Evés és etetés halottak napján

2012.11.01. 7:57
A magyarok esznek és etetnek. Egy vendégség sem maradhat trakta nélkül, anyák és nagyanyák tömik a gyerekeiket változatlanul, a magyarok szerint egy férfi szívéhez is a gyomrán keresztül vezet az út, miért éppen a halottak maradnának ki? Halott hozzátartozóinkra és barátainkra emlékezünk a hétvégén, ezért most összegyűjtöttünk néhány, a halállal és élelmiszerrel kapcsolatos hagyományt és szokást. Miért készítenek ki vacsorát az elhunytnak, miért adakoznak temetés után máshol, és miért bulizik egész Mexikó halottak napján?

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Magyarországon a középkortól évszázadokon át a települések templomai mellé temették a halottakat, ezért a temetéssel kapcsolatos evés és etetés is jórészt a templomokban vagy sírkertekben történt. A temetési szertartás alatt - amely a templomban zajlott - vagy után, a templom ajtajában vagy a sírnál osztották ki a halott üdvösségéért való imádság fejében a koldusok, betegek és öregek között a gyászoló család ajándékát, főleg kenyeret, kalácsot, bort, gyertyát.

"Egyes helyeken a halottas házban ült tort a meghívott szegények, koldusok, félkegyelműek ünnepélyes megvendégelése előzte meg. Olykor a halott végrendeletében is meghagyta az alamizsnaosztás idejét és mértékét." Ezt a gyászoló család azért is teljesítette, mert félt, hogy a halott leke majd visszajár - derül ki a Magyar Néprajzi Lexikonból.

A hagyomány különböző változatai néhol még ma is élnek. Van, ahol a hívek az alamizsnát (kenyér, kalács, bor, zsír, szalonna, köles, bab) a templomban felállított gyászkoporsó mellé rakják, majd az összegyűjtött élelmet a koldusok és rászorulók között szétosztják. Az ételeket a katolikus délszlávok egy része hozzátartozójuk sírjára teszi - írja a lexikon. Göcsejben a család otthonában éjszakára terítenek az elhunyt hozzátartozók számára, aztán vagy megeszik, vagy odaadják a szegényeknek. Szeged környékén már mindenszentek ünnepén fehér üres kalácsot (kóduskalács) szoktak sütni, és mézzel vonták be a tetejét. A koldusnak szánt kalács, alamizsna a halott megvendégelésének módosult, keresztény változata. Van, ahol sütnek-főznek, buliznak, a halottakat megtévesztendő. (Nehogy azt higgye a halott, hogy baj van a hátrahagyottakkal, és visszatérjen.) Rengeteg népszokás van tehát, amelyet a hagyományőrzők - általában keresztények - tartanak és sok közülük bőségesen tartalmaz ételt. Mindenkit etetni akartak, félve attól, hogyha nem ezt teszik, a halott visszajár majd. És a legtöbb esetben a félelem vezérelte őket. Talán ezért is gyászos nekünk ez az ünnep.

Forrás: AFP/Gustvo Duran

Van, ahol mulatnak

Közben Mexikóban három napon át mulat mindenki. A Los Días de Muertos alatt a halottakat őrületes bulival és rengeteg étellel várják vissza a családjukba mulatni. A közhit szerint a holtak pedig örömmel mennek. Az indián őslakosok a halált az élet természetes és szükséges velejárójának tekintették, de jöttek az európaiak, és megmutatták, sőt igyekeztek bevezetni a gyászos megközelítést. Végül a maja és azték hagyományok keveredtek a keresztény felfogással, ebből nőtte ki magát a háromnapos őrület. Keresztény szertartás szerint temetkeznek, de a sírnál cukorkoponyákat esznek és énekelnek. A Mária-szobor mellett megfér egy másik oltár is a kredencen, amelyet teleraknak virággal, cukorcsontvázzal és süteményekkel, hogy ha a halott visszajönne, nehogy éhes maradjon. A gyerekek saját névre szóló cukorkoponyát kapnak (calaveritas), és tequilát is hordanak a sírokhoz, hogy inni is tudjon a halott, ha megszomjazna.

Tirolban ezen a napon süteményt hagynak az asztalon a halottaknak, és melegen tartják nekik a szobát, Bretagne-ban vacsorát hagynak a halottnak.

Forrás: AFP/Getty Images/Brendan Smialowski

A halloween

A halloween (All Hallows Eve, minden szentek estéje) az Egyesült Államokban a halottak napja előestéje, a sütőtökfaragás mellett a jelmezbe öltözött gyerekek édességért kunyerálásáról szól. Amerikába egyesek szerint az ír bevándorlók telepítették be a hagyományt, náluk samhainnak hívják (ma már inkább ott is halloween) és szerintük még a tököket is ők vitték. A halloween valóban ősi kelta hagyományból kialakult ünnep, eredetileg a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, amely összeolvadt a mindenszentek napjával. Nem véletlenül. Az egyház a kereszténység terjesztésekor azt a feladatot adta a hittérítőknek, hogy a keresztény szokásokat valahogy igyekezzenek a pogány ünnepekhez igazítani. III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át, így a boszorkányokat és kísérteteket együtt lehet ünnepelni a szentekkel.

Receptek az ünnepekre:

Sütőtökkrém-leves 

Sütőtökös pite

Sütőtökös almalé

Sós sült sütőtök

Az angolszász világ ünnepének hangulatáról pedig itt olvashat.