Lesújtóan sok a kövér gyerek Magyarországon

Illusztráció

Minden negyedik iskolás túlsúlyosnak számít – derült ki a kutatásból, amely a táplálkozási szokások és a családi minta összefüggéseit vizsgálta. A szakértők szerint a probléma kulcsa a szülők kezében van. Ami nem megnyugtató, tekintettel arra, hogy száz anyából mindössze huszonnyolc egészségtudatos.

Négyszáz, négy és tizenkét év közötti gyereket nevelő magyar édesanya körében végzett reprezentatív kutatást a a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Nestlé, a családok étkezési és főzési szokásait vizsgálva. Szakértők szerint ugyanis ezek a legmeghatározóbb tényezők a gyermekek táplálkozási rutinjainak kialakulásában. Ezt a kutatás eredményei is megerősítették.

Minden negyedik magyarországi iskolás túlsúlyos Forrás: ANP/AFP/Roos Koole

A friss gyümölcs és zöldség mellett leginkább a rendszeres étkezés, valamint a jó szülői példa az egészségtudatos szülők főbb ismérve. Ezen kívül gyermekeik hetente legalább egyszer fogyasztanak halat, gyakran esznek teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut, illetve zsírszegény húst. Így időben kialakul a kiegyensúlyozott táplálkozás mintája, mely a túlsúly és elhízás megelőzésének alapfeltétele.

Azok közt a gyerekek közt, akik ritkábban étkeznek együtt a családdal, többen küzdenek súlyproblémával,

több az elhízott kisgyermek. Fontos lenne, hogy legalább a napi főétkezések felét együtt töltse a család, különös tekintettel a reggelire, mely nem csak a gyerekek napi energiaszintjét, hanem későbbi kiegyensúlyozott táplálkozásukat is megalapozza” – mondta Dr. Tóth Tamás, a Magyar Elhízástudományi Társaság főtitkára.

A gyerekek érdeke Forrás: AFP

A kutatás egy másik megállapítása, hogy az egészségtudatos édesanyák több mint fele hetente legalább egyszer együtt főz gyermekével. Ezekre a gyermekekre

jellemző, hogy örülnek az új ételeknek,

és ritkábban fordul elő, hogy külön kell főzni a számukra, a zöldségekkel, de a tejtermékekkel és főzelékekkel szemben is érezhetően nyitottabbak, mint azon társaik, akiket nem, vagy kevésbé vontak be a konyhai tevékenységekbe. Az utóbbi csoport tagjai között 15 százalékkal magasabb a kifejezetten válogatósnak mondható gyerekek aránya.

A közös étkezésnek is van szerepe a megoldásban Forrás: AFP

„A közös főzés a nagy tápértékű ételek megismertetésének hasznos eszköze lehet. A gyerekek bevonása a konyhai előkészületekbe ugyanis amellett, hogy kiváló családi program, lehetőséget teremt rá, hogy a kicsik táplálkozással, ételekkel kapcsolatos ismeretei bővüljenek.

Nyitottabbak lesznek az olyan egészséges ételek iránt,

amelyeknek elkészítésében maguk is részt vesznek” – mondta el Kiss-Tóth Bernadett dietetikus.

100 magyar anyából csak 28 tekinthető egészségtudatosnak

A felmérésben résztvevő négyszáz édesanya válaszai érdekes adatokra világítanak rá. Egyharmaduk (36 százalékuk) nem tekinthető egészségtudatosnak. Leginkább olyan 25-34 éves nőkről van szó, akik rendszertelenül étkeznek, leginkább csak ebédet és a vacsorát. Az átlagnál gyakrabban fogyasztanak édességet és fehérlisztből készült péksüteményeket, és ritkán esznek zsírszegény húsokat, halat, barnarizst, vagy főtt/párolt zöldségeket.

A megkérdezett édesanyák 35 százalékát teszik ki az egészségtudatosság szempontjából átlagos attitűdökkel rendelkezők. Ők inkább a 40-49 éves korosztály tagjai, gyakran nagycsaládosak. Igyekeznek legalább háromszor étkezni egy nap, és változatosan, de hagyományosabb módon étkeznek. Például nem mondanak le az olajban sült húsokról sült krumplival, de szívesen esznek halat, és zsírszegény húsokat is. Többnyire kerülik az édességet.

A felmérésben résztvevő nők 28 százaléka sorolható az egészségtudatos szegmenshez, amelyek leginkább a 35 éven felüli, városi, fővárosi diplomások alkotják. Igyekeznek naponta legalább négyszer étkezni, előnyben részesítik a teljes kiőrlésű élelmiszereket, minden nap esznek friss gyümölcsöt és nyers zöldséget, illetve naponta többször fogyasztanak tejterméket. A sült krumplit és a bő olajban sült húsokat kerülik, inkább salátát fogyasztanak köretként, és kedvelik az olyan alternatív megoldásokat, mint a kuszkusz, a bulgur vagy a köles.