Szürke lúd medvét győz

vodka teszt
Vágólapra másolva!
Bort kóstolni, ha nem is egyszerű, de legalább értelmezhető feladat. Azt ugyanis még a legtaplóbb nyelvű kóstoló is észleli, hogy egy rizlingnek más az illata és az íze, mint egy szamorodninak. A művelt olvasó pedig nyilván arra is képes, hogy a 160 forintos Koccintóst vakon kóstolva erőfeszítés nélkül megkülönböztesse Szepsy István egyik hatputtonyos aszújától. De mit kezdünk azzal az itallal, ami a gabonából nyert alkoholon és vízen kívül nem tartalmaz mást?
Vágólapra másolva!

Van különbség vodka és vodka között, ha nem látjuk, hogy milyen palackból származik? Nyolc versenyzőt indítottunk, ügyelve arra, hogy földrajzilag és fogyasztói célcsoportok szerint kevert legyen a minta. Három orosz, egy ukrán, egy finn, egy svéd, és egy francia vodka mellé kontrolltételként egy úgynevezett kommersz szeszesitalt is beválogattunk. Az oroszok közé a nagy klasszikus, sima piros Stolichnaya és az elmúlt évtizedben fantasztikus karriert befutó Russkiy Standart vodka Platinum változata, valamint a nálunk kevésbé ismert, de még a Stolinál is nagyobb múlttal büszkélkedő zöld címkés Moskovskaya került be. Az ukránokat a Nemiroff, a svédeket - nahát - az Absolut, a finneket - dupla nahát - a Finlandia, a puccos franciákat pedig a Grey Goose képviselte. A magyar kommersz vonalat tesztünkben a Tajga szeszesital biztosította, jegesmacis logójával azonnal belopta magát a szívünkbe.

Vakon kóstoltunk, a talán nem is létező illat- és ízbeli különbségek kiemelése érdekében borospohárból. Íme az értékelések:

Russkiy Standart Platinum

Több ismerősünk nagy összegben mert volna fogadni a RS végső győzelmére. Ennek ellenére egyikünkre sem volt átütő hatással. Tiszta alkoholillat, a szájban és korty után is selymes, kerek érzést nyújt. Semmi csípés, kulturált és visszafogott viselkedésű ital. Inkább nyugati diplomata, mint orosz bármi, ezt éreztük kóstolás közben. Koktélokhoz tökéletes alapanyag, de önmagában iváshoz túl steril.

Nemiroff Nemirovskaya

A legnagyobb csalódás. Illatában megjelenik a citrom, ami, mint később kiderült, már vészt jósol. Erős sebfertőtlenítőszag vezeti be a kortyot, és már szájban is elindul a csípés. Ízben krumplicukor és higító, zavaró utóíz és kaparás a torokban. A Tajgára tippelnénk kóstoláskor, de ahhoz túl sok benne az alkohol. Később visszakóstolva, ugyanez, libabőr és fintorgás.

Tajga szeszesital

Vállon veregetjük magunkat - senki nem tévesztette össze az igaziakkal a kommersz jegesmedvét. Citromos higítószag, ugyanakkor - talán szerencsére - gyenge, jellegtelen íz. Utóíz nulla, kevéssel megúsztuk a kalandot.

Absolut 40%

A legnagyobb kellemes meglepetés. Letisztult, eszményi alkoholillat, anélkül, hogy túlzottan fertőtlenítőszagú lenne. A szájban tömény vodkaság, erős, de nem bántó a jelenléte. Korty után egészen egyszerűen odabasz egyet, ahogy kell. Nem utóíz ez, hanem pontosan annyi garati csípés, amennyitől már érzi az ember, hogy ivott. Egyértelműen ez volt az egyik legjobb darab a sorból.

Grey Goose

Nagyon kíváncsiak voltunk, vajon mit kapunk a többinél háromszor-négyszer drágábban mért, vízzel higított etil-alkoholtól. A válasz: nem esünk hasra tőle, de a francia prémium vodka tényleg a legjobbak között van. Enyhén gyógyszeres illatú, kicsit savanykás, de nem rossz értelemben. Szájban és kortyolva egészen markáns, úgy csíp, ahogy kell. Elhangzik a faragatlan szó, egyetértünk. Eddig kibírtuk evés nélkül, csak ásványvízzel öblítve, de erre muszáj harapni valamit. Ez lenne a finomkodó francia? Döbbenet.

Stolichnaya 40%

Kétségbeesetten próbálunk valamit is kihámozni belőle, annyira semmmitmondó. Közepes sebfertőtlenítőszag, szájban semmi, utóíz semmi, minimális torokcsípés. Ez egy csinovnyik, szürke és érdektelen. Koktélba vagy alkoholizmushoz való, haladjunk.

Finlandia

A baljós citromszag itt is előbújik, már semmi jóra nem számítunk. Bizarr módon már a nyelvünket is csípte. Kellemetlen vegyszeres utóíze van, libabőröztető. Egészen modortalan benyomást kelt, ugyanakkor nem tűnik különösebben erősnek. Vodkának vodka, de nem jó érzés inni belőle.

Moskovskaya

Brutális vodkaszag, szinte látjuk magunk előtt a befagyott Bajkált, lékhorgászokkal. Ízre ugyanez, nagy orosz medve, a Föld területének 1/6-a, Napóleon megfutamodik. Korty: mintha kősziklát nyelnénk. Utána enyhe csípés és levegőért kapkodás. Jó is, hogy ez az utolsó. És csak 38%-os, 1894-ben Mengyelejev (igen, a periódusos rendszeres) ezt határozta meg szabványként. A Moskovskaya pedig abban az évben indult az első állami vodkagyár termékeként. Ez vodka.

Forrás: Táfelspicc

Mit tanultunk?

A vodkának jó esetben nincs fajtára jellemző íze. Bármilyen, a tiszta alkoholtól eltérő mellékíz vagy szag - mint például a citromaroma - zavaró tud lenni. Ami viszont megkülönbözteti az egyes márkákat, így lehetővé téve az egyéni ízlésbeli preferenciát, az a korty utáni érzés. Hol csíp és mennyire, mekkorát üt, mennyire melegít, van-e utóíze és mennyire erős - ezekre érdemes figyelni. Na és persze arra, hogy mértékkel fogyasszuk.