Két sarokkal odébb a cserepek takarásából már jobban látni, a szélvédőn keresztül is kibetűzhetjük a teljes szöveget: „Az élet habos oldala” – Borsodban járunk, a bőcsi sörgyárba megyünk, hogy megnézzük, hogy készül az ország egyik legismertebb itala.
A sörfőzde kifejezés kapcsán sokaknak régi téglaépületek, boltíves falak, gőz és rézcsövek képe ugrik be, de ez nem olyan: modern, hisz 1973-ban építették, így a megjelenését egyenesek, derékszögek és rozsdamentes csövek határozzák meg. A malátázó épület falán levő óriási falfestmény betűi közelről már tényleg hatalmasak – a cég harmincéves jubileumára készült dekor akkor Európa legnagyobb silófestésének számított.
A két első termékük a Borsodi és a Kinizsi volt – ez utóbbi már a múlt, de a másik még ma is sikeres. A Molson Coors cégcsoport adta nemzetközi háttér az itt főzött sörök sokszínűségén is meglátszik: az éppen újfajta palackot kapott, de belül hagyományos ízű Borsodi változatain túl, a Borsodi Friss és a Rákóczi is itt kerül palackba. Emellett olyan külföldi márkákat is gyártanak, mint a Beck's, a Löwenbrau, a Spaten, a Staropramen vagy éppen a Stella Artois.
Balra a malátázó, jobbra a kukorica silója. A bőcsi sörgyár látképe modern, nem csoda, hiszen csak a hetvenes évek elején épült, válaszul az egyre nagyobb sörigényre. A Magyar Országos Söripari Vállalat volt az első tulajdonosa.
A maláta az egyik legjobb dolog, ami a gabonával történhet. Nassolni ugyancsak remek, de ez adja a sör alapját is. A gabonafélék csírázásakor diasztáz nevű enzim termelődik, ami képes a magokban levő keményítőt maltózzá és dextrinné bontani. Az élesztőgombák később ezt alakítják alkohollá.
A Borsodi a saját kútrendszeréről kapja a vizet, amit szigorú előírások szerint többszörösen tisztítanak és finomítanak. Tudták, hogy Magyarországon először Bőcsön készült alkoholmentes sör 1987-ben?
Ahhoz, hogy sör megszülessen, maláta szükséges, aminek alapja a sörárpa. A maláta- és kukorica siló után a cefréző majd a cefreforraló következik, ahonnan a szűrőkádba kerül a félkész lé (vagyis a sörcefre).
A sör fűszere a komló,
amely a komlóforralóban kerül az italba, amely a whirpoolon és a hőcserélőn át az óriási erjesztő tartályokba kerül. A kóracél-fetisiszták itt örülhetnek: 2005 márciusában adták át az új sörfőző házat, melynek kapacitása jóval meghaladta a régit, amely most látogatói központként működik.
Az erjesztőt követően irány a kondicionáló!
A Borsodi Sörgyárban alsóerjesztésű söröket készítenek: az erjedés alacsony hőmérsékleten megy végbe, míg az érlelési szakasz még ennél is alacsonyabb hőfokot igényel. A folyamat végén az élesztő lesüllyed a tartályok aljára.
Aki nem tudja, hova menjen, akár el is tévedhet a több kilométernyi csővezeték között.
Egymás mellett sorakoznak a hűtőkörök. Kevéssé ismert tény, hogy Bőcsön már a szocializmus idején is készült nyugati sör: a nyolcvanas években itt főzték a müncheni Spatent.
Élelmiszeripari mérnök legyen a talpán, aki elsőre eligazodik az üzemben: nincs ezzel gond, civilek ide már nem nagyon jutnak le, mi is komoly munkabiztonsági előírásokat betartva jutottunk le az erjesztő tartályokig.
Tudta, miért van a sörben alkohol? A sörélesztő egy gombafaj (Saccharomyces cerevisiae):
évezredek óta használjuk nem csak az erjesztésnél, hanem a kenyérsütésénél is
– a tudósok először mégis a szőlő héján tudták izolálni. Legfontosabb tulajdonsága, hogy a cukorból alkoholt és szén-dioxidot állít elő.
Munkavédelmi bakancsban, biztonsági mellényben vágtunk át a bőcsi gyáron: nem nagyon érdemes elkalandozni, vagy piszkálni a gépeket, a forrázás veszélyre felhívó tábla nem viccből van ott.
Nem egy pléhszarkofág van a képen, hanem a szűrőberendezés. Az ászoksört szűrik, eltávolítják belőle az élesztőt, hogy a végeredmény aranyló és tükrös legyen: a kívánt alkoholtartalmat a gyártási folyamat végén állítják be.
A termelés egy része hordóban végzi, hogy a kocsmákban csapra verjék. Magyarországon kevesebb csapolt sör fogy, mint az európai átlag, igaz, üvegesben jók vagyunk!
Idehaza hagyományosan erős a dobozos sörök piaca: a Borsodi Sörgyár ebben élen jár, hiszen 1995-ben Magyarországon elsőként kezdték fémdobozos kiszerelésben árusítani termékeiket. A gyártósor működése rendkívül izgalmas, hiszen a mosástól kezdve a töltésen át a végső fóliacsomagolásig mindent megnézhettünk.
Ez már az új palack: a helyszínen megtudtuk, hogy közvélemény-kutatások segítségével választották ki, milyen legyen az alakja és címkéje. Érdekes változás, hogy a közismert „Az élet habos oldala” szlogen is dombornyomással került rá a zöld színű palackra.
Kötelező a fülvédő, hiszen a szállítószalagok zaja és a töltött üvegek csengése izgalmas, de nagyon hangos. Minden automatizált, a személyzet csak felügyel, kézben tartja a rendszert. Jól látni, mennyivel vállasabb, modernebb az új palack - a sörfőzőmester viszont biztosított róla minket, hogy a recept nem változott!
Nézzék, a kép előterében még nincsenek címkék a palackokon: az a sor éppen a berendezés felé tart, ahol a nyakra és a hasra felkerül a márkanév és az információk.
Vegyünk búcsút a barna palacktól, mostantól a Borsodi is elegáns, de
karakteres, formásabb zöld üvegbe került.
Komoly feladat volt átmenet nélkül egyszerre kivezetni a régit és behozni az újat.
Látják? A kész, töltött palackokat gép teszik a rekeszekbe, amelyek a szalagon át egyenesen a raktárba jutnak. Kész a sör, mehet az asztalokra!