Nikotin nincs az állateledelben, aroma lehet

A dog named Pivo looks at the counter at the Pets Deli food shop for dogs and cats in Berlin's Gruenewald district on January 2, 2014. The shop mixes fresh meats, vegetables and other ingredients to prepare meals for the animals which can be eaten on site or taken away. AFP PHOTO / DAVID GANNON

Időről időre előkerül internetes fórumokban, olvasói levelekben, hozzászólásokban, hogy a kutya- és macskaeledelek tömve vannak olyan anyagokkal, elsősorban nikotinnal, amely függőséget okoznak. Városi legenda vagy igaz?

Természetesen mindenki fel van készülve az élelmiszeripar álnokságaira, így nem véletlen, hogy sokan azonnal kész ténynek veszik ezeket az információkat. Miután többször belefutottunk a nikotinos elméletbe, utánajártunk, tényleg az emberek dohányfüggőségéért felelős vegyület teszi rabbá az állatokat?

Nyami Forrás: AFP/David Gannon

Az állateledeleket is feliratozni kell

A háziállatok számára készült eledelek csomagolásán kötelező feltüntetni a törvényileg előírt, takarmányokra vonatkozó információkat. Az elnevezésnek kapcsolatban kell állnia azzal, hogy milyen állatnak, melyik életkorban és milyen életmódhoz készítették. A teljes értékű tápok az adott életszakaszban minden szükséges tápanyaggal ellátják kutyánkat, macskánkat; igaz, emellett számos kiegészítő eledel is kapható – ezek lehetnek speciális vitaminos készítmények vagy akár a neveléshez használt jutalomfalatok.

Az előírások alapján kötelező feltüntetni az összetételt, mennyiség szerint csökkenő sorrendben – de figyelem, már találkoztunk olyannal, ahol ez a sorrend nem volt megfelelő. Az olcsóbb termékek esetében a gyártók leginkább kategóriákat írnak, vagyis annyit tudunk meg, hogy hús és állati származék, a minőségibb eledelek esetében nem ritka, hogy leírják, mennyi csirke, bárány és mondjuk árpa van benne.

Ízfokozók és aromák igen, nikotin nem

Dr. Faragó Zsolt Károly a váci Kedvenc Állategészségügyi Központ orvosa elmondta: „Az ár és a minőség bizony egyenesen arányos, a legolcsóbb és a szuperprémium termékek között óriási különbség van. Míg a paletta egyik fele színezék- és adalékmentes, addig a másik pont az ellentéte. Nem lehet véletlen, hogy az igazán olcsó eledeleket gyakran nagyon kedvelik az állatok – ezek feltehetőleg ízfokozót és aromákat is tartalmaznak.”

Erre szükség is van, ha a kutyára akarnak hatni, hiszen szaglásukkal szemben ízérzékelésük gyenge, elsősorban a szag alapján választják ki a táplálékot. A macskák nyelvén is kevés az ízlelőbimbó; talán ide lehet visszavezetni azt, amit a tulajdonosok válogatósságnak tartanak. Egykori vad életmódjuk során nagyon egyoldalú táplálékon éltek, éppen ezért háziasított utódjaik is gyakran visszautasítják az újfajta eledelt – csak igazán kellemes illatú ételekkel lehet elcsábítani őket.

Dr. Faragó Zsolt Károly elárulta: „Szkeptikus vagyok a reklámokban túlságosan sulykolt eledelekkel kapcsolatban. Véleményem szerint sokszor szerencsésebb, ha az állattartók egymásra figyelnek, nem a televízióra, hisz a valós tapasztalatok képesek felülírni a reklámokban kapott információkat. Abban, hogy függőséget okozó anyagok lennének a tápokban, nem hiszek – ha egy gyártó tenne bele, tenne az összes, akkor mit érnének el? Egyik sem lenne vonzóbb a másiknál.”

Kérdésünkre, hogy mi okozhatja a nikotinnal kapcsolatos közhiedelmet, a váci állatorvos megerősítette gyanúnkat, miszerint talán a nikotinsavat, vagyis a niacint hihetik egyesek nikotinnak, pedig nem az: a B-komplex család egyik tagja, B3-vitaminként is ismerik, több táp és étrend-kiegészítő is tartalmazza.

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Léteznek adalékanyag-mentes állateledelek, de azokat a legmagasabb árkategóriákban keressék. A legelterjedtebb a színezék – gondoljunk csak a száraztápok piros, bordó és zöld bogyóira, amelyekkel nem az állatot, a gazdát akarják meggyőzni, azt sugallva, hogy többféle, kedvence számára fontos alapanyag is benne van a zacskóban, holott a kutya szervezetének nincs szüksége ezekre az anyagokra. Az állományjavítók és a tartósítószerek is mindennaposak, igaz, a legtöbb táp esetében vitaminokat, nyomelemeket és aminosavakat is adagolnak a keverékbe.

Döghús nem, sok kutya számára feldolgozhatatlan szója lehet

Az állateledel-piac forgalma bődületes, meghaladja az évi 60 milliárd dollárt. Ennek mintegy kilencven százaléka macska- és kutyatáp. A magyar viszonyok is óriási összegeket mutatnak, a forgalom meghaladja a 30 milliárd forintot. Nem véletlen, hogy a világ vezető márkái nem csak forgalmazóként vannak jelen hazánkban, hanem gyártóként is – ennek részben a jó magyar gabona az oka. Ezen csak az lepődik meg, aki még nem olvasta el soha az összetevők sorát.

A dögkutas húsok, beteg állatok feldolgozásának legendájával ellentétben rendkívül szigorú előírások vonatkoznak a szegmensre. Annak ellenére, hogy az iparág számos állati és növényi nyersanyagot használ, amely más területeken melléktermékként jelentkezik, hazánkban az összes állati eredetű alapanyag állatorvos által kontrollált, vagyis teoretikusan emberi fogyasztásra is alkalmas. Más kérdés, hogy nem mindenki tenne asztalára bizonyos belsőségeket vagy inakat, tüdőt. Az érvényes előírások szerint minden nyersanyagnak nyomon követhetőnek kell lennie, csak érvényes engedéllyel rendelkező üzemekből származhatnak.

Potyer Dönci a joképű keverék kan - megérdemli a finom eledelt Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A növényi nyersanyagok közül leggyakrabban gabonaszármazékokkal, növényi fehérjék kivonatával, gyökérzöldségekkel, magvakkal, növényi olajokkal és hüvelyesekkel találkozhatunk. A szója is megjelenhet, mint összetevő, de sok kutya a szójafehérjét nem tudja megemészteni, lényegében kiüríti, nem úgy mint a sertés vagy az ember, amely képes annak feldolgozására. Így a szójás tápok vásárlásával a legtöbb kutya esetében csak ballasztot küld a gazda az állat szervezetébe, beltartalmat nem.

Az egyik vezető állateledel-gyártó megkeresésünkre elmondta, hogy a bevett és engedélyezett alapanyagokon kívül nincs szükség függőséget okozó adalékanyagokra, pláne nikotinra. Helyette hosszú labormunka és tesztelési folyamatok vannak mögöttük, minden új terméket tesztkörökön át tökéletesítenek, hogy ne csak tápérték szempontjából legyenek megfelelőek, hanem az állatok is kedveljék azokat – az illatok és aromák összessége rengeteget számít.

Ha bizonytalan, telefonáljon!

A Magyar Állateledel Egyesülés nevében Szórádi Gyöngyi elmondta: „Az állateledelek gyártásához csak engedélyezett adalékanyagokat lehet felhasználni, ezt szigorúan ellenőrzik a hatóságok. A macskatartóknál előfordulhat, hogy úgy érzik, kedvencük makacsul ragaszkodik egy bizonyos – jó minőségű – állateledelhez és nem hajlandó mást elfogadni, olyankor is, amikor egy drágább, minőségi termékről próbálják egy olcsóbbra átszoktatni. A jelenség oka, hogy a macska válogatósabb, ragaszkodik a megszokott ízletességű eleséghez, amihez az ízérzet mellett hozzátartozik a szag, a tápszemcse alakja, állaga, a szétroppanthatóság. Naponta többször eszeget, ízlelgeti az eleséget, könnyen válik a szokások rabjává.

A teljes értékű állateledelnek megfelelő mennyiségben és arányban kell tartalmaznia az állat számára szükséges összes tápanyagot – a vízen kívül –, ezért szükséges a vitaminok és más fontos anyagok, mint a nyomelemek, stb. hozzáadása. A tápanyag igény meghatározására iparági normák vonatkoznak, amelyeket a táplálástudomány fejlődésével folyamatosan aktualizálnak. Az európai állateledel ipar által kidolgozott minimális tápanyag-követelmények szabadon elérhetők az interneten.

Az állateledel gyártó felelőssége, hogy az előállított termék tápláló és biztonságos legyen, ugyanakkor ízletes az állat számára. A gyártó felelőssége kiterjed arra is, hogy bizonyítsa a termék jellemzőinek valóságtartalmát. Ennek érdekében vizsgálják, hogy az állat szervezete, amelynek a táplálékot szánják, hogyan reagál az etetés során: ehhez különböző életkorú és életvitelű állatokat választanak. A vizsgálatok fontos támpontot adnak a folyamatos termékfejlesztéshez és az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy a jobb táplálásnak köszönhetően a kedvtelésből tartott állatoknak javult az egészsége és tovább élnek.

A vásárlónak lehetősége van arra, hogy a címkén szereplőnél bővebb információt kapjon a termékek összetételéről: az eledelek címkéjén egy díjmentesen hívható telefonszámot vagy egyéb megfelelő kommunikációs eszközt kell feltüntetni, hogy a vásárló a kötelező adatokon túlmenően kiegészítő tájékoztatást is kaphasson.

Kutyák és macskák megfelelő táplálásáról írt korábbi cikkeinket a linkeken olvashatja.