Legyen paleós a gyerekem is?

kisgyerek zabál maszat
Vágólapra másolva!
A kisgyerekek diétája hálás téma. Nem arra gondolunk, amikor egy kövér kisgyereket egészségügyi okokból fognak diétára, hanem amikor a valamilyen speciális diétát folytató szülő úgy gondolja, az lesz a legjobb lesz, ha hozzá hasonlóan a gyermeke sem eszik húst, glutént, állatot, embert, vagy amit éppen a legújabb diétás trend tanácsol.
Vágólapra másolva!

A gyerekek speciális étrendje az utóbbi években kurrens téma, főleg azoknak a föltűnően tájékozott szülőknek köszönhetően, akik a különböző bulvároldalak címlapjára kerülnek, amikor a szupervegán diéta következtében gyermeke angolkóros lesz, vagy letartóztatnak egy anyukát és elveszik tőle a gyermeket, mert az vegán étrenddel veszélyeztette.

Mivel etetik őket? Forrás: Andre Moreaux

Eltekintve attól, hogy ezek az esetek gyakran épp azért keltenek nagy visszhangot, mert viszonylag ritkák (vagy ritkán látnak napvilágot), a kérdés adja magát: ártunk-e a gyermekünknek, ha valami speciális, általunk eredményesen folytatott diétára szoktatjuk? A válasz az, hogy elvileg nem, gyakorlatilag viszont nagyon nehéz megoldani, hogy ez az elvi lehetőség meg is valósuljon.

Hol végződik az ésszerű korlátozás, és hol kezdődik a sanyargatás?

Már az sem teljesen nyilvánvaló, hogy mi számít diétának a gyermekek esetében. Ide értendő-e az, amikor valaki egyáltalán nem ad a kicsiknek kólát, gyorséttermi ételt, vagy finomított szénhidrátokat, például cukrot? És az, ha valaki a gluténtól óvja a gyereket? Onnan már csak egy lépés a tisztességes paleózás.

Gluténmentes? Paleo, esetleg vegán? Forrás: Mark Evans

Diéta = étrend =/= fogyókúra

A szakértők általában egyetértenek abban, hogy minél kisebb a gyerek, annál rosszabb neki bármiféle étrendbeli korlátozás. „A fejlődésben lévő szervezetnek szüksége van minden makrotápanyagra (fehérje, szénhidrát, zsír), és ha ezeket megvonjuk, vagy drasztikusan lecsökkentjük, annak komoly egészségügyi következményei lehetnek.” – mondja Szendrei Zsolt dietetikus.

„A kisgyerekek egy felfokozott növekedési szakaszban vannak, amikor nem lenne szabad korlátozni őket semmiféle étrendi kérdésben” – állítja Timi Gustafson, klinikai dietetikus, bár hozzáteszi, hogy az olyan diéták, mint például a vegán, vagy a paleo, általában különböznek a fogyókúráknál használt diétáktól egy nagyon fontos tényezőben, ez pedig a kalóriaegyensúly. Amikor valaki fogyókúrás diétát követ, akkor általában fogyás céljából teszi azt, aminek első és legfontosabb követelménye, hogy a kalóriaegyensúly negatív legyen. Amikor a gyerekek diétájáról beszélünk, akkor korántsem erről van szó, hanem olyan diétáról, ahol bizonyos tápanyagcsoportok részben, vagy teljesen hiányoznak az étrendből.

Ez lényeges különbség, ha ugyanis a kalóriamérleg pozitív, akkor a gyermek szervezete nem szenved hiányt a fejlődéshez és növekedéshez szükséges energiában.

Minden makrotápanyagra szüksége van Forrás: nvalnio

A kalória nem elég, kell más is

Ezzel az egyik fő probléma kilőve, viszont ott a másik: a gyermek növekedése elég fehérje-, kalcium-, vasigényes folyamat, a fehérjéből építi meg a szervezet az egyre nagyobb izmokat. A legfőbb fehérjeforrásaink a hús, a különböző tejtermékek stb. Megfelelő mennyiségű kalcium nélkül problémák lesznek a csontfejlődéssel, a nem megfelelő mennyiségű vas bevitele pedig vashiányos állapothoz, és a vérszegénység bizonyos fajtáihoz vezet (nem csak gyerekeknél, de az ő szervezetük különösen megszenvedi).

Gyerek és paleo

A paleo általában a gluténtartalmú élelmiszereket, a hüvelyeseket, és a tejtermékeket zárja ki, komplett tápanyagcsoportok nem esnek ki az étrendből. Fehérjét és zsírt értelemszerűen esznek, szénhidrátot pedig be tudnak vinni zöldségekből és gyümölcsökből.

Attól még korántsem problémamentes ez a diéta a gyermekek számára: a dietetikusok azt szokták kiemelni, hogy a drasztikusan megnövekedett fehérjebevitel, ami ennek az étrendnek velejárója, általában fokozott terhelést ró a vesére, ami ismét csak nem tesz jót a gyereknek. A másik probléma a paleóval – emeli ki Szendrei Zsolt dietetikus - hogy igaz ugyan, hogy nem iktatja ki száz százalékban a szénhidrátokat, a gyümölcsök mellett fontos lenne, hogy a hagyományos, gabonákból és hüvelyesekből származó szénhidráthoz is hozzájusson a gyerek.

„Ahol a szénhidrát mennyisége nem megfelelő, ott a gyerekek szellemi teljesítőképessége, iskolai teljesítménye és mentális fejlődése is csökken. Van egy olyan szemlélet, amelyik a gyerekeket a kóros elhízástól féltve iktatja ki ezeket a szénhidrátokat az étrendből, de a helyzet az, hogy a gyerekeknél az elhízás fő oka ugyanannyira, sőt, még inkább a mozgásszegény életmód következménye, mint a felnőtteknél.” – mondja Szendrei.

A vegetáriánus diéták mindkét szempontból problémásak Forrás: andrew mcd

Gyerek és vega, vegán

A vegetáriánus (nem fogyasztanak húst), és főképp a vegán (nem fogyasztanak semmilyen állati terméket, a tojás, tejtermék is ilyen) étrend különösen érzékeny pontja a gyerekek etetésének.

A legtöbb hivatalos állásfoglalás szerint ugyan még a vegán diéta is adható a gyereknek hosszú távú komolyabb következmények nélkül, de itt általában olyan jól megtervezett diétákról van szó, amelyeket minden esetben szakemberek segítségével alkotnak meg és szigorúan tartják magukat hozzá.

A kétévesnél fiatalabbaknál fejlődés- és növekedésbeli elmaradást okozhat a vegán étrend Forrás: shira gal

A para a kalória és a fehérje

Egy 2007-ben publikált, kutatási eredményeket összegző tanulmány szerint az efféle diéták legproblémásabb pontjai az energiaszükséglet fedezése, illetve a megfelelő mennyiségű protein bevitele. A vegetáriánus diéták mindkét szempontból problémásak, minél vegánabb, tehát szigorúbb egy diéta, annál inkább. Igaz ugyan, hogy elviekben az összes, emberi szervezet számára esszenciális aminosav fedezhető növényekből, az a helyzet, hogy – szemben az állati eredetű fehérjékkel – a növényi fehérjék nem mindegyike tartalmazza az összes fontos aminosavat. Ráadásul a növényi fehérjeforrások nem olyan hatékonyak: nehezebben szívódnak föl, és sokkal többet kell belőlük megenni ahhoz, hogy meglegyen a szükséges fehérjemennyiség. Egy 1982-es, vegetáriánus holland gyerekeket vizsgáló kutatás például azt találta, hogy a gyerekek 59%-ának proteinbevitele a Hollandiában előírt mennyiség nyolcvan százaléka volt.

A Harvardon 1977-ben végzett felmérés szerint a kétévesnél fiatalabbak vegetáriánus vagy vegán étrendje komoly fejlődés- és növekedésbeli elmaradást okozhat.