Csak a körömkefe ment meg a ráktól

2014.10.27. 09:40

A magyar piacon kapható importált citrusféléket általában erős gomba- és rovarirtó szerekkel kezelik. A kezelés nélkül igen kockázatos lenne a szállítás, és egy-egy gombafertőzés komoly károkat okozhatna a termelőknek vagy a kereskedőknek.

 

Aki a hazai boltok bármelyikében citromot, narancsot, grapefruitot, mandarint - kivéve a kifejezetten kezeletlen termékeket - vesz, szinte bizonyosan kapcsolatba került már valamelyik szupererős gomba- vagy rovarirtó valamelyikével. Ezeket a gyümölcsöket ugyanis az exportáló országban, szüret után (esetleg előtt) minden esetben kezelik, különben nem bírnák a hosszú úton való zötykölődést. A citrusfélék héjára permetezett vegyszerek egészségügyi hatásáról főként állatkísérletek eredményeit ismertető tanulmányok láttak napvilágot.

Forrás: Shaun Dunphy

A citromhéj nem játék

A legáltalánosabban használt gomba ill. baktériumölők: Imazalil, Tiabendazol, ortofenil-fenol (E 231) vagy a nátriummal alkotott sója (E 232).

Az Imazalil egy különösen erős gombaölő szer, karcinogén, azaz erősen rákkeltő. A What’s On My Food oldal szerint 100 g narancson átlagosan 15,7 mikrogramm van belőle, a legnagyobb mért érték eddig 74 mikrogramm volt. Ez nem tűnik különösebben soknak, viszont egy húszkilós gyereknek naponta maximum 50 mikrogrammot szabad elfogyasztania. Ez az ötven mikrogramm a krónikus kitettségre vonatkozik, tehát a rendszeres narancsevőknél ennyi a maximum (felnőtteknél a mennyiség jóval nagyobb: 1750 a krónikus és 3500 mikrogramm az akut, tehát az egyszeri problémás mennyiség).

A Tiabendazol az enyhén mérgező kategóriába soroltatik, kis dózisban nem valószínű, hogy karcinogén, nagyban valószínű. A környezetre gyakorolt hatása egy fokkal durvább, mint az emberre gyakorolt: a földbe kerülve nehezen bomlik le, a rovarokra és mikrobákra nézve halálos (mondjuk, elég nehéz lenne rovarirtóként eladni, ha nem lenne az, nem igaz?), a halakat és kétéltűeket megmérgezi. Szokás még a pajzsmirigyre, a pajzsmirigyhormonokra és a májra gyakorolt káros hatással rémisztgetni, de ez is csak magas dózis esetén áll fenn.

Az Ortofenil-fenol (E 231) vagy a nátriummal alkotott sója, a nátrium-ortofenil-fenolát (E 232) szintén gombaölő, és elvileg karcinogén. Erősen lúgos kémhatású, ha almát vagy körtét kezelnek vele, vigyázni kell, mert pár percesnél hosszabb idejű kitettség már elszíneződést, roncsolódást okoz a gyümölcsök héján. 

Az állatokat hazavágja

Ezek a szerek mérgezőek, jó reggelt! A probléma a kritikusok és a zöld hangadók szerint főként azzal van, hogy az emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú hatást eddig nem vizsgálták kellőképpen. Számos állatkísérlet született: nyulakon, patkányokon, egereken vizsgálták a szerek káros hatásait, és ezek nem különösebben megnyugtatóak. A tiabendazol egerekben vesekárosodást, a húgyúti szövetekben pedig hiperpláziát okozott. Egy másik, elég nagy léptékű kísérlet során pedig azt találták, hogy a nátrium-ortofenil-fenolát is és a tiabendazol is károsítja a gyomorszövet DNS-ét.

 Az Imazalil patkányokban májnagyobbodást és pajzsmirigy-működési zavart okozott.

De az állatkísérleteket sosem szabad az emberkísérletekkel egyenrangúnak tekinteni. Nem véletlen, hogy egy gyógyszer engedélyezéshez sem elegendő, ha a patkányokon nincs kedvezőtlen mellékhatása (persze az is igaz, hogy viszonylag ritkán szokott kiderülni, hogy a patkányok beleit szétrohasztó szer teljesen ártalmatlan az emberre).

Az itthon érvényben levő szabályozás szerint ezeket a szereket minden esetben fel kell tüntetni a csomagolás címkéjén, vagy a boltban a termék mellé kitett információs táblán. Ezenfelül azt is külön közölni kell, ha a gyümölcs héja a vegyszerek miatt fogyasztásra alkalmatlan.

Aki félős, kapja elő a körömkefét, vagy vegyen kezeletlen citrusokat

Az említett gyümölcsöket a szakértők szerint akkor is muszáj megmosni, ha a héjat semmiképpen nem fogjuk megenni. Az egyik ok, hogy szeleteléskor vagy felnyitáskor a késről a gyümölcshúsra kerülhetnek a gombaölő vagy antibakteriális szerek. A másik, és nagyobb probléma, hogy a vágódeszkát is összevegyszerezzük, és arról minden másra, amit a gyümölcs után vágunk, átkerülhet a vegyszer. Ráadásul a vágódeszkát jóval nehezebb tökéletesen megtisztítani.

Az említett vegyszerek mindegyike vízoldékony, és a gyümölcsök héjáról lemosható. Mivel viszont a citrusfélék – amiket általában kezelni szokás ezekkel a vegyszerekkel – héja egyenetlen és elég viaszos, a hagyományos öblítés nem fogja leszedni a gombaölőket. Ha tehát attól rettegünk, hogy az egyébként is százmillió egyéb forrásból bevitt rákkeltő anyag mellett pont a citromkarika lesz a halálos ítéletünk hordozója, mindenképpen ragaszkodjunk az alapos, körömkefés tisztításhoz. Esélyes, ha sok citromot és narancsot fogyasztunk, kb. egálban lesz az az idő, amit nyerünk az életünk végén, és az, amit a sikálásra pocsékolunk, de hé, senki nem állította, hogy mindig mindenütt muszáj nyerni.

Egyébként meg: a fő probléma inkább az, hogy a citromhéj így is hemzseg a különböző mikrobáktól, úgyhogy nem igazán világos, mire föl használják azt a temérdek rovar- és gombaölőt.