Hogyan vásároljunk csokinyulat?

Két hét múlva húsvét, de már két hónapja várnak a csokinyulak, -bárányok és -tojások a polcokon arra, hogy felzabáljuk őket. Tippek a vásárláshoz, segítség, hogy elkerüljék az ehetetlen, nem is csoki csokinyulakat.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége a napokban küldött kiáltványt, amely tíz pontban védi meg a csokinyulak becsületét, mert viszlát a bevonómasszának: a csokoládé uralja a terepet. Felvásároltuk tehát az összes elérhető csokinyúlfajtát a három hiperből (Tesco, Auchan, Interspar), két drogériából (DM, Rossmann), két országosan elérhető üzletláncból (Aldi, Lidl) és az utunkba kerülő diszkontokból, hogy kiderítsük, mi a helyzet nyúlfronton.

Csoportkép nyúllal Forrás: Táfelspicc

Amire érdemes figyelni

Kellemes meglepetés, hogy a nyulak döntő többsége valóban csokoládéból készül, sokkal nehezebb belefutni bevonómasszából készült, kifehéredett felületű, tavalyi Mikulásra emlékeztető ízű figurákba, mint mondjuk néhány évvel ezelőtt. De ez nem jelenti azt, hogy nem is lehet, pár szempontra azért mindig ügyeljenek.

Mi a különbség a massza és a csokoládé között?

A kakaótartalmú masszák (A fehér és színes bevonómasszák kakaóanyagot nem tartalmaznak) kakaó szárazanyag-tartalma legalább 5%. Ezzel szemben az étcsokoládé kakaó szárazanyag-tartalma legalább 35%, a tejcsokoládéé legalább 25%. (Ezek a Magyar Élelmiszerkönyv szokás szerint alacsony követelményei, jó minőségű étcsokoládé 60, tej pedig 30% kakaó szárazanyagot tartalmaz.)

Ha az étcsokoládé összetevőit nézzük, az kizárólag kakaómasszát, kakaóvajat, cukrot és természetes vaníliát tartalmazhat. A tejcsokoládé ezeken felül (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) min. 14% tej szárazanyagot is.

A kakaós tej-, ét- és bármilyen bevonómasszák az Élelmiszerkönyv leírása alapján kakaóporból és/vagy kakaómasszából, cukorból, növényi zsírból, szükség szerint tejkészítményekből vannak.

Masszákból is készülnek figurák (mint a nyúl és a Mikulás) és táblás termékek.

Matricák a talpon: bontsák ki, de ha nem kell, szépen hajtogassák vissza! Forrás: Táfelspicc

Az első és legfontosabb: mindig olvassák el a címkét

Triviális megállapítás, de minden itt kezdődik. Nincs olyan termék, amelyre ne nyomtatnának tájékoztató magyar feliratot, csak van, amit nagyon keresni kell. Van, amelyiket a fóliára nyomtatják, van, amelyet matricaként ragasztanak fel. A trükkösek nyilván kényelmi szempontból kerülnek a nyulak talpára, ezeket gátlástalanul bontsák ki és olvassák el: a tájékoztató azért van, hogy fizetés előtt olvassa a potenciális vásárló, nem pedig azért, hogy otthon rájöjjön, esetleg olyat vett, amit nem is akart.

Bevonós nyulak és tojások Forrás: Táfelspicc

Ha ez megvolt, értelmezzük a látottakat: kakaós tej- vagy étbevonómasszából készült?

Olcsó termékek, amelyeknek bizonyos szempontból lehet örülni, de ezek a nyulak hidrogénezett növényi zsírokat, aromát, kevés kakaóport és elsősorban sok cukrot tartalmaznak, és szinte semennyi (min. 5%, mint azt a fenti keretesben részletezzük) kakaót. Na ne.

Növényi zsiradék a csokiban Forrás: Táfelspicc

Ha sikerült csokoládéból készült nyulat megragadni, akkor még mindig van egy kiskapu, amelyet egy uniós jogszabály engedélyez: a csokoládék zsírtartalmát 5%-ig kiegészíthetik növényi zsiradékkal (az előírt kakaóvaj-mennyiséget megtartva), amelyet kötelező feltüntetni a csomagoláson. Ez lehet bármilyen növényi (például pálma vagy kókusz) zsiradék, a megvásárolt termékek közül ugyan egyik sem tartalmazott hidrogénezett zsiradékot, de azért erre is jobb odafigyelni.

A csokoládényulak minőségének esetében hasonló a helyzet, mint a táblás csokoládéknál: vannak jobbak, és vannak az átlagos, rettentő édes termékek, az alábbi szempontok szerint keressék a jobb minőségű termékeket:

• étcsokoládénál minimum 60% kakaószárazanyag-tartalom
• tejcsokoládénál minimum 30% kakaószárazanyag-tartalom

A feljebb linkelt csokoládétesztünk eredménye nagyjából megegyezik a csokinyulak kínálatáéval.

Az itthon kapható csokoládék többségével az a baj, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv erre vonatkozó leírása alapján az étcsokoládénak nevezhető termékeknek elég 35% kakaó-szárazanyagot tartalmazniuk (a tejcsokoládénak 25%-ot, a számunkra értelmezhetetlen háztartási tejcsokoládénak 20%-ot), lehet bennük cukor, növényi zsiradék – nem csak kakaóvaj – és egyéb ízesítőanyagok. Ez a leírás ugyanígy vonatkozik a csokoládényulakra, tehát ugyanolyan eséllyel találunk finom csokinyulat, mint táblás csokoládét. Nehezen, de megoldható. Ha figyelnek az összetevőkre és azok mennyiségére a nyúlban, esélyeik nőnek.

Azok a márkák, amelyeket a teszt alkalmával szívesen ettünk (Choceur, Lindt) és készül belőle nyúl is, most is jól szerepeltek, plusz az Alnatura (DM) bio-csokoládényula is jó választás lehet. Sajnos a nyúlszemle többi résztvevője a táblásokhoz hasonló összetételű, a magyar szabályoknak ugyan megfelelő, de nem kiemelkedő minőségű csokoládényulat dob piacra.

Bónusznyúl Forrás: Táfelspicc

Az After Eight nyúl kálváriája

A szerkesztőség egyik tagja szerint az After Eight nyúl és Mikulás a brandrombolásnak nevezett jelenség egyik iskolapéldája, ráadásul kifejezetten a vásárló megvezetése.

Mert ugye mi az After Eight? Egy viszonylag szórakoztató édesség, mentolos krém, meg vékony étcsoki, elég jól kiadja, én régen imádtam. A termék lényege nem a csokoládé, hanem a lágy mentolos krém és a roppanó csokoládé együtt.

Ez a nyúl meg a Mikulás viszont egy szimpla mentolos csoki. Ahhoz meg nem kell After Eight, hogy mentolos csokit egyek.