A menzareform elmaradt

2014.09.01. 09:50

2014 szeptember 1-én lépett volna életbe a menzákon felszolgált ételek sótartalmát csökkentő rendelet, amely az óvodákban, bölcsödékben már most változást tett volna kötelezővé, az iskoláknak viszont türelmi időt adott egészen 2020-ig. Csak az a sok volna ne lenne, a menzákon ugyanis ma még ne keressenek semmiféle változást. 

Szeptember helyett jövő év január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát, és mérföldkő a sófogyasztás csökkentésében - jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára még augusztusban.

Így a sokat beharangozott eseményt ne várják, ne keressék. A menzareform hátteréről a közétkeztetők szempontjából mi is írtunk, amit itt olvashat.

Mi volt a régi dátum?

A rendelet 2014. szeptember elsejétől hatályos, a bölcsődei (napi 1,5 g só) és óvodai (napi 2 g) étkezésben már akkortól az új rendeletben meghatározott mennyiségeket kell használni, az iskolai napi sóadag 3,5 grammra csökkentésére 6 évet kaptak a közétkeztetők.

Mi az új dátum?

Az államtitkár elmondta: a sótartalomra vonatkozó intézkedések az ötévesnél fiatalabb gyerekek számára január 1-jén lépnek hatályba, az idősebbeknél fokozatosan, 2021-ig kell elérni a kívánatosnak tartott öt gramm/nap adagot. 

Mi ez a sótartalomcsökkentéses hülyeség?

A menzákon tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
A közzétett, szeptemberben életbe lépő közétkeztetési rendelet kiköti, hogy egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Az is benne van, hogy állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.

A közétkeztető köteles egész napos ellátás esetén a korcsoportonkénti előírt energiaszükséglet 100 százalékát napi három fő- és két kisétkezéssel, bölcsődei étkeztetés esetén az előírt napi energiaszükséglet 75 százalékát napi két fő- és két kisétkezéssel biztosítani. Napi háromszori étkezésben az előírt napi energiaszükséglet 65 százalékát egy fő- és két kisétkeztetéssel, míg a napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén az előírt napi energiaszükséglet 35 százalékát egy ebéddel kell fedezni.

Egész napos étkeztetés esetén egy ember számára legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcsöt (ezekből legalább egy adagot nyers formában), három adag gabona alapú élelmiszert (melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie) ír elő a jogszabály. A napi háromszori étkezésben legalább 3 deciliter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, két adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, két adag gabona alapú élelmiszer - melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie - az előírt mennyiség.

Lesznek szép számmal korlátozások, tiltások is. Az italként kínált tejhez nem adhatnak cukrot, s a tea is legfeljebb a "nyersanyag-kiszabati előírás" szerint megengedett mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék biztosítására étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz adható. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt. Mindemellett rögzítik azt is, hogy a tálalókonyhán nem adható az ételhez só, illetve cukor, továbbá, hogy az étkezőasztalon só- és cukortartó nem helyezhető el.

A rendelet szerint a közétkeztetésben nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket, pasztákat "állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra". Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni.

Nem lehet felhasználni továbbá alkoholt tartalmazó élelmiszert, szénsavas vagy cukrozott üdítőt, szörpöt, a "Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/112 számú előírása szerinti" gyümölcslén kívül más gyümölcs vagy zöldség italt, továbbá a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti energiaitalt, illetve gyümölcsízt. Mindemellett a rendelet rögzíti azt is, hogy a 18 éven aluliak - tea, illetve a kakaó kivételével - nem kaphatnak koffeintartalmú italt.

A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket. Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is. Mindemellett az átmeneti rendelkezések között azt is előírja, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiségét 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest - a különböző célértékek eléréséig - legalább 10 százalékkal kell csökkenteni.

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre kiterjed.