Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar borászatok egyike sem minősítette kiválónak az idei termést, derült ki múlt héten a Terroir Consulting kutatásából. A szakma egyetért abban, hogy a 2014-es év nem számít kiemelkedőnek, sőt a megkérdezett szakemberek szerint egyes régiókban még a legendásan tragikus 2010-et is alulmúlhatja.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) szeptember első hetében kiadott jelentése 270 millió liter seprős újborral számolt, ami nagyjából megegyezik a tavalyi mennyiséggel – akkori adataik még a kora augusztusi becslésekre támaszkodtak –, mostanra azonban látszik, az idei termés nem fogja meghaladni a 2013-ast.
Az elmúlt öt év adatai alapján Magyarország az Európai Unió bortermelésének mindössze 1,5 százalékát adta, ami a HTM közleménye szerint nagyjából az osztrák bortermeléssel azonos nagyságrend. Megtudtuk, hogy „Az import mennyisége az elmúlt pár év során jelentősen megnőtt. Az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy magasabb árú borokat exportálunk és alacsonyabb értékűeket importálunk.”
Ugyan a jelentési időszak még tart, de látszik, hogy a tavalyi év 294 millió literes mennyiségének körülbelül a hatvan-hetven százalékára számíthatunk. (Az utóbbi évek csúcsa 541 millió liter volt 2001-ben – ezt 2004-ben sikerült megközelíteni, ám azóta a hazai bor előállítási mennyisége nagyjából a felére esett vissza.)
Spiegel Zsolt, a villányi hegyközség hegybírója elmondta: „Komoly növény-egészségügyi problémák voltak, de mindent megtettünk; alapos védekezéssel sikerült valamelyest elhárítani a veszélyt. A lisztharmat után a rothadással is megküzdöttünk, úgy érzem, sikeresen. Még folyamatban van a jelentési időszak, így pontos számok a hozamról és a mustfokról nincsenek, de a korábbi adataink alapján 8 tonna szőlő saccolható hektáronként. Az biztos, hogy nem lesz kimagasló év, sem mennyiségben, sem minőségben. Nem lesznek csúcsboraink, de a magasra tett mércénk szerint is átlagos, erős közepes minőségre számíthatunk Villányban.”
Van-e helye az aggódásnak? Elég borunk lesz az idei szüretből? A pesszimizmust Palotai Zoltán, a Bortársaság egyik vezetője hessegette el. „Látszik, hogy nagy borok nem készülnek majd, 2014 nem a drága magyar évjáratokról lesz híres. Úgy vélem, szép alapborokra viszont számíthatunk, nem hinném, hogy ezekből hiány lenne majd a piacon. Szerintem lesz mit inni.”
Ennél sokkal elkeseredett Ráspi, vagyis Horváth József fertőrákosi borász, étteremtulajdonos. „A termés kilencven százaléka odalett. A lisztharmattal harcoltunk, mint oly sokan az országban. Időben kezdtük a permetezést – igaz, mi természetes szerekkel, biopermettel dolgozunk -, a termés felét talán meg tudtuk volna menteni. A maradékért a véletlen meg a technika a felelős, hiszen több fontos eszközünk a legrosszabbkor romlott el. Minimum 30, maximum 80 éves tökékről szüretelünk hozamkorlátozással, borászati segédanyagok és fajélesztők nélkül. Köves talajú dűlőinken normális körülmények között ezer kilót szüretelünk hektáronként – ennek most a töredéke jött össze. Nem, hogy palackozni, lassan már foglalkozni sem érdemes vele. Félhektárnyi szőlő termett a huszonhármon, igaz, a minőségével nem lesz baj, csak a mennyiségével. 2010-ben nem tudott beérni, most legalább megkapta a napsütést, lesz egy kis zweigelt, kevés rosé.”
Tokajban sem volt rózsás a helyzet. A nyár elején ott is megjelent a lisztharmat, nyomában drasztikusan csökkent a hozam. A maradék szőlőt ugyanúgy megtizedelte az esős, párás időszak rothadása – ott is voltak olyan területek, ahol a szőlő 90 százaléka az enyészeté lett.
„Kevés borom lesz, de jó minőségű.” - mondta az erdőbényei Homonna Attila a Táfelspiccnek. (Korábbi interjúnkért kattintson ide!) „Fele-harmada csak a megszokottnak, de ez az év ilyen, talán majd a következő jobb lesz. A hárslevelűvel elégedett vagyok, a furmint és a muskotály szintén megfelelő cukortartalmú, az őszi napsütés segített a beérésben. 2010-ben is tragikus hangulat uralkodott el mindenkin, mégis lettek csúcsborok; ez idén is összejöhet.
Mi a fene az a lisztharmat?
A lisztharmat a tömlősgombák Erysiphaceae család több nemzetségének a neve. Élősködők, leginkább a gazdasági növényeknek ártanak. Nevüket onnan kapták, hogy az ellepett részeket fehér, lisztes lepellel vonják be, melyet konidiumaik nagy tömege alkot – nyaranta ezek szaporítják a gombát. A fertőzést kora tavasszal a tokocskákból kikerülő tömlős spórák okozzák.
Kérdésünkre, hogy befolyásolhatja-e majd a jól sikerült 2014-es borok árát a kis mennyiség, Homonna Attila elmondta: „Dehogy, a magyar piac nem így működik, ez nem a bordeaux-i borvidék, ahol a gyűjtők vagy az ínyenc fogyasztók lecsapnak egy-egy ritka tételre.”
A pincék feltehetőleg kénytelenek lesznek az eddigi árképzési kereteik között maradni, hogy a megtermelt 2014-es tétel ne maradjon a nyakukon. Ahogy az átlag borfogyasztók kevéssé vették észre a 2010-es gyenge évet, talán a mostanit sem fogják, hisz a kereskedők és a forgalmazók kitöltik a lyukakat a korábbi, raktáron maradt vagy palackban érlelt boraikkal.
