Nagy bajban a mezőgazdaság, állítja az ENSZ

Szabó Teréz asszony disznóól fejkendő FOTÓ ÁLTALÁNOS hajol határon túli magyarok kert kitüntetett Közéleti személyiség foglalkozása kukorica kukoricacső művész népdalénekes népművész néptáncos népzenész NÖVÉNY osztályoz ÖLTÖZÉK rekesz SZEMÉLY TÁRGY zöldsé
A Népművészet Mestere díjjal kitüntetett, 72 éves Szabó Teréz táncos, népdalénekes kukoricacsöveket osztályoz kertjében, az erdélyi Mezőkölpényben.
Vágólapra másolva!
Komoly bajban a mezőgazdaság, állítja az ENSZ szakembere és nem viccel. Szerinte fel kell hagyni az eddigi iránnyal és globálisan áttérni egy sokkal tudatosabb rendszerre, különben sokkal többen fognak éhezni, mint most.
Vágólapra másolva!

Alapjaiban kell átalakítani a mezőgazdasági termelés szerkezetét – figyelmeztet a Food and Agriculture Organisation, vagyis az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete. A jelenleg domináns metódusok nem felelnek meg 21. század gyorsan, negatív irányba változó kihívásainak. A klímaváltozás világszerte nehéz helyzetbe hozza a mezőgazdaságot; José Graziano da Silva elnök szerint itt az idő a harcra.

Bioalma kert Franciaországban Forrás: AFP/Jean-Pierre Muller

Túl sokan éheznek

Az egész agrárstruktúrát felül kell vizsgálni és elmozdítani egy fenntartható rendszer irányába. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben százmillióval csökkent a krónikus éhezés áldozatainak száma, a világban még mindig 805 millió embernek hiányoznak alapvető élelmiszerek – hívta fel a miniszterek, agrárszakemberek és tudósok figyelmét a FAO vezetője a február 20-án megrendezett nemzetközi klímaváltozási fórumon Párizsban.

Korábban az éhezés legyőzéséhez a mezőgazdasági termelés fokozása volt az egyetlen természetes megoldás. Ma már látjuk, hiába váltunk képessé megfelelő ételmennyiség előállítására, az hiányt szenvedők aránya még mindig rendkívüli.

Aszúszemeket szüretel egy mezőgazdasági munkás Forrás: MTI/Balázs Attila

A jelen nem környezettudatos

„Az élelmiszer előállítás nem jelent egyet az élelmiszer-biztonsággal, a régi módszerek többé nem elfogadhatók.” A szakember kijelentette, hogy a mai mezőgazdaság nem képes környezettudatosan termelni, nem tesz semmit a termőföld romlása és a biodiverzitás csökkenése ellen, pedig a jövő generációkra tekintettel kéne lennünk. „Át kell értékelni a termelési módszereket, paradigmaváltásnak kell jönnie, hogy létrejöhessen olyan új táplálék-rendszer, amely fenntartható és körültekintő.”

A mezőgazdaság szerepe nem csak a mennyiségű élelem biztosítása, hanem részt kéne vállalnia az ember által okozott üvegházhatás feloldásában is. „A klímaváltozás negatív hatása ma már nem csak feltételezés, hanem maga a kristálytiszta valóság. Nem csak az élelmiszer-termelést, hanem készletetek hozzáférhetőségét és stabilitását is befolyásolja. A változások kiszámíthatatlanná teszik a piacot.”

A 72 éves Szabó Teréz táncos, népdalénekes kukoricacsöveket osztályoz Forrás: MTI/Beliczay László

Figyeljünk a talajra

2015 a talaj nemzetközi éve, így nem véletlen, hogy az elnök kitért arra, hogy az egészséges föld szerepe a biodiverzitás és a szénciklus fenntartásában pótolhatatlan. „A jó állapotú talaj mérsékelheti a klímaváltozás következményeit és egyben segítséget adhat az módosuló feltételekhez való alkalmazkodásban.

José Graziano da Silva szerint reális út lehet a klímatudatos gazdálkodásra való törekvés, hisz segíthet a változásokhoz való alkalmazkodásban. Rugalmasabban kell reagálni a megváltozó természeti tényezőkre – mindezt úgy, hogy nem fejtenek ki visszafordíthatatlan negatív változásokat saját környezetükre. A konferencián kiemelte az agro-ökológia elterjedését is, ami egy olyan irány, ami a hely értékeinek és adottságainak felismerése mellett törekszik a fenntarthatóságra és a hatékonyságra.

A Kincsem Lovaspark magyar szürke marhái legelnek Forrás: MTI/Manek Attila

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének berkein belül 2014 szeptemberében megkezdte működését a Klímatudatos Mezőgazdászok Világszövetsége: tagságát termelők, gazdák, feldolgozók, a tudományos, oktatási és társadalmi szféra képviselői adják. Céljuk, hogy az agrárium növekedése és fejlődése fenntartható legyen úgy, hogy az élelmiszeripar rugalmasan tudja ezt követni, az üvegházhatás fokozása nélkül.