Túlsúlyos anyának nagy eséllyel születik túlsúlyos gyermeke

A gyermek egészséges fejlődésének kulcsa a szülők kezében van. Túlsúlyos anyának nagy eséllyel születik túlsúlyos gyermeke. A helyes táplálkozás a dietetikusok szerint az anyaméhben kezdődik.

A gyermek etetése nem a születés után kezdődik, állítja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Az élet első ezer napjának, tehát a várandósság időszakának, majd a születés utáni első két évnek meghatározó szerepe van az egészséges növekedés és a kora gyermekkori fejlődés szempontjából – sőt a felnőttkori egészségre nézve is. Ennek ismeretében a helyes táplálás kiemelt jelentőségű, már a magzati élet kezdetétől.

A terhesség alatti testtömegnek van jelentősége Forrás: AFP/SPL/Ian Hooton

A várandósság alatti testsúly jelentősége

A terhesség alatti elhízás egyre jelentősebb probléma. Becslések szerint a nők mintegy ötven százaléka túlsúlyos a terhesség korai szakaszában, ami növeli a várandósság és a magzati élet kedvezőtlen kimenetelének kockázatát.

Az anya részéről a következő problémákat okozhatja: terhességi magas vérnyomás és fokozatos terhességi mérgezés, terhességi cukorbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, műtétes szülésbefejezés (császármetszés), vérzés, vénás trombózis, illetve a túlsúly szülés utáni megmaradása - árulták el a szakmeberek.

A várandós étrend a nő és a magzat szempontjából is fontos Forrás: AFP

A magzat részéről a macrosomia (amikor az újszülött születési testtömege 4000 gramm felett van), a vállak megszületésének nehézsége, szülési sérülések lehetnek fenyegető problémák. Sajnos a magzati szövődmények nem korlátozódnak a várandósság idejére.

A későbbi gyermekkori elhízás kockázata már a születéskor előrejelezhető.

A magzati és a születés utáni táplálkozás

A tudományos figyelem eddig a méhen belüli alultápláltság és a csökkent születési testtömeg káros hatásaira irányult. Azonban az elhízás elterjedésével egyre inkább a várandósság és a szoptatás alatt bekövetkező anyai túltáplálkozásra tevődött át a hangsúly. Ma már tudjuk, hogy

a korai gyors súlygyarapodáshoz későbbi elhízás társulhat.

A második világháború során, 1944-45 telén a német csapatok elzárták Hollandia nyugati részét, ezáltal jelentős éhínség sújtotta a teljes lakosságot. Az éhínség során fogant gyermekeket hatvan évvel később megvizsgálva kiderült, hogy ennek a populációnak a születési súlya alacsonyabb volt, és a későbbiekben gyakrabban alakult ki közöttük 2-es típusú diabétesz, illetve inzulinrezisztencia. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a fogantatás körüli metabolikus programozás hatása élethosszan fennáll - ismertette a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A helyes táplálással krónikus betegségek előzhetők meg Forrás: AFP

Krónikus betegségek előzhetők meg a helyes táplálással

Az idült, nem fertőző betegségek közös jellemzője, hogy általában lassan alakulnak ki és tartósan fennállnak. A négy legfontosabb krónikus megbetegedés közé a szívinfarktus és a stroke, a daganatos, a krónikus légúti betegségek és a cukorbetegség tartoznak. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek következtében fellépő halálozás növekedést mutat, jelentős erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a dohányzáson, alkoholfogyasztáson és elhízáson kívül a többi rizikófaktorra is fény derüljön.

A figyelem újabb tényezők felé fordult, mint a táplálkozás, a születési súly, valamint a csecsemőtáplálás.

A csecsemőhalálozás 70 százalékáért világszerte az alacsony születési súly a felelős.

A kövér édesanyák gyermekeinek viszont 70 százaléka lesz túlsúlyos. A gyermekkori kövérség kialakulásáért jelentős mértékben a túlzott fehérjebevitel a felelős. Ennek legjobb megelőzési eszköze az anyatejes táplálás, hiszen az

anyatejjel táplált csecsemők körében a kövérség előfordulása alacsonyabb, mint tápszeres társaiknál.

Amennyiben nem lehetséges a szoptatás, vagy nem áll rendelkezésre elegendő anyatej, kiemelt jelentőségű, hogy annak fehérje-összetételéhez legközelebb álló tápszerrel történjen a táplálás.

A szoptatás jelentősége ma már nem kérdés Forrás: AFP/Hans Wiedl

A szoptatás hosszú távú hatásai

A szoptatás az anya és a gyermek egészségére is fejthet ki jótékony hatást. Az emberi anyatejben található bioaktív anyagok, immunanyagok védelmet nyújtanak, elősegítik az immunrendszer fejlődését, megkönnyítik az immuntolerancia és a megfelelő gyulladásos válasz kialakulását. A szoptatás ezenkívül jelentősen csökkenti a hasmenéses vagy alsó légúti fertőzések kockázatát – a hatás azonban fokozatosan csökken a szoptatás abbahagyása után.

Mi a helyzet itthon?

Megkeresésünkre Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottságának tagja elárulta, hogy az említett tudományos megállapítások milyen mértékben élnek a hazai köztudatban: „A hazai szakmai körök, gyermekgyógyászok, gasztroenterológusok, védőnők egyaránt alkalmazzák, használják munkájuk során a protokollokat, szakmai javaslatokat. Ezek között található meg a jelenleg is hatályos csecsemő valamint kisdedtáplálási javaslat (A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja az egészséges csecsemő (0-12 hónap) táplálásáról; a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve az 1 és 3 éves kor közötti kisgyermekek táplálásáról), ami a nevezett korosztály táplálására vonatkozóan fogalmaz meg irányelveket.

Azonban a tudomány legfrissebb eredményei – ide sorolható a későbbi életkorban kialakuló elhízás és a kora csecsemőkori túlzott fehérjebevitel közötti egyértelmű kapcsolat – ezekben az anyagokban még nem szerepelnek, nem szerepelhetnek újszerűségük okán. Természetesen a szakma fogékony a nemzetközi és a hazai kutatási eredményekre. Így a köztudatba bár a szükségesnél lassabban, de folyamatosan épülnek be a korszerű irányvonalak".

Kérdésünkre, miszerint Magyarországon az alultápláltság vagy a születési túlsúly-e a jellemző, Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina elmondta: „Az ideális születési súly a terhességi időből számolható. A negyvenedik héten (azaz időre) született csecsemő várható tömege 2700-4000 gramm között van, az átlag 3600 gramm. A szülészeti gyakorlatban a négy kilogramm feletti babákat nagy magzatnak, míg az öt kiló feletti babákat óriás magzatnak nevezik. Ez a jelenség a makroszómia, amely egy görög eredetű kifejezés és szó szerint fordítva nagytestűséget jelent. Kis súlyúnak akkor nevezzük az újszülöttet, ha születési súlya nem éri el a 2500 grammot. 2010-ben Magyarországon az adatok szerint a szülések több mint nyolc százaléka (körülbelül 7 ezer) koraszülésnek volt tekinthető.

2010-ben a koraszülöttekhez hasonlóan alakult a kis súlyúak aránya is, ez az előző évekhez képest nem jelent lényegi változást. A koraszülöttségi arány nem mutat érdemi javulást az elmúlt évtizedekben. 1990 és 2011 közötti időszakban a gyermekek hét-kilenc százaléka jött világra koraszülöttként.
Egy 2014-es hazai vizsgálat szerint, amiben 4005 várandós vett részt, az idősebb nőknél gyakoribb volt a makroszómiás magzatok előfordulása. A kockázatot egymástól függetlenül is növelte a várandós nő nagyobb testmagassága és testtömegindexe. Fontos szerepe volt még a korábbi terhességek alatt kialakult makroszómiának, az újszülött nemének, valamint a szülés hetének".

Vitatott a szoptatás és az allergiás betegségek kockázata közt fennálló kapcsolat kérdése. Nincs elég adat ahhoz, hogy az ételallergiák kivédésére nézve végleges következtetést lehetne levonni. Azonban

a szoptatás és a későbbi életkor IQ-ja között pozitív összefüggés van.

Érdekes tény, hogy a hat-tizenkét hónapos koruk között a csecsemőtáplálási irányelvek szerint táplált gyermeknél – tehát akik több gyümölcsöt, főzeléket és otthon készült ételt fogyasztottak – a teljes és a verbális IQ-t magasabbnak, valamint az emlékezőképességet is jobbnak találták.

Fontos a gyermek megfelelő étrendje Forrás: AFP/DPA

Bizonyos szakmai állásfoglalás szerint a felnőttkorban bekövetkező túlsúlyosság kockázata a csecsemőkorban kapott szoptatás tartamának minden további hónappal való megnyúlásával négy-négy százalékkal csökkenthető.

A fehérjék szerepe kiemelkedő

A fehérje nélkülözhetetlen minden élő szervezet számára: a sejt felépítésének és működésének alapvető építőköveként szolgál. A csecsemők fehérjebevitelével foglalkozó kutatások középpontjában a hiány kockázatai állnak. Mivel

a szükségesnél kevesebb fehérjebevitel egyértelműen károsan érinti a növekedést,

fejlődést, csecsemőkorban hagyományosan bőséges fehérjebevitelt szorgalmaznak.

Táplálkozási javaslatok kismamáknak, babáknak

Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina megfogalmazott néhány fontos szempontot a várandós nők és a csecsemők táplálkozására vonatkozóan.
A várandós édesanyák étrendje az egészséges táplálkozás irányelvein alapszik. A várandósság diktálta módosítások csupán kismértékű változtatást jelentenek az egyébként korszerű, vegyes táplálkozáshoz képest. Amennyiben a fogantatás előtt az édesanya megfelelően táplálkozott, a várandóssága alatt nem kell nagy változtatásokat tennie táplálkozását illetően.

Az energiaigény a fogamzás előttihez képest a várandósság első harmadában legfeljebb hat-hét százalékkal nő, ami nem többet, mint 150 kcal energiát jelent naponta. Később már ennél többel, mintegy 300 kcal energiával növekszik az igény.

150 kcal = 50 g óvári sajt vagy 1 db zsemle vagy 300 ml 1,5%-os tej
300 kcal = 250 ml 1,5%-os tej + 5-6 evőkanál kukoricapehely vagy 1 adag gyümölcsrizs

A várandós anyának naponta 10 grammal több fehérjére van szüksége, különösen a negyedik hónaptól kezdve, ami az egyéni energiaszükséglettől függően összesen napi 70-90 gramm között lehet.

10 g fehérje = 3 dl tej vagy 3 dkg félzsíros sajt vagy 2 db tojás

A fehérjén kívül szénhidrátból és zsírból is kicsivel többet ajánlott bevinni a megnövekedett energiaszükséglet fedezéséhez, ami szénhidrátból összesen 330-360 gramm, zsírból napi 70-80 gramm közötti mennyiséget jelent.
A kismama étrendjében különösen nagy gondot kell fordítani a megfelelő élelmi rostbevitelre (napi körülbelül 30 gramm mennyiségben) a székrekedés megelőzése érdekében, amit bőséges zöldség, gyümölcs, valamint teljes értékű kenyér- és gabonafélék fogyasztásával lehet biztosítani. Az ásványi anyagok közül a kalcium, magnézium, foszfor iránti igény 50 százalékkal, a jód, cink, réz iránti igény 25-30 százalékkal nagyobb a terhesség előttihez képest. A vas szükséglet a negyedik hónaptól duplája a fogamzás előttinek.

A vitaminok közül a folsav igény kétszerese a fogamzás előttinek. A B- vitaminok, és a C-vitamin iránti igény 25-30%-kal lesz nagyobb. Az A-vitaminból nem nő az igény.

A csecsemők táplálása ideális esetben anyatejjel történik. Az anyatej körülbelül fél éves koráig biztosítja a csecsemő számára a szükséges tápanyagokat. Amennyiben az édesanya megfelelő mennyiségben tud biztosítani gyermeke számára anyatejet, hat hónapos korig ez támogatja legjobban a fejlődését – kiegészítése nem szükségszerű. Amennyiben anyatej hiányában egyéb táplálékot szükséges adni a babának, a jelenlegi kutatási eredmények ismeretében az anyatejhez legközelebb álló, annak fehérjéit mennyiségben és minőségben is megközelítő korszerű csecsemőtápszer adása javasolható.

A csecsemő testtömegének, fejlődésének, általános egészségi állapotának megfelelően az elfogyasztott táplálék összetétele és mennyisége individuális, azaz személyre szabott kell, hogy legyen. Éppen ezért semmi sincs kőbe vésve, a táplálás mindig a baba igényeihez alkalmazkodik. Négy-hat hónapos kortól a hozzátáplálás folyamata biztosítja a csecsemő számára, hogy a fejlődéséhez szükséges tápanyagok az élelmiszerek egyre bővülő választékával jussanak be szervezetébe.
A fokozatosan, a gyermek igényeinek megfelelően bővülő élelmiszerválaszték és a fiatal életkorban rögzülő helyes étrendi szokások vezetik el a gyermeket a felnőttkori kiegyensúlyozott vegyes táplálkozáshoz.

Azonban a koraifehérje-hipotézis, miszerint az első életév túlzott fehérjebeviteléhez a csecsemő gyors súlygyarapodása társul – ami a későbbi életkorokban az elhízás és a vele rokon állapotok kockázatának növekedésével jár –, ezt az irányvonalat kérdőjelezi meg.

Fontos a fehérjebevitel, de nem szabad túlzásba esni Forrás: Thinkstock

Gyermekkorban a testi fejlődést a növekedési hormon szabályozza. A serdülőkori megugrást a nemi hormonok hozzátevődő anabolikus hatása okozza. A csecsemőkori gyors növekedést ezzel ellentétben azoknak a tápanyagoknak a bevitele serkenti, amelyek a növekedési faktor és az inzulin termelését stimulálják. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az anyatejjel táplált csecsemőkhöz viszonyítva a tápszerrel tápláltaknál előálló magasabb fehérjebevitel megemelheti a vérplazmában és a szövetekben az inzulinszintet, ilyen módon fokozva a korai súlygyarapodást és később az elhízást.