Az eső a magyar bornak is megártott

Felsőrajk, 2014. augusztus 13. Gaál József gazdálkodó nézi a lisztharmat betegségtől rothadó szőlőjét a Zala megyei Felsőrajkon 2014. augusztus 13-án. A lisztharmat egy gomba által okozott betegség, amelynek nagyon kedvez az idei csapadékos nyári időjárás. A gondozás ellenére a szőlő nagy részét érinti a betegség a térségben. MTI Fotó: Varga György

Nemcsak a fesztiválozókat, a borászokat is megviselte a folyamatos, nagy mennyiségű nyáári esőzés. A helyzet nem reménytelen, de ehhez az kell, hogy a szüretig hátra levő pár hétben egyáltalán ne legyen már csapadék.

Penészes, rothadó, vagy éppen a rengeteg csapadéktól kirepedezett szőlőszemek - az idei nyár nem igazán kedvezett a szőlőtermesztésnek. A rengeteg csapadék, és relatíve kevés, illetve rosszul elosztott napsütés miatt beinduló kórokozók, mint a lisztharmat, vagy a peronoszpóra az idén különösen nagy kárt tudtak tenni a termésben - derül ki Homonna Attila, borász elmondásából. A helyzet nem teljesen reménytelen de a gazdáknak mindenütt komoly terméskieséssel kell számolni.

Kritikus hetek következnek

Nem szép látvány Forrás: MTI/Varga György

Mint általában, a szeptemberi időjárás kritikus a termés és az abból készített bor minősége szempontjából.

„Minden azon múlik, milyen lesz most az idő, egyelőre jónak tűnik. Ha semmi, de tényleg semmi eső nem esik, és süt a nap, akkor valamit ki lehet majd hozni a szőlőből, sőt még az is lehet, hogy jó lesz a termés, bár mindenképpen kevés.” - mondja Homonna.

A szőlőket az augusztusi kíméletlen esőzés nagyon megviselte. Sok eső jött, felszáradni nem volt idő, a szőlő pedig azt a rengeteg vizet mind fölszívta, a szemek egy része kirepedt, a nedvesség és a magas páratartalom pedig ideális terepe az olyan gombás megbetegedéseknek, mint a lisztharmat, vagy a peronoszpóra.

A korai fajták szívták meg

A szőlőfajták közül főleg azoknak tett nagyon rosszat a sok eső, amelyeket korábban kell elkezdeni szüretelni. Ezek már nem tudnak profitálni a következő hetek esetleges jó időjárásából. Ilyen a muskotály, vagy Balatonon a szürkebarátR, de az Irsai és a Chardonnay termelői sem jártak különösebben jól.

Botritisz: áldás és átok

De nemcsak az egyébként is nagy károkat okozó lisztharmat és peronoszpóra tizedeli a termést, hanem a Tokaj természeti kincsének számító penészgomba, a botritisz is. A botritisz nevű penészgomba miatt kezdődik a szőlőszemekben az aszúsodás, ennek a folyamatnak a végén áll a tokaji aszú illetve szamorodni.

Csakhogy, magyarázza Homonna, ha a botritisz nem a megfelelő időben jelenik meg, hanem a vártnál korábban, akkor ugyanolyan problémákat okoz, mint a többi gomba. „Alacsony, 13-14-es cukorfoknál nem örülünk a botritisznek, mert ahhoz, hogy a szőlőt aszúhoz használjuk, sokkal magasabb, 16-18 fok körüli cukortartalomra van szükség.” - mondta Homonna.