioxidánsként fékezi az öregedési folyamatokat.  Az A-, B1-, B2-, B3-, C- és E-vitamin mellett réz, vas, kálium és foszfor is található benne.

Forrás: Táfelspicc

„Amikor én belevágtam, még a Délvidékről kellett alanyt és nemest hoznom, amit rászemezhettem. Előrébb voltak, de ma már nálunk sem rossz a helyzet: sok az elérhető magyar fajta , kiváló munkája miatt az újfehértói génbankot muszáj kiemelni.”

Az igazi pusztító: a tűzelhalás

Az, hogy idén nincs a piacokon birsalma, lehetett volna akár a tűzelhalás bosszúja is. Ez a behurcolt betegség napok alatt képes évek munkáját tönkretenni. Annak ellenére, hogy csak 1996-ban azonosították Magyarországon, feltehetőleg már előtte is itt volt. Az Erwinia amylovora baktérium a rózsafélék családjába tartozó növények, mint például a birs, az alma, a körte valamint számos dísz- és vadonélő növényfaj megbetegedéséért felelős.

A baktériumokat tartalmazó nyálka virágzáskor jelenik meg. A virágon belül szaporodó baktérium behatol a szövetekbe, miközben a termelődő enzim roncsolja a sejtfalat és a pektint. A szövetekben baktériumsejtekkel telített üregek jönnek létre. A tűzelhalás csak az élő lévő növényt támadja meg, ám az elhalt szövetekben még két évvel később is aktívvá válhat –rendkívül fontos, hogy a károsult, vagy védekezés közben visszametszett növényt elégessük.

A kandírozott birsalma is finom!Forrás: Táfelspicc

„A tűzelhalás kialakításához legalább 16 oC átlaghőmérséklet, magas páratartalom, és hosszan tartó esős időszak szükséges. A virágzás időszakában szükséges a leginkább figyelni, hiszen a bibén, a hajtáscsúcsokon vagy a fiatal levelek légzőnyílásain át is bejuthat. Megdöbbentő, de naponta akár fél métert is képes előretörni az edénynyalábokban. Nyugat-Európa felől terjedt el úgy tizenöt-húsz éve. Ha virágzás közben bejut, akár az egész fát képes elpusztítani.” – ismertette Keresztes Ferenc, aki sóhajtva hozzátette: „Csak egyféle védekezés létezik ellene. Egy bizonyos élesztőgombát felszaporítanak, amit permetezéssel kell felhordani. A helykiszorítás elvén működik, de hatékonysága alacsony, csak hetven százalék.”

Korábban a másik halálos baj a monília volt, amelyet Linhardt György azonosított be. Ez egy gombás megbetegedés, amelyet a Monilinia linhartiana és a Monilinia fructigena okoz – most már megoldott a védekezés ellene, de a tűzelhalás még mindig képes pánikot okozni. A hiányt látva idén is sokan erre a két kórságra tippeltek, de 2014-ben megúsztuk őket. Most az időjárás viccelte meg a gazdákat, amelynek mi, birsre vágyók láttuk a kárát.