Terjedt a kéknyelv-betegség

Hagyományosan nem kockázatos iparág az állattenyésztés, mégis ezek a legküzdősebb vállalkozások az agráriumban

A laboratóriumi vizsgálatok újabb szarvasmarha-állományokban mutatták ki a kéknyelv-betegséget. Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Nógrád megyékben találtak fertőzött szarvasmarhákat.

A kéknyelv-betegség újabb hazai kitöréseit találták meg, miután hat Somogy (Kadarkút, Nikla, Hedrehely, Visnye, Mernye), két Borsod-Abaúj-Zemplén (Tiszaladány), egy Csongrád (Balástya) és két Nógrád megyei (Nógrádsipek, Pilíny) kérődző állományban hozott pozitív eredményt a 2015 októberében vett vérminták laboratóriumi vizsgálata. Az új esetekben is a vírus 4-es szerotípusa okozta a kitörést.

Terjed a betegség Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli húsz kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell: azaz valamennyi szarvasmarhánál elvégzik a rovarirtó szerrel történő kezelést és a védőoltásban még nem részesült fogékony állatfajok egyedeinek vakcinázását.

De mi az a kéknyelv-betegség?

A kéknyelv–betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, főleg a kultúrfajták esetében. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség?

A kéknyelv-betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

Másutt a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állatorvostól. Ez esetben a védőoltás az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet.

Új megyékben bukkant fel a kéknyelv Fotó: Origo

A Nébih a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztató anyagot is készített a gazdáknak. A kiadványt tíz ezer példányban a következő hetekben juttatják el állattartókhoz, elsőként az érintett megyékben. A tájékoztató elérhető és letölthető a hivatal honlapjáról is.