Három kenyér, amelyet napok múlva sem fogunk kidobni

2012.10.14. 10:47

Milyen az itthon kapható jó kenyér, és van-e egyáltalán? Erre voltunk kíváncsiak, amikor megnéztünk három, hazai mezőnyben csúcskategóriásnak számító fehér kenyeret.

Forrás: Táfelspicc

A második kérdésre a válasz egyértelmű és határozott igen, kaptunk jó (sőt kitűnő) fehér kenyeret, még ha utána kellett is menni egy kicsit. Az első kérdésre a válasz mondjuk legyen az, hogy nem olcsó. Viszont - és ezt teljes lelki nyugalommal írjuk le - ha összeszámoljuk, hogy az ilyen-olyan összevásárolt, fölfújt veknikből mennyi a hasznosuló anyag, és mennyi landol a szemétben, mert két nap után morzsáira esik szét, ha közelítünk felé a kenyérvágó késsel - nos, akkor nem olyan drága. Legalább is a három versenyzőből az egyik. Mivel egy kenyérnél rettenetesen fontos, hogyan bírja, ha állnia kell, hogyan szárad ki, mennyi ideig fogyasztható, mennyi ideig finom, a három tételt frissen, és két nappal később is kóstoltuk- ez alatt az idő alatt mindegyiket saját papírzacskójában, hűvös szobában tartottuk. Ez a két nap talán kevés, de mivel itt nem hatalmas, 1,5-2 kilós veknikről beszélünk, nem is kell egy hétig kitartania, hiszen elfogy.

Forrás: Táfelspicc

A table! normandiai fehér kenyér

Honnan: A table!

750g - 990 Ft

Frissen: Az a table! a megnyitása óta magas (és nem feltétlenül jogosulatlan) árképzése ellenére lett az autentikus budapesti francia pékség. Itt a bagett, a sütemények, minden teljesen olyan, mintha Párizs egy kis romantikus pékségében árulnák. A normandiai fehér kenyér a vásárláskor igazolni látszik a hely hírét. A cipó aranybarnába játszó, szőkés árnyalatú, tapintásra ropogós, tépéskor kissé vékonyabb annál, amit ideálisnak tartunk.

2 naposan: A vékony héj hátrányai sajnos egyértelműek: a belsejében levő nedvesség elillan, a kenyér nem lett túl száraz, de az ízéből sokat vesztett, és ami a legnagyobb baj, hogy a héja pont ugyanolyan lett, mint a bele. A tészta egyébként az eredeti ruganyosságát elvesztette, nem lett rossz, továbbra is fogyasztható, de nem adnánk neki még egy napot.

Mikor vegyük: Ha inkább a lágyabb, puhább kenyereket szeretjük. Szendvicsnek másnap már jó.

Forrás: Táfelspicc

Marmorstein pékség fehér kenyér

Honnan: Opera deli

500g - 390 Ft

Frissen: Erőteljes, tömzsi cipó kemény, vastag, ropogós héjjal. A bele kicsit savanykás, ízes, ruganyos. Rendes késsel jól vágható, semmi morzsa (leszámítva a lepattogzó héjdarabkákat, de az normális). A kenyér alja kicsit odakapott, éppen csak annyira, hogy megkapjuk azt a jó karakteres ízt.  

2 naposan: Hosszú távon (jó: középtávon) az abszolút győztes. Szikkad, igen, a héja sem ropogós már, viszont még mindig van íze (emlékszünk: vastag, rendesen megsütött héj), nem is akármilyen, a vajas-lekváros és a sima vajas próbaszelet is olyan volt, amilyennek a nagy könyvben meg van írva. A cédula szerint ez egyébként a szavatosság lejárta volt, de simán kinéztünk volna belőle még két napot, ha nem fogy el. Ez a félkilós kenyér négyszáz forintért óriási vétel.

Mikor vegyük: Ha szeretjük az igazi, vastag héjú parasztkenyeret, és még a harmadik nap is hajlandóak vagyunk ugyanazt a veknit enni.

Forrás: Táfelspicc

Culinaris fehér kenyér

Honnan: Culinaris

250 g - 799 Ft

Frissen: A legdrágább kenyér a szereplők között. Mi aztán tényleg nem fogunk kivonulni az utcára, hogy egymillióan a háromhatvanas kenyérért, de egy kiló kenyérért háromezer forint viccnek kicsit erős. Még akkor is az lenne, ha az egész városban nem lenne más. Persze jó kenyér ez is, ennyiért nem lehet huzamosan rosszat vagy átlagosat árulni. A héja vastag, ropogós, a tészta szép lyukacsos, az íze viszont kissé sós, sósabb annál, amit egy kenyérnél szeretünk.

2 naposan: Jól bírta az eredeti papírzacskóban való pihentetést, de ez teljesen irreleváns szempont egy negyedkilós kenyérnél. Nekünk kifejezetten vissza kellett fognunk magunkat, hogy maradjon belőle, pedig nem vagyunk különösebben nagy kenyérfogyasztók.

Mikor vegyük: Ha a pénz nem számít.