Itt a nyár, érezzünk rá a csapolt sörre!

Elrohant ön mellet a sörforradalom? Nem érti mire fel ez a kézműves-mánia? Még akkor is érdemes kinéznie a Városligetbe, ha úgy érzi, nem akar megismerkedni a házi főzésű italokkal.

Ne higgye azt, hogy ez csak belvárosi hipszterek alkoholos zsúrja: a június 5-7. között tartott Főzdefeszten nyugdíjasok, középkorú házaspárok ugyanúgy kikérik a magukét – sőt, nem is kanbuli, hiszen péntek délután a környékbeli irodákból leballagó csinos lányok is korsóval a kezükben grasszáltak mosolyogva.

Keserű élmény, az a jó Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ugyan a fesztivált elsősorban a hazai főzőmesterek bemutatkozásának szánják, nem csak magyarok söreiből ihatunk. Mivel nekem és még sokak számára a sör egy nagyon cseh dolog, örültem, hogy számos standon az ő söreiket kínálják – Magyarországon ritkán kóstolható ennyi féle ízű, erejű és színű sör Svejk országából.

Minden kororsztály ott volt Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ne gondoljanak nagy nevekre: a cseheknél rengeteg apró cég dolgozik, zömük a munka- és eszközigényesebb alsóerjesztésű változatokat főzi – náluk ez az alap, az aranysárga, jól komlózott csemege. Idehaza a legtöbb kisebb vállalkozás a felsőerjesztésű, egyszerűbben kivitelezhető sörök mellett tette le a voksát, ami ízben és illatban is más élményt ad.

Ha sör, legyen cseh Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Első tippünk mégis szlovákiai: a magyar tulajdonos által vezetett, csodálatos szakmai alázattal dolgozó rozsnyói Kaltenecker tökéletes bevezető azoknak, akik szomjasan megérkeznek a platánfák alá. Többfélét kínálnak, de mi a Kras-t választottuk, ami aránylag könnyű, 4,5 százalékos szűretlen lager.

Kaltenecker Rozsnyóból Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Tisztességes malátás jegyek, békésen erősödő komlós kesernyével. Szűretlensége kiemeli az aranysárga színt, ami fölött bárányfelhőként terül el a kemény hab: nem ver fejbe, de eltompítva a szomjat jó alapot ad arra, hogy higgadtan felmérjük, hogy mit igyunk ezután?

Pár korty Csehország Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Mivel kedvelem az igazán komlós, édességet messziről is elkerülő söröket, elindultam valami igazán emberes csapolást keresni. Meg is találtam, az 5%-os Pernštejn Premium Hořký ideális választás. A pardubicei főzde morva maláta mellett komoly dózis žateci komlót tett az üstbe. Megérte: az íz tökéletes, benne van minden, amiért imádni lehet a karakteres cseh söröket.

Maláta szotyi helyett Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ha már ott támasztottam a 13-as standnál, kértem egy pohárral a Granát biorsörükből, ami annak ellenére, hogy felsőerjesztésű, kellemes, testes, hosszan tartó rozsos aromával nyugtatja a torkot. A félbarna Ale-t a Bohemia Regent főzi, alkoholtartalma barátságos, 4,2 százalék.

Hát nem cuki jószág a mangalica? Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Külön öröm volt, hogy a pulton két kis tálkába malátát tettek, lehetett csipegetni – higgyék el, íze felülmúl bármit. Hallgassanak rám, ilyenkor ezt kell enni, nem a sós krumplichipszet.

Hopiverzum Miskolcról, szeretjük Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Természetesen bűn lett volna hazamenni magyar sör kóstolása nélkül, így a miskolci székhelyű Zip’s standjához ballagtam, ami közvetlenül a hátsó kapu mellett található. A cég talán híresebb külföldön, mint idehaza: tavaly előbb Dublinból hoztak el két ezüstérmet a kézműves sörök nemzetközi versenyéről, utána az Egyesült Államokban, Kentucky-ban, a lexingtoni Alltech Commonwealth Craft Beer Cupon kaptak aranyat. Akkor egy karácsonyi sörrel nyertek, amit ide természetesen nem hoztak.

Nagy mosoly járt a sör mellé a Zip's-nél Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Helyette egy Hopiverzumot kértünk a csinos, nevetős pultos lánytól: a 6 %-os fekete IPA jó választás volt, hiszen sok hazai India Pale Ale-lel szemben nem a gyümölcsös mosogatólé dominált benne, hanem diszkrét fenyőíz, visszafogott citrusosság, amit trükkösen betakart a csokis jegyeket mutató komló. Az első kortynál feltűnik a sűrűsége: óvatosan igyuk, mert erős, ütős, hamar megcsapja azt, aki nagyon rástartol a városligeti napon.

Mozdony vagy BBQ? Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Érdemes eszegetni is, hiszen rengeteg büféskocsi parkol a sörkimérések között. Pestiesen manapság mindent foodtrucknak hívnak, bár ez lassan kezd annyira fárasztó lenni, mint a kézművesség ragozása a sörök között. A duzzogáson túl viszont jó volt az ételfelhozatal: mi a Befalo Bill óriási, mozdony méretű, matt fekete utánfutóra telepített BBQ-jához álltunk be – az átsült sertés megadóan vetette bele magát a gyomromban keveredő sörtengerbe.

Megláttam a Lobkowiczot Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Hazafelé még muszáj volt megfékezni: megláttam a kedvenc cseh márkámat, a Lobkowiczot. Elgyengültem, hiszen a csodálatos komló-maláta harmóniát mutató világos az egyik legjobb dolog, amit csak megvehetünk kinn. Éreztem, hogy ezzel a fél literrel már egy óriási szunyókálást készítek elő, de nem férfi az, aki elfut a sör elől.

Hanomag a napernyő alatt Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ha kimennek a Főzdefesztre, átlagosan 7-800 forinttal számoljanak korsónként. Van olcsóbb, van drágább is, de így legalább meg tudják saccolni, mennyit kell a digitális kártyára feltölteni. Ha nem akarnak megcsúszott bel- és külföldi ifjak tivornyájában aktívan részt venni, menjenek még délután, biztos nem lesz még akkora zsúfoltság. Jó sörözést, egészségükre!