Drágáim: a meggy és a cseresznye

2016.06.08. 17:16

A tavaszi zimankó miatt vannak az országban régiók, ahol a meggy és cseresznye fele elfagyott, így azután nem számíthatunk semmi jóra, már ami az árakat illeti.  A mélyebb ismeretek jegyében elmentünk a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. cseresznye- és meggytanácskozására, hogy megtudjuk, mi az ábra.

Jártak már önök cseresznye- és meggytanácskozáson? Én most először, össze is szorult a szívem, amikor megérkeztünk Érd mellé, az Elvira majorba, aminek a behajtójánál Szigorúan tilos a belépés – vagy valami hasonló felirat fogadja az érkezőt. Nem mertem odanézni, nem merek térképet sem belinkelni.  

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Gyászruhás asszony, pödrött őstermelő

Mezőgazdasági- és ipari kém olvasóinknak üzenem: a hely teljesen olyan, mint egy bármilyen majorság, csak itt öltönyös emberek szaladgálnak és van körözöttes szendvics is. A cseresznye- és meggytanácskozás meglepően sok embert érdekelt, a major konferenciaterme, ami nagyobb volt, mint Münchausen báró bármelyik hasonlata, teljesen tele volt. És nem csak öltönyösökkel ám, volt ott gyászruhás asszony, meg pödrött bajszú őstermelő is!

Van ilyen sárgás-pirosas is. Ez is érett

Fotó: Polyák Attila - Origo

Államtitkár-helyettesi köszöntő, és napestig tartó konferencia (a részletek itt) nélkül egy ilyen rendezvény elképzelhetetlen, ki is mentünk vagy ezren cigarettázni a hely elé.

Nem dohányzom, de cigarettaszünet minden szervezett dolgozónak jár: mi napoztunk, a bagósok meg cigizve napoztak. Két slukk között akkora vadnyulat láttunk a közeli bokrok közt ugrálni, mint egy bernáthegyi. Nyilván ez is valami kísérleti keresztezés – mondta egy mellettem ácsorgó operatőr, miközben lepöccintette a hamut a cigarettájáról. Az tuti, hogy ez így nem egészséges – válaszolta egy PR-os lány, és nem a cigarettára gondolt.

A benti dolgokat kinti hangszórókkal is megtámogatták a szervezők, így a nyúl okozta sokk közben annyit még fel tudtam jegyezni, hogy a meggy- és cseresznye jövedelmezősége az elmúlt években egyre inkább csökkent, szóval, hogy egyre kevésbé biznisz.

Zónapörkölt, meg a rostok

Most akkor mindenki menjen ki a zöldségeséhez, szembesüljön, vegyen egy kis epret, mert az már megfizethető és bólogasson. Jó esetben a hely egy vásárcsarnok, ahol kifőzdék is működnek. Tessenek enni egy zónapörköltet és akkor nincsen vita a gyümölcsökről, meg a rostokról. Az ember friss kenyérrel kitunkolja a gazdag szaftot és eljő a világbéke.

Drága mulatság lesz

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az is kiderült, hogy az áprilisi fagyok komoly károkat okoztak, sok helyen a termés 30-50 százaléka lett oda. Amúgy meg a meggyet lehet rázni, de a cseresznyét nem, feltéve, ha lének, lekvárnak lesz, de nem annak lesz. És azt tudták, hogy melyik a legnépszerűbb gyümölcs, ami után a második legnépszerűbb a meggy? Igen, az alma.

A tanácskozáson a sok öltönyös egy latinból, görögből és angolból összegyúrt nyelven beszélt vidéki tájszólással, ami kiváló csajozós alap lehet bukolikus körökben. Kisztihánd, kisnagyság, van kedve a preharvesztációt velem tölteni posztumusz, óvszer nélkül? Igen? Adj egy csókot, eszem a zúzádat!

A konferencián az is elhangzott, hogy hiába van rengeteg fajta cseresznye, úgy hét is elég lenne. Órákat, éveket töltöttem a kérdés megválaszolásával, hogy akkor minek van ezer, a legpíszíbb válasz ez volt: há’ mer’ van rá igény”. Ez egyben annak is a jele, hogy a szakemberek nem voltak túlzottan közlékenyek.

Átrázott a rázógép

Remegve vártuk az ország első (!) rázógépének jó előre hangosan beharangozott bemutatóját is, sokan csak ezért jöttek. Itt egyébként nem kellett magyarázni azt, amit a villanyszerelők évtizedek óta, hiába: ne nyúlj hozzá, mert ráz! Csúnyán becsaptak bennünket, mert az ország első rázógépe 1975 óta rázza a gyümölcsfákat. Úgy első, hogy ez volt az első az országban, azóta nagyjából mindenkinek van, mi meg tetszettünk volna hozzáolvasni a témához!

Érd Fehérvárhoz közel van. Világos

Fotó: Polyák Attila - Origo

Hát igen. Ha nem is vagyunk az akadémiai közlöny címzettjei, azért lehettek volna fogalmaink. Már minálunk babám: „Lerázom a meggyet, te meg babám szedjed”. Továbbá: „Én lerázom, te csak szedjed, Mindig csak szedjed, mindig csak szedjed! Csókot is kapsz, de csak egyet.”

Egycsapásra baráti lett a légkör, egy sárga gyümölcsöt termő cseresznyefa mellett meg is kérdeztem a telepvezetőt: ha én hobbikertész volnék, miért telepítsek ilyen fát? Miben jobb ez a cseresznye, mint a többi? Többet terem, ellenállóbb a betegségekkel szemben? Sokféle válaszra számítottam, erre nem: mert van rá igény”. Tulajdonképpen egy péklapátra is volna most, arcplasztikai jelleggel – válaszoltam, de csak halkan, magamban, mert ők többen voltak.

Ha hobbikertész volnék

Egy idős úr megszánt, és ugyan azt nem mondta el, hogy miért vegyek ilyen fát, ha hobbikertész volnék, annyit azonban elárult, hogy évszázadok óta vannak éretten sárga színű cseresznyék, a cukrászok, meg a kompótot eltevő nagymamák miatt. Utóbbiak száma sajnálatosan fogy, így a sárga cseresznye iránt is csökken a kereslet. Ez a sárga egyébként kevésbé ropogós, de nagyjából olyan ízű, mint a többi cserkó átlaga. Egy rakodómunkás – a legbarátságosabb ember az egész telepen – azt is elmondta, hogy ennek itt még neve sincsen, csak kódszáma, annyira új keresztezés.

Megrázó élmény. 1975 óta

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az is kiderül, hogy Magyarország nagyhatalom cseresznyében és meggyben, bár ez mint vásárlót kevésbé hoz lázba, hiszen a tavaszi fagyok miatt a cseresznyének például nem lesz ezer forint alatti ára. Ez sem hivatalos, csak úgy hallottam.

Azt is, hogy az idei cseresznye- és meggytanácskozáson sem született egységes megállapodás a felvásárlási árakról, pedig például a franciáknál a termelők és feldolgozók ezt közösen végzik el. Én ezt egy kicsit sem bánom, ha így állunk, akkor mi, vevők nem veszünk cseresznyét, meggyet, a gyümölcs a termelőn rohad és kölcsönösen utáljuk egymást, a továbbiakban is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK